Szépművészet 2. (1941)

1941 / 6. szám - Kiállítások

(23 festő és 8 szobrász) a magyar képzőművészeti élet leg­különbözőbb irányainak vezető egyéniségei, már biztosították a kiállítás átlagos elsőrangú színvonalát, de egyben a leg­súlyosabb feladat elé állították a kiállítás rendezőjét. Petrovics Elek e feladatot rutinos érzékkel oldotta meg és így sikerült neki a teljesen heterogén anyagot egységes képpé össze­hangolni. Ez az összhang bizonyítja azonban egyúttal azt is, hogy a jó képek és szobrok mindenütt, mindenféle környezet­ben — tekintet nélkül a stílusirányok különbözőségére — harmonikus élményt nyújtanak. Rudnay Gyula három mesterműve benső, meleg élmény. Aba-Novák Vilmos két temperája a „Duttyán sátor“ és a „Nyári vendéglő“ a megszokott virtuozitáson túl, megkapó elmélyedést, egyben bámulatos frisseséget áraszt. A kisméretű képek levegő és fényhatásukkal, kompozíciójuk mesteri vol­tával lenyűgözően hatnak. A festők sorában kiválik Hubay Cebrián Andor is, „Nap­nyugta“ című norvégiai tájképével, amely a kiállítás egyik érdekes darabja. Molnár C. Pál most kiállított archeo­lógiai tárgyú olajfestményei nem versenyezhetnek régi stílusában alkotott trecentos hangulatú, bájos illusztratív temperáival. Az ellentét különösen a színek tisztasága, üdesége és harmóniája szempontjából szembeszökő. Rubovics Márk kártyacsendélete biedermeier hangulatú. Szőnyi István mind­három kiállított képe a festőiség legremekebb megtestesülése, meleg színei, különösen aranyló sárgái a legbensőbb hangokon szólnak hozzánk. „Cserepezők“ című temperája úgy témában, mint képszerkesztésben újszerű Szőnyi művészetében. Rembrandti gondolatban született meg Szüle Péter „Szegény emberek“ című képe. E kiállításon mutatta be Beck ö. Fülöp márványlapra alkal­mazott Kölcsey emléktábláját. A nagy magyar költő eszmény­nélküli, sematikus ábrázolása ez. Farkas Zoltán „Mátyás királykában más szobraihoz képest kevésbbé sikerült portrét készített. A milléneumi történetszemléletben gyökerezik Hor­­vai János „Zrínyi Miklós“-a. Kisfaludi-Strobl Zsigmond „Strandoló“ című márványaktja a könnyed eleganciát kedve­lőknek szerzett örömet, míg Medgyessy Ferenc „Sárospataki török-magyar csata“ című műve nehéz erőt tolmácsol. A hideg gondolati elem és a könyörtelen realizmus Pátzay Pál két portréjának jellemzője, Teles Ede „Assisi Szent Ferencjében úgy a formai, mint a technikai megoldás Adolfo Wildt tanul­mányozását mutatja. A kiállítás összességét tekintve, nyugodtan állapíthatjuk meg, hogy a Nemzeti Szalon Művészeti Egyesület nagy hagyo­mányai nem sikkadtak el és az alapító tagok nagy neveit — Mun­kácsy, Székely, Benczúr, Madarász, Zichy, Szinyei-Merse, Mednyánszky nevét — a mai törzstagok sorából is több hasonló értékben ragyogó név, méltó utódként, követi. (v.— p.—) Jászsági képzőművészek. Jászberényben több fiatal művész fogott össze, hogy a város közönségében felrázza a művészet iránti ősi, de szunnyadozó érdeklődést. A hét festő és egy szobrász összefogásából lelkes társaság alakult, amely áprilisban rendezte meg tavaszi tárlatát. Koráb­ban is rendezett már kiállításokat, de úgy értesültünk, hogy fáradozásukat még sohasem kísérte ilyen érdeklődés és elis­merés. Nagy örömmel és elismeréssel üdvözöljük ezt a lelkes fiatal művésztársaságot, s kezdeményezését. Örömmel figyeljük fáradozásukat annál inkább is, mert a művészet hírvivői ők olyan helyen, ahol a magyar sors régen a feledés fátyolát borította minden művészi alkotásra, s ahol a művé­szi vágyak a kemény és küzdelmes mindennapi élet falába, az életben elfáradt emberek közönyébe ütközött. Sokáig senki sem