Szépművészet 2. (1941)
1941 / 6. szám - Kiállítások
(23 festő és 8 szobrász) a magyar képzőművészeti élet legkülönbözőbb irányainak vezető egyéniségei, már biztosították a kiállítás átlagos elsőrangú színvonalát, de egyben a legsúlyosabb feladat elé állították a kiállítás rendezőjét. Petrovics Elek e feladatot rutinos érzékkel oldotta meg és így sikerült neki a teljesen heterogén anyagot egységes képpé összehangolni. Ez az összhang bizonyítja azonban egyúttal azt is, hogy a jó képek és szobrok mindenütt, mindenféle környezetben — tekintet nélkül a stílusirányok különbözőségére — harmonikus élményt nyújtanak. Rudnay Gyula három mesterműve benső, meleg élmény. Aba-Novák Vilmos két temperája a „Duttyán sátor“ és a „Nyári vendéglő“ a megszokott virtuozitáson túl, megkapó elmélyedést, egyben bámulatos frisseséget áraszt. A kisméretű képek levegő és fényhatásukkal, kompozíciójuk mesteri voltával lenyűgözően hatnak. A festők sorában kiválik Hubay Cebrián Andor is, „Napnyugta“ című norvégiai tájképével, amely a kiállítás egyik érdekes darabja. Molnár C. Pál most kiállított archeológiai tárgyú olajfestményei nem versenyezhetnek régi stílusában alkotott trecentos hangulatú, bájos illusztratív temperáival. Az ellentét különösen a színek tisztasága, üdesége és harmóniája szempontjából szembeszökő. Rubovics Márk kártyacsendélete biedermeier hangulatú. Szőnyi István mindhárom kiállított képe a festőiség legremekebb megtestesülése, meleg színei, különösen aranyló sárgái a legbensőbb hangokon szólnak hozzánk. „Cserepezők“ című temperája úgy témában, mint képszerkesztésben újszerű Szőnyi művészetében. Rembrandti gondolatban született meg Szüle Péter „Szegény emberek“ című képe. E kiállításon mutatta be Beck ö. Fülöp márványlapra alkalmazott Kölcsey emléktábláját. A nagy magyar költő eszménynélküli, sematikus ábrázolása ez. Farkas Zoltán „Mátyás királykában más szobraihoz képest kevésbbé sikerült portrét készített. A milléneumi történetszemléletben gyökerezik Horvai János „Zrínyi Miklós“-a. Kisfaludi-Strobl Zsigmond „Strandoló“ című márványaktja a könnyed eleganciát kedvelőknek szerzett örömet, míg Medgyessy Ferenc „Sárospataki török-magyar csata“ című műve nehéz erőt tolmácsol. A hideg gondolati elem és a könyörtelen realizmus Pátzay Pál két portréjának jellemzője, Teles Ede „Assisi Szent Ferencjében úgy a formai, mint a technikai megoldás Adolfo Wildt tanulmányozását mutatja. A kiállítás összességét tekintve, nyugodtan állapíthatjuk meg, hogy a Nemzeti Szalon Művészeti Egyesület nagy hagyományai nem sikkadtak el és az alapító tagok nagy neveit — Munkácsy, Székely, Benczúr, Madarász, Zichy, Szinyei-Merse, Mednyánszky nevét — a mai törzstagok sorából is több hasonló értékben ragyogó név, méltó utódként, követi. (v.— p.—) Jászsági képzőművészek. Jászberényben több fiatal művész fogott össze, hogy a város közönségében felrázza a művészet iránti ősi, de szunnyadozó érdeklődést. A hét festő és egy szobrász összefogásából lelkes társaság alakult, amely áprilisban rendezte meg tavaszi tárlatát. Korábban is rendezett már kiállításokat, de úgy értesültünk, hogy fáradozásukat még sohasem kísérte ilyen érdeklődés és elismerés. Nagy örömmel és elismeréssel üdvözöljük ezt a lelkes fiatal művésztársaságot, s kezdeményezését. Örömmel figyeljük fáradozásukat annál inkább is, mert a művészet hírvivői ők olyan helyen, ahol a magyar sors régen a feledés fátyolát borította minden művészi alkotásra, s ahol a művészi vágyak a kemény és küzdelmes mindennapi élet falába, az életben elfáradt emberek közönyébe ütközött. Sokáig senki sem