Koszoru. A Petőfi-Társaság havi közlönye 7. (1882)
1882 / 6. szám - Reviczky Gyula: A Petőfi-társaság Debrecenben
A PETŐFI-TÁRSASÁG DEBRECENBEN. Isten hozta önöket, uraim, körünkbe, tárt karokkal, igazi magyar szívességgel fogadja önöket főiskolánk, fogadjuk mi, ennek tanárai és tanuló ifjúsága. Viszont fogadják, kérjük szívesen, midőn mi egész lelkesedéssel, egy szívvel, szájjal és lélekkel fennen hangoztatjuk: Éljen hazánk nagy költője és büszkesége Jókai Mór! Éljen a Petőfi-társaság ! éljenek ennek munkás tagjai ! Éljen hazánk és nemzetünk minden költője!» Jókai következőleg válaszolt: «Tisztelt igazgató tanár úr! Kedves fiatal barátaim! Az az érzés fog el, amikor önök körében megjelenek, mintha megvolna engedve a folyamnak, hogy miután hosszú medrét végig futotta, miután a tengert bejárta, újra visszatérhessen a forráshoz, ahonnan kiindult. A költészetnek, a magyar irodalomnak kiapadhatlan forrása volt mindig ez az épület; Debrecen városának, a magyar műveltségnek krilegiuma. Adja Isten, hogy kiapadhatlan legyen e forrás és táplálja azt a nagy folyamot az idők véletlensége; azt a nagy folyamot, amely a magyar műveltségnek, tudományosságnak, kulturának és költészetnek soha ki nem száradó folyama, hogy mondhassuk: labitur et labetur in omne volubilis aevum ! Isten tegye azzá, ami volt eddig : kiapadhatlan kincstárává a tudományosságnak, a nemzeti művelődésnek ezt az intézetet! Éljenek önök és találják meg céljaikat az életben és az örökkévalóságban.» (Hosszan tartó éljenzés.) Ezután a tanári kart mutatták be a tagoknak, s innen a főiskola nevezetesebb helyiségeinek megtekintésére siettek. Az énekteremben a kántus énekei nagy tetszésre találtak. A könyvtárban elhelyezett híres gerundiummal néhány tanuló bemutatta annak régi használati módját. Délben a vendégek közül elutaztak : Bartók Lajos, Csenger Gusztáv, Endrudi Sándor, Kiss József, László Mihály, Neugebauer László, Szana Tamás, Szász Gerő és Váradi Antal. A Debrecenben maradottak délután 3 órakor megtekintették a pallagi külső gazdasági intézetet. E kirándulás egyike volt a debreceni tartózkodás legkedvesebb momentumainak. Az indulás délután 3 órára volt tér-