MŰVÉSZETTÖRTÉNETI ÉRTESÍTŐ 52. ÉVFOLYAM (2003)

2003 / 1-2. sz. - TANULMÁNYOK - CSÁKI TAMÁS: Árkay Bertalan és Peter Behrens bécsi mesteriskolája

85 1926-30 közötti, ill. 1914 előtti építészeti folyóiratokból, kiadványokból ugyanazon kéz által készített feljegyzések, skic­cek: BTM Ltsz. n. A Die Architektur des XX. Jahrhunderts, az Architektonische Monatshefte, a Moderne Bauformen háború előtti, illetve a bécsi Der Architekt mellékleteként publikált Aus der Wagner-Schule 1903-07 közötti számaiból, pl. a következő épületekről: Martin Dülfer: Színház, Dortmund (1903-04); Etel Saarinen: az 1900. évi párizsi világkiállítás finn pavilonja; Her­mann Billing karlsruhei lakóházai; Hendrik Petrus Berlage: Tőzs­de, Amsterdam (1897 u.); Hans Poelzig: Bérházcsoport, Breslau (1907-08). A bécsi építészek művei közül: Ohmann: Hotel Central, Prága (1899-1901); Olbrich darmstadti épületei; Hegele: a Zen­tralfriedhof kápolnája, Bécs (1900 után); ill. a Wagner-Schüler Wu­nibald Deininger villaterve (1901). 86 Ezeket a terveket mutatta be az említett 1926. decemberi esseni kiállításon, melynek anyaga az egykorú sajtóhíradások szerint nagyjából megegyezett az iskola márciusi, berlini tárla­tán kiállítottal, így valószínű, hogy a tervek az utóbbi dátumot megelőzően születtek. L. Berns i. m. 1926. XI. 29. 87 Árkay Aladár 1924-ben nyerte meg a templom, majd a következő évben az azzal egy téren elhelyezni kívánt városháza tervpályázatát. 1925-26-ban már mindkét épületnek készen vol­tak az építtető által elfogadott tervei - a városháza építkezése 1926 májusában már meg is indult -, melyek semmilyen kapcso­latot nem mutatnak a bécsiekkel. Az ötezer fő befogadására ter­vezett templom terveit 1934-ig előbb az idősebb, majd az ifjabb Árkay hétszer is átdolgozta, annak alapkoncepciója azonban mindvégig változatlan maradt. L. dr. Rózsás József: A mohácsi fo­gadalmi emléktemplom. Mohács 1995, 21-27. 88 BTM Ltsz. n. Helyszínrajz, földszinti és emeleti alaprajz, nyugati, keleti és északi homlokzatok fénymásolatai. L.l.200. Felirat: „Gedächstmuißkirche mit Pfarrhaus und Rathaus für die Stadt Mohács in Südungarn". BTM 68.120.6. Az 1926-os tervek alapján 1958-ban kidolgozott távlati kép. Pausz kartonon, szén­rajz. Jelzés nélkül. 89 A katalógustétel szövege: „Kirche und Stadthaus für Mo­hács in Südungarn - Raumbildende Platzgestaltung, Zusam­menfassung und doch Trennung der einzelnen, für bestimmte Zwecke vorgesehenen Gebäude. In der Formgebung bereits Einfluß des Orients." L. Peter Behrens und seine Wiener Meister­schule, i. m. 27. t. 90 George R. Collins-Christine Crasemann Collins: Camillo Sitte and the Birth of modern City Planning. New York 1965, 50—53. Sitte művének hatása az 1920-as években épült egyes bécsi váro­si szociális lakóegyüttesek beépítési módjában is érvényesült, pl.: Hoppe & Schöntal, Theiss & Jaksch, Krauss & Tölk: Sandleiten­hof. 1924. L. Blau i. m. 1999, 330-332. 91 Clemens Holzmeister: Architekt in der Zeitenwende. Selbst­biographie. Salzburg-Stuttgart-Zürich 1976, 19, 30-31. Holz­meister „pompás" krematóriumát Árkay Aladár idézett cikké­ben Bécs legjelentősebb háború utáni épületei között említette. L. Árkay Aladár: A bécsi szociális építkezés, i. m. 2. 92 BTM 68.140.2./6-7. Két távlati kép, szénrajz pauszon. Felirat, jelzés nélkül. Meghatározásuk az esseni katalógus leírá­sa alapján: „Haus am Meer in Sizilien - Klar steht der Kubus dieses einfachen Hauses in der Landschaft, Terassen und Trep­pen verbinden Haus, Gelände und Meer." L. Peter Behrens und seine Wiener Meisterschule, i. m. 77. 1. Valószínűleg ezekhez a tervekhez tartozik egy hasonló formátumú, szintén jelzetlen, vil­labelsőt ábrázoló szénrajz is: BTM 68.140.4. A hagyatékban egyetlen, a fentiekkel kapcsolatba hozható alaprajz, homlokzat sem lelhető fel; lehetséges, hogy Árkay nem is készített ilyene­ket és a „Szicíliai ház" inkább az építészeti grafika, mintsem az építészeti terv kategóriájába sorolható mű. 93 Pozzetto i. m. 1980, 17-18. Pl.: Emil Hoppe: Itáliai ház, 1902; Wunibald Deininger: Ház a tengernél, 1903; Marcel Kam­merer: Ház Capri szigetén, 1907. Uo. 140-142. t. 94 BTM 68.68.1-6. Alagsori, földszinti, emeleti és padlás alap­rajzok. Alternatív emeleti alaprajz. L=l:200. Délnyugati homlok­zat. L=l:100. Pauszi­tus. Felirat: „Fehérvári úti városi bérház terve" A homlokzatterv hátoldalán utólagos jelzés „Árkay Bertalan". A tervsorozatban nem szerepel a tervezési feltételekben előírt 96 Gyáni Gábor: Bérkaszárnya és nyomortelep. Budapest 1992, 107-139. 