kísérletezett azzal, hogy a vidéki városok társadal­mában felélessze a művészet ösztönös szeretetét. Most, amikor ez ma már hivatalos programmja a kultuszminisz­tériumnak, akkor biztosra vehető, hogy ennek a kezde­ményezésnek is szép gyümölcsei lesznek. Remélhető, hogy a művészet iránti érdeklődés felkeltése mellett ez a művész­­csoport majdan erőteljes magva lehet a jászsági művészeti élet kialakulásának, s remélhető, hogy hozzá hasonlóan más vidékek is összehozzák a maguk művészeiket. Mindez pedig a magyar szellem kiterjedését, gazdagodását és felemelkedését szolgálná. A társaság megteremtője, lelkes vezetője s a művészet legfőbb helybéli agitátora: Rácz Kálmán festőművész, a jászberényi gimnázium rajztanára. Már 1936-ban megszervezte a jászberényi fiatal festőművészek gárdáját, s még ez évben „Jászberényi nyolcak“ néven kiállítást rendeztek. Ezóta minden évben bemutatták műveiket a közönségnek, s lassan elérték azt, hogy a jászberényi társadalom a modern művészet iránt nemcsak megértést mutatott, hanem egy-két év óta már vásárol is. Rácz Kálmán korábban erősen Rudnay hatású olajképeket festett, de a vízfestménytechnikára való ideiglenes áttérés, valamint a jászsági táj őszinte szemlélete felszabadította őt, s ma már olajképein is egyéni színek és formák jelentkeznek. Mellette komoly művészi szándékról tanúskodnak a csoport többi tagjai is: Benke László, Járdán József, Makay József, Pókász Endre, Gy. Riba János, Simon Ferenc festőművészek és Tősér János szobrászművész. A Római Magyar Akadémia ösztöndíjasainak kiállítását május 23-án d. e. 11 órakor nyitotta meg III. Viktor Emánuel király és császár. Szinte hagyománnyá vált már Rómában, hogy a Magyar Akadémia ösztöndíjasainak a kiállítását Viktor Emá­nuel nyitja meg, minek folytán ezek az évenkénti kiállítások a római művészeti élet legfontosabb eseményei közé számítanak. A békésebb években Mussolini is többször ki­züntette látogatá­sával a magyar ösztöndíjasokat, s nem egy fiatal művész alkotását vásárolta meg gyűjteménye számára. Viktor Emánuelt Villani Frigyes kri­inált magyar követ és Genthon István, a Római Magyar Intézet igazgatója fogadta s vezette végig a kiállításon. Az állami új szerzemények kiállítása. [Múlt szá­maink egyikében már hírt adtunk arról, hogy a magyar királyi vallás- és közoktatásügyi miniszter kiállítást rendeztet a minisztérium által a legutóbbi években vásárolt művészi alkotásokból. A rendkívül érdekesnek ígérkező kiállítás értesülé­sünk szerint azokat a festményeket és szobrokat öleli fel, amelyeket a minisztérium 1938. év július 1-től 1940. év augusz­tus 1-ig vásárolt. Ez a kiállítás úgy a művészi szakkörökben, mint a nagyközönség körében nagy érdeklődésre tarthat számot, mert arról a mecénási szerepről ad hiteles és közvetlen tájékoztatást, melyet az állam tölt be, amikor vásárlóként a tárlatokon, a kiállításokon megjelenik. Az állam vásárlásai kitüntetések s minthogy elfogulatlan esztétikai szemlélettel kell, hogy történjék a művészi alkotások, a művészi termés legjavának kiválogatása, ezek irányt mutatók úgy művészeink, mint a közönség számára. A kiállítás rendezését a kultusz­­miniszter megbízásából Csánky Dénes, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója végezte. A kiállítás hír szerint június hó elejével nyílik meg, amikor bővebben fogunk ismerteté­sére visszatérni. Értesülésünk szerint a kultuszminisztérium új szerze­ményei, miként most is, úgy a jövőben is, évente a nyil­vánosság elé kerülnek, hogy közönségünk rendszeresen átfogó képet nyerjen a magyar festészet és szobrászat alakulásáról és fejlődéséről. 157

Next