Koszoru. A Petőfi-Társaság heti közlönye 2. (1884)
1884 / 49. szám - Telegdi László: Petőfi Sándor életéből
KOSZORD PETŐFI SÁNDOR ÉLETÉBŐL. Ilj. Petőfi és Szendrey Juliska. Az 1846—47-ik években a védegyleti és törvényhatósági agitációk mindinkább lázassá mérgesedtek el. Kivált az adminisztrátori rendszernek erőszakolt keresztülvitele és mindenbe betolakodó erőszakos pártos működtetése egyes megyékben bámulatra méltó féktelenséggé fajult el. Bihar megye közgyűlésén például a főispáni helyettes a »renitens« tekintetes karokat és rendeket hajdúkkal és pandúrokkal páholtatta el és kergettette ki a közgyűlési teremből. Kossuthot az Apponyi kormány igen ügyesen teljesen leszorította a hirlapírás teréről ; tehát ő csupán mint a védegylet igazgatója és a Pestmegyei közgyűlés egyik főszónoka vett, — még mindig eléír meszsze kiható részt, — az országos küzdelmekben s izgatásokban. A Kossuthtól szerkesztett P. Hírlap eltüntetése után megjelent politikai hírlapokon, az állandó polemizálás és azok tartalmának nagyon is doctrinaire, a theorizáló ridegsége és száraz lapossága miatt, a nagyközönség nem kapott , hanem azok helyett a három divatlapot karolta fel az ország értelmisége; ezek közül is az »Életképek« hódítottak legtekintélyesb és számbavételre méltó olvasókört. Frankenburg igen értelmesen és tapintatosan bele tudta lapját alkalmazni az akkori hírlapírói viszonyok követeléseibe, s Kossuthot is megnyerte lapja támogatására. Ez alkalommal Kossuth midőn az »Életképek« dolgozótársai névsorában az ő neve a Petőfi nevével együvé sorakoztatva vala olvasható, neheztelve mondotta, hogy nem örömest látja nevét egy sorban, — minden obsitos katona és vándorszínész-féle ember nevével ! . . . . E megjegyzés Petőfire célzott. A magyar liberális párt főemberei akkor még erősen aristocrata szellemű légkörben éltek és a magánélet viszonyaihoz képest mérlegelték a szerepelni előtérbe tolakodók egyéni értékét és súlyát. Ez időben azonban az egyes megyékben a »fiatal óriások száma« már mindinkább szaporodott és ezek »le a tekintélyekkel« jelszó által ösztönöztetve, tüntető vejhementjával és mindennek neki rontó vállalkozó vakmerőséggel igyekeztek »kikezdeni«, s ezáltal elnémítani és túlszárnyalni a megyei életnek addigi »emberségtudó« s a tekintélyeket respectáló nemes tényezőit. Sőt a jogtanuló ifjúság már az országgyűlésen, — a követek háza falain kívül s belől — ítélő s döntő hatalommá és rettegést előidéző liberális eszközzé tudta magát feltolni, és azon minőségben a terrorizmust minél kimélytelenebbül és féktelenebből iparkodott érvényesíteni,, minthogy az ellenzék vezetőinek más eszköz nem állott rendelkezésükre arra, hogy a hatalomvivőkkel megbírjanak küzdeni. Bihar megye közgyűlése valóságos kis országgyűléssé nőtte ki magát a sok kitűnő szónok együvé csoportosulása által. E szónokcsoport vezetői: Beöthy Ödön és László, kiválóbb tagjai pedig Szacsvay Imre, Toperczer Ödön, Jakab Mihály, Lukács György, Nagy József, Ambrus I., Komlósy Antal sat valónak. Kovács Lajos testvérei s rokonai segítségével Szatmár megyében vívott ki vezető szerepet. Záborszky Alajos hasonló modorban több megyében szerepelt, ugyszinte Somogyi Antal. Ezeket megyei commis voyaseure-öknek nevezték el. Babarczy Antal hasonló minőséggel Csongrád megye felett uralkodott. A két Madarász Fehérmegyében, — a leggazdagabb aristokrata tekintélyek hazájában, — azzal a vakmerőséggel lepte meg az országot, hogy e megye főispánja, az országos tekintélyű gr. Cziráky Antal országbíró nagy hatalmát s »autoritását« minél kíméletlenebb fellépéssel és támadásokkal igyekezett megtörni. Hanem legeredetibb kezdeményezés volt , a »győri 10-ek« vállalata, és a győri fiatalok megyei hadjáratai. Széchényi egy szép és szellemdús özvegy nőt, Zichy grófnőt, — született gr. Seilern Crescentiát vette el nőül. E nő után egyszerre nyolc felnőtt mostoha gyermeke lett. Ez aztán igazi »Crescentia” volt. Ezek közül akkoriban gr. Zichy Ottó vált ki leginkább. Ő mint hadnagy akkor már a katonai pályát bevégezte és arra vállalkozott, hogy a győri és mosonyi ellenzék vezetőjeként foglaljon küzdtért ; ezt pedig az által vitte ki, hogy a Bihar megyéből oda 777