97 Fővárosi Közlöny 1926,1857-1860. Budapest Székesfővá­ros Elektromos Művei igazgatóságának 1926. évben tartott ülé­seiről felvett jegyzőkönyvek. Magyar Elektrotechnikai Múzeum. (továbbiakban ELMÜ ig. jkv.) 1926/XII/681. 98 ELMÜ ig. jkv. 1926/111/53. 99 VL XLVIII. 1926, V. 5,5. 100 A tervpályázat és az építés iratainak nagy része hiányzik a BFL székesfővárosi tanácsi iratai közül. A programot a pályázat győztesének - a kiviteli terv elkészítéséhez - adott utasítások és a pályatervek összevetése alapján lehet hozzávetőlegesen re­konstruálni. Az utasítások: Deutsch Lajosnak, a vállalat vezér­igazgatójának levele a kelenföldi telep üzemvezetőségéhez, 1926. VII. 20. BFL IV. 1407. b. 11-105412/1926. Rerrich Béla 1926. au­gusztusi dátumot viselő terve: BFL Tervtár XV. 322/143 alatti tervsorozat 49, 52, 55, 58, 59. sz. tervei. A program olyan részle­tekről is gondoskodott, mint a betegek számára létesítendő elkü­lönített fürdőhelyiség, vagy a rendkívüli üzemi esemény alkal­mával a munkások riasztására szolgáló jelzőrendszer. 101 Fontos különbség volt a kisebb lépték és az, hogy itt - Béccsel ellentétben - középosztályi lakások is épültek. 102 A bizottság tagjai voltak­ a székesfőváros részéről: Buzáth János alpolgármester, a tanácsi II., IX. és XII. ügyosztá­lyok vezetői Kabdebó Gyula, Borvendég Ferenc és Liber Endre, a középítési bizottság két építész tagja: Császár Ferenc és Czieg­ler Géza, továbbá Bárczy István és Quittner Ervin, az ELMÜ igazgatója, Deutsch Lajos, a kereskedelemügyi minisztérium építész képviselője: Noszlopy Kálmán, a MMEE részéről Müller Pál, a Magyar Mérnökök és Építészek Nemzeti Szövetségét Lechner Jenő, a Budapesti Mérnöki Kamarát pedig Orth Ambrus képviselte. L.: BFL IV. 1407. b. a-73901/1926. További ismert pá­lyázók: Neuschoss-Knüsli Kornél és Gyenes Lajos, Lechner Ló­ránt, Bayer Lajos, Maróthy Kálmán, Zombory József, Barát Béla és Novák Ede, Feszely Sándor és Beke Ferenc, ill. Vágó László. L.: VL­III. 1926, VII. 1. A díjazott tervek: MÉ XXVI. 1926, 7-8. 16-19. 103 Az oktogonra néző szárny kialakítása erőteljesen hason­lít a Hubert Gessner tervei szerint 1924-26 között épült bécsi Reumann-Hof főhomlokzatának elrendezéséhez. L. Friedrich Achleitner: Bauten von Wagner-Schülern in der Zwischenkrieg­szeit. In: Uő: Wiener Architektur. Zwischen typologischem Fata­lismus und semantischem Schlamassel. Wien 1996, 44-50. 104 ME XXVI. 1926, 7. 18-19. A hazai viszonyok kritikája kapcsán a magyar építészeti sajtó is gyakorta hivatkozott a bécsi szociális lakásépítés példájára. Pl.: Csécsy Andor: A bécsi lakás­ügyek tanulságai. ÉI-ÉM XIII. 1926, I. 1, 15; Bierbauer Virgil előadása a bécsi lakásépítésről. ÉI-ÉM XIV. 1927, XI. 15,175; Ko­mor János: Kislakásalaprajzok megítélése. TF I. 1928, 67-76. 105 Feszely Sándor és Beke Ferenc, valamint Maróthy Kál­mán megvett tervei. MÉ XXVI. 1926, 7-8, 20-21. 106 Sós Aladár: A Hengermalom utcai bérház. MÉ XXVIII. 1928, 9, 26-33. Ezekhez járult még egy, a tervezéskor előre nem látható körülmény: mivel az ELMÜ tisztviselői nem kívántak ilyen, a várostól túlzottan távol eső helyre költözni - ahol „a vá­rosi kultúrának nyomai még alig találhatók fel" -, a vállalat a jobb lakások többségében is csak munkásait tudta elhelyezni, helyszínrajz és metszet, valamint hiányzik a jelige is. A terveket Árkay a munkáit felsoroló mindkét, a BTM számára összeállított listára felvette, szerzőségét a kezdő építészre valló, alább elem­zett megoldások is bizonyítják. Árkay Bertalan csak 1928 szep­temberében nyert felvételt a Budapesti Mérnöki Kamara tagjai közé. L.: MMEEK LII. 1928. IX. 21, 268. 95 Blau i. m. 1999. A „Hofok" Frankfurt vagy Berlin Siedlung­jaival ellentétben nem a városon kívül épült nagy kiterjedésű, vi­szonylag alacsony lakósűrűségű telepek, hanem a hagyományos városi bérházakhoz jobban hasonlító, a meglévő városszövethez kapcsolódó, több telek nagyságú területