Szociológia 1980
2. szám - Műhely - Tóth Pál Péter: A debreceni baloldali értelmiségi-ifjúsági csoport tevékenysége és szerkezetének néhány sajátossága. (1937 június — 1938 május)
Az 1937/38-as tanév első félévének eseményei már jelezték, hogy a kerület és az országos fővezérség csak átmeneti eredményt könyvelhetett el a bajtársi tisztségviselők leváltásával a debreceni egyetemen. 1937 szeptemberétől ugyanis a törzsek ismét földbirtokpolitikai, választójogi és világnézeti kérdéseket vitattak meg. A Szilágyi József által vezetett törzs második félévi programjaként a föld, a nép és a hatalom kérdéseinek megvitatását tűzte ki célul. Ennek keretében február 16-án a WBE törzsében „Világnézeti zűrzavar és az ifjúság” címmel — a fegyelmileg eltávolított örökös vezér — Újhelyi Szilárd tartott előadást. Március 20-án pedig a törzs, az ÁBE Bolyai és Csokonai törzseivel közösen a választójogról tartott vitatábort. A rendezvényen Szilágyi József felvázolta az ideális választójogot, majd a választójog történelmi fejlődéséről szólt. Előadásának harmadik részében pedig bírálta a kormány új választójogi tervezetét s részletesen felsorolta a tervezet hibáit. Az előadást hosszú vita követte, melyben a baloldali csoport tagjai Bolla József, Nagy Gábor, Balogh Elemér és Vrajnay Kálmán — is kifejtették véleményüket. A vita eredményeként az az álláspont alakult ki, hogy a választójogról szóló javaslat tarthatatlan és káros, mert a nemzet széles rétegeit kizárják.”29 Néhány nappal később, március 26-án az ÁBE törzsi táborán Simon László a földbirtokpolitikai reformról tartott előadást. A vitában — melyben Szilágyi József is részt vett — úgy foglaltak állást, hogy a reform kérdésében az agrárproletariátusnak, mint a nemzet teljes jogú részének, számának megfelelő arányban kell kifejezésre juttatnia akaratát. Az ÁBE Szilágyi Erzsébet és Körösi Csorna törzseinek világnézeti táborán pedig, ahol a Szilágyi törzs vezetője „A zsidóság előretörése a magyar életben” címmel tartott előadást, heves és hosszantartó vita alakult ki. A négy órán át tartó vitában a csoport tagjai, Bolla József, Kovács Kálmán, Nagy Gábor, Simon László és mások sikerrel védték meg álláspontjukat.30 A csoport tagjai az ÁBE április 2-án tartott bölcsész értekezletén is megjelentek, ahol a hallgatók szociális viszonyait és a társadalom szociális helyzetét vitatták meg.31 A csoport egyetemen belüli lehetőségei azonban az 1937. márciusi-áprilisi időszakhoz képest jóval csekélyebbek voltak. Éppen ezért figyelmüket az egyetemen kívüli területek felé fordították. 1938 január közepétől például a csoport szervező munkába kezdett a „Kelet Népe matiné” irodalmi rendezvény sikere érdekében. Ez nem a Márciusi Front rendezvénye volt, hanem az Ady Társaság rendezésében a népi mozgalom egyik reprezentatív megnyilvánulásának s egyben rangos társadalmi eseménynek ígérkezett. Az előadók február 5-én érkeztek Debrecenbe. A Reform Társaság nevében Juhász Nagy Sándor üdvözlő beszédében kifejtette, hogy az összejövetellel „a magyar népi irányzattal” való teljes szolidaritásukat kívánták kifejezésre juttatni. Bajcsy-Zsilinszky viszont, aki a vendégek nevében szólt, válaszában — Huss Richárd debreceni" egyetemi tanár Németország érdekében kifejtett magyarellenes tevékenységére utalva — a pángermán lázadás elleni fellépés szükségességét hangsúlyozta.32 A korábbi híreknek megfelelően a város „úri társadalmának” valamennyi vezető tagja, családjával együtt február 6-án 11 órakor megjelent a rendezvényen. A zsúfolásig megtelt színházteremben ott volt Makláry Károly református püspök és felesége, a rendezvény fővédnöke is. A rendezvény izgalmat keltő előadását Bajcsy-Zsilinszky és Kovács Imre tartotta. Zsilinszky a magyarság németellenes harcait idézte, s a kormány külpolitikai irány