Szépművészet 3. (1942)

1942 / 7. szám - Művészeti Élet

MŰVÉSZETI ÉLET A Magyar Művészetért kiállítás június hó 6-án déli 12 órakor nyílt meg ünnepélyes keretek között. A Műcsarnokban megjelent Horthy Miklós kormányzó­­ főméltóságát és hitvesét a Kormányzóhelyettes Úr hitvesével együtt Rakovszky Iván, a Képzőművészeti Társaság elnöke köszöntötte. Rámutatott arra a szerencsés körülményre, hogy a háború nagy fergetegében sem hanyatlott le a magyar művészet, hanem dicsőségesen emel­kedik inkább. Katonáink messze idegenben védik a magyar haza kultúráját és minden megpróbáltatás árán is biztosítják a keleti kulturálatlanság ellen, itthon is él a művészet és mutatja hagyo­mányos műveltségünket. A háborús viszonyok anyagi tekintet­ben éreztetik ugyan hatásukat nemzeti művészetünkben, e nehézségek leküzdésére rendezteti évről-évre e kiállítást a Főméltóságú Asszony. Ebben az évben is hatalmas anyag gyűlt össze seregszem­lére. Majd 400 művész 600-nál több alkotással lépett a közön­ség elé. Az elbírálás felelősséggel teljes nagy munkáját külön bizottság végezte Tasnádi Nagy András, az Országos Irodalmi és Művészeti Tanács elnökének vezetése mellett. A bizottság tagjai voltak: dr. Say Géza miniszteri tanácsos, az Országos Irodalmi és Művészeti Tanács igazgatója, a művésztársadalom­ból pedig Benkhardt Ágost, Burghardt Rezső, Csók István, vitéz Darvassy István, Edvi Illés Aladár, Gál Ferenc, Glatz Oszkár, Kandó László, Réti István, Rudnay Gyula, Sidló Ferenc, Szőnyi István, Varga N. Lajos. A megnyitási ünnepségen részt vettek a politikai és társa­dalmi élet előkelőségei: Keresztes Fischer Ferenc belügy­miniszter és felesége, Hóman Bálint kultuszminiszter, vitéz Bartha Károly honvédelmi miniszter és felesége, Antal István miniszter, Lukács Béla miniszter, Bárczy István és báró Wlassics Gyula államtitkárok, Homonnay Tivadar főpolgár­mester, Szendy Károly polgármester, Szép László miniszteri osztályfőnök és mások. A kiállítás iránt óriási érdeklődés nyilvánult meg és a több hétig tartó kiállítás értékes anyagából jelentékeny vásárlás történt. A KOLOZSVÁRI MŰVÉSZETI HETEK ZÁRÓÜNNEPSÉGEI A Kolozsvári Művészeti Hetek többhetes gazdag műsora befejeződött. A második irodalmi est színvonalas műsorán anyaországi írók szerepeltek és az előadóművészek is az anya­ország irodalmi értékeiből mutattak be a nagyszámú közön­ségnek. Gróf Bánffy Miklós mondta a megnyitóbeszédet. Az erdélyi írók nevében üdvözölte az anyaország íróit és felidézte a múlt emlékeit, amikor egy évtizednél régebben a budapesti Zeneakadémián a Helikon írói mutatták be az idegen meg­szállás alatt tengődő Erdély irodalmi életét.,, Ma este ünnepet ülünk — mondotta — hiszen testvéreink lépnek elénk. Áhítatos és szent pillanat ez, melyben a magyar irodalom szelleme, a magyar irodalom kupolája töretlen boltívként zárul össze felettünk.“ A nagy tetszéssel fogadott megnyitóbeszéd után fáji Fáy István titkos tanácsos, államtitkár, a kultuszminiszter kép­viseletében mondott üdvözlő szavakat: „Kedves kötelességet teljesítek, midőn Hóman miniszter úr üdvözletét tolmácsolom. Míg a Művészeti Heteket megnyitó első irodalmi est az erdélyi magyar szellem hűségéről és erejéről tett tanúságot — mondotta — addig a záró irodalmi est az anyaország íróinak bemutat­kozásával a nemzeti művelődés egységét, a tudatos össze­tartozást, az egy nagy táborba tömörült építő akaratot fejezi ki.“ A köszöntő szavak elhangzása után Kozocsa Sándor tartott előadást a mai magyar irodalomról és ezzel mintegy keretbe foglalta az irodalmi est egész műsorát. Harsányi Zsolt „Kolozs­vári emlék“ címmel, Márai Sándor „Az olvasás művészete“ címmel olvasott fel, Cs. Szabó László „Családi ismerősök“ című elbeszélését, Eszterhás István pedig „Rokkant Sebestyén szerencséje“ című regényrészletét mutatta be, Gulácsy Irén „A Tisza rendelete“ címmel olvasott fel. Az elbeszélések sorát kiváló előadóművészek színezték. Simonffy Margit Ady-, Babits-, Kosztolányi-verseket szavalt, N. Tasnádi Hana Erdélyi József, József Attila, Jékely Zoltán, Mécs László verseiből adott elő. Wargha Lívia, az Operaház tagja Liszt-, Farkas-, Csiky-, Laurisin-műveket adott elő, Laurisin Miklós zongorakíséretével. Albert Ferenc hegedű­­művész Laurisin Miklós zongorakíséretével Dohnányi és Hubay műveiből játszott. Szabó Lőrinc és Illyés Gyula saját költeményeiből adott elő. Toronyi Imre Komjáthy, Weöres és Juhász Gyula verseiből szavalt. * Fáy István államtitkár, vitéz Haász Aladár minisz­teri osztályfőnök kíséretében megtekintette a könyvnapi sátrakat és az Erdélyi Múzeum termében elhelyezett VI. Nemzeti Képzőművészeti Kiállítást. Az érkező előkelőségeket a város polgármestere, dr. Keledy Tibor, dr. Say Géza minisz­teri tanácsos és Roska Márton dr. egyetemi tanár fogadták. A kiállítás megtekintése után Fáy István államtitkár a sajtó képviselőit fogadta. „Örömmel tölt el — mondotta —, hogy a kultuszminiszter úr képviseletében részt vehetek a Kolozsvári Művészeti Hetek kiállításain és irodalmi estjén. Annál inkább jelentősnek tartom ezeket az ünnepségeket, mert húsz esztendős idegen uralom után, mely alatt csak titokban élt a magyar eszme és a valóság hiányában a szellemi haza fejlődött ki az ittlakó magyarság lelkében, most ismét boldogan foghat össze a nemzet egyetemessége, az egységes magyarság. E nagy összefogás szellemi ereje csak a jövő tetteiben fogja megmutatni hatásait, de a jelen pillanatban is elárulja már az egységes szellem célkitűzéseit. A Művészeti Hetek minden kiállítása, minden előadása céljában, lényegében azt az elgondolást szolgálja, hogy az egye­temes magyar kultúra erőteljesen szívja fel Erdély magyarságá­nak minden ízes egyéniségét, hogy attól megszínesedve és megizmosodva, a Főváros életébe is magával vigye ezt az ősi zamatot. Akár a festő- és szobrászművészet, akár az építőművészet kiállításait nézzük, egyaránt azt érezzük, hogy az ismét össze­kapcsolódott egységes egyetemes magyarság megtalálta hiva­tásának helyes irányát és biztosan halad a jó úton.­ A Művészeti Hetek gazdag műsora nem az első tudományos és művészeti megnyilvánulás e város ódon falai között a fel­­szabadulás óta. A tudomány csarnoka, a Tudományegyetem megnyitásával, a művészet temploma a Nemzeti Színház kapui- 181

Next