kísérletezett azzal, hogy a vidéki városok társadalmában felélessze a művészet ösztönös szeretetét. Most, amikor ez ma már hivatalos programmja a kultuszminisztériumnak, akkor biztosra vehető, hogy ennek a kezdeményezésnek is szép gyümölcsei lesznek. Remélhető, hogy a művészet iránti érdeklődés felkeltése mellett ez a művészcsoport majdan erőteljes magva lehet a jászsági művészeti élet kialakulásának, s remélhető, hogy hozzá hasonlóan más vidékek is összehozzák a maguk művészeiket. Mindez pedig a magyar szellem kiterjedését, gazdagodását és felemelkedését szolgálná. A társaság megteremtője, lelkes vezetője s a művészet legfőbb helybéli agitátora: Rácz Kálmán festőművész, a jászberényi gimnázium rajztanára. Már 1936-ban megszervezte a jászberényi fiatal festőművészek gárdáját, s még ez évben „Jászberényi nyolcak“ néven kiállítást rendeztek. Ezóta minden évben bemutatták műveiket a közönségnek, s lassan elérték azt, hogy a jászberényi társadalom a modern művészet iránt nemcsak megértést mutatott, hanem egy-két év óta már vásárol is. Rácz Kálmán korábban erősen Rudnay hatású olajképeket festett, de a vízfestménytechnikára való ideiglenes áttérés, valamint a jászsági táj őszinte szemlélete felszabadította őt, s ma már olajképein is egyéni színek és formák jelentkeznek. Mellette komoly művészi szándékról tanúskodnak a csoport többi tagjai is: Benke László, Járdán József, Makay József, Pókász Endre, Gy. Riba János, Simon Ferenc festőművészek és Tősér János szobrászművész. A Római Magyar Akadémia ösztöndíjasainak kiállítását május 23-án d. e. 11 órakor nyitotta meg III. Viktor Emánuel király és császár. Szinte hagyománnyá vált már Rómában, hogy a Magyar Akadémia ösztöndíjasainak a kiállítását Viktor Emánuel nyitja meg, minek folytán ezek az évenkénti kiállítások a római művészeti élet legfontosabb eseményei közé számítanak. A békésebb években Mussolini is többször kizüntette látogatásával a magyar ösztöndíjasokat, s nem egy fiatal művész alkotását vásárolta meg gyűjteménye számára. Viktor Emánuelt Villani Frigyes kriinált magyar követ és Genthon István, a Római Magyar Intézet igazgatója fogadta s vezette végig a kiállításon. Az állami új szerzemények kiállítása. [Múlt számaink egyikében már hírt adtunk arról, hogy a magyar királyi vallás- és közoktatásügyi miniszter kiállítást rendeztet a minisztérium által a legutóbbi években vásárolt művészi alkotásokból. A rendkívül érdekesnek ígérkező kiállítás értesülésünk szerint azokat a festményeket és szobrokat öleli fel, amelyeket a minisztérium 1938. év július 1-től 1940. év augusztus 1-ig vásárolt. Ez a kiállítás úgy a művészi szakkörökben, mint a nagyközönség körében nagy érdeklődésre tarthat számot, mert arról a mecénási szerepről ad hiteles és közvetlen tájékoztatást, melyet az állam tölt be, amikor vásárlóként a tárlatokon, a kiállításokon megjelenik. Az állam vásárlásai kitüntetések s minthogy elfogulatlan esztétikai szemlélettel kell, hogy történjék a művészi alkotások, a művészi termés legjavának kiválogatása, ezek irányt mutatók úgy művészeink, mint a közönség számára. A kiállítás rendezését a kultuszminiszter megbízásából Csánky Dénes, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója végezte. A kiállítás hír szerint június hó elejével nyílik meg, amikor bővebben fogunk ismertetésére visszatérni. Értesülésünk szerint a kultuszminisztérium új szerzeményei, miként most is, úgy a jövőben is, évente a nyilvánosság elé kerülnek, hogy közönségünk rendszeresen átfogó képet nyerjen a magyar festészet és szobrászat alakulásáról és fejlődéséről. 157