Koszoru. A Petőfi Társaság közlönye Új folyam 5. (1938-1939)

1939 / 3. szám - Czóbal Minka: Bajza-utca 21. (Visszaemlékezés)

csodaköpeny, melye­t gondolatai közül ő maga szőtt, de melyben ő a külvilág valódi alakját vélte felismerni, rejti a nagy költő tragikumát. De akkor még harmónia és jólét uralkodott körülte. Nem régen adta ki illusztrált kötetét: Utazás egy sírdomb körül, melyben leányáról, Fesztyné Jókai Rózáról valóságos rajongással beszél. Meleg szeretet fűzte össze abban az időben Jókait leányával és ve­­jével, Feszty Árpáddal. E szép családi élet jól tévően hatott a vendégekre is. Ottho­nosan és jól érezte magát mindenki a költő házában. Jókai a fiatalab­b írókat elvezette könyves szekrénye elé, melyben 100 kötete, megjelenésük sorrendje szerint rendezve, szépen egymás mellett pihent. Szelíd hangon, némi kis büszke­séggel és nagy meghatottsággal mondta: Ezt utánozzátok fiaim! Elfelejthetetlen perce az estének és életemnek, midőn ő a nagy, az Elérhetetlen kézen fogott, s mintegy bevezetve az iro­dalom berkeibe. Áldást mondott reám: „az Isten áldja meg kis múzsa“, s ezzel ott mindenki szeme láttára egy atyai csókot nyo­mott homlokomra. Észrevétlenül iramlottak az órák, tréfás és magasztos han­gulatok között váltakozva, késő éjszakáig maradtunk a vendég­­szerető háznál. Jókai korábban visszavonult, de előbb még megható búcsút vett Justh Zsigmondtól, ki gyönge egészsége helyreállítása végett Afrikába készült, s ez volt egyszersmind búcsúestélye. Jókai őt is megáldotta pátriárkák módjára. Látszott, hogy hisz áldása foganatéban, hogy meg van illetődve, távozó, fiatal beteg barátja, mint Saját maga, felett s hogy most éli át valamely szép regényes históriája egy megható jelenetét. Oly igazság volt ebben az áldásosztó gesztusában, hogy mi is mind meghatódtunk, pedig voltak közöttünk szkeptikusok, materialisták, rajongók, ahogy éppen jött. De most a perc varázsa, mintha egy folyamhoz, öntené a lelkeket, hogy majd a hazatérés hűvös órájában, ismét szétválva ki-ki a maga rideg, vagy Virágos útján járjon. Sokszor jártam a Bajza­ utca 21. szám kedves otthonában, kellemes órákat töltve a családdal, vagy gyertyafényes lakomák­nál váltakozó, de mindig érdekes alakoktól körülvéve, némelyek közülük világhírűek lettek, így Herczeg Ferenc, akinek műveit nem csak itthon, de a külföldön is ismerik és bámulják, így

Next