A MTA MŰSZAKI TUDOMÁNYOK OSZTÁLYÁNAK KÖZLEMÉNYEI 41. KÖTET (1968)

41. kötet / 1-2. szám - NEKROLÓGOK - REUSS ENDRE 1900-1968

10 REUSS ENDRE 1900—1968 illetően kétféle szélsőséges feltevésből lehet kiindulni, nevezetesen vagy abból, hogy az alakváltozás, vagy pedig abból, hogy a feszültség azonos az összes kristályokban. 1930-ban felismerte a Haar—Kármán­, valamint a Hencky-féle képlé­kenységi elméletek tarthatatlanságát, és MISESnek nagy alakváltozásokra fel­állított képlékenységi elméletéből kiindulva, megállapította a rugalmas­képlékeny test legegyszerűbb anyagegyenletét. 1932-ben általánosította elmé­letét a Hubert Mises-félétől eltérő képlékenységi feltételekre, többek közt a Mohr-félére is. 1933-ban a Tresca — Mohr—Guest-féle elcsúszási elméletből folyó képlékenységi feltételt a feszültségtenzor invariánsaival fejezte ki. 1936-ban a Csernov-, illetve Lüders —Hartmann-féle felszínrajzok keletkezésére állí­tott fel elméletet. Ennek során a labilis folyási határt összefüggésbe hozta a felszínrajzok megjelenésekor már nem folytonos feszültségmegoszlással, s ennek számítására csavart rudak esetére módszert is ismertetett. A felsorolt nagy jelentőségű tanulmánysorozattal REUSS Endre tudo­mányos tevékenységének első igen termékeny szakasza lezárult. A hazai tudo­mányos köröknek munkásságával szemben annak idején tanúsított meg nem értése, a háború izgalmai, az egyre felelősségteljesebb hivatali munkakör, a megélhetés gondjai hosszú időre megszakították tüneményes tudományos munkásságának láncolatát. A kiváló tudós, kinek neve az ún. Prandtl — Reuss­féle elmélet révén immár világszerte ismertté lett, másfél évtizedre elvonult a tudományos porondról, s ambícióját és alkotni vágyását a zenei élet terén élte ki. Csak másfél évtizedes szünet után, 1953-ban tért vissza munkásságának eredeti területéhez, a szilárdságtanhoz. Egy-egy dolgozatában még fel-felcsillant kiváló matematikai készsége és alkotó zsenialitása, de a nehéz körülmények, feleségének egyre súlyosbodó betegsége, majd halála idegrendszerét súlyosan megviselte, s munkakészségét megbénította. Őt magát is alattomos kór támadta meg, és a tevékeny alkotó munkától való visszavonulásra kényszerítette. Ámbár a betegség első rohamát még legyőzte, de a nagy küzdelemben a beteg­ség bizonyult erősebbnek, s örökre elragadta körünkből dr. REUSS Endrét, a kiváló tudóst és nemes lelkű kartársat. Szeretetre méltó egyéniségének emléke barátai és tanítványai lelkében, tudományos munkásságának emléke nagyszerű alkotásaiban töretlenül tovább él és buzdító például szolgál. A szerkesztőség Műszaki Tudomány 41, 1968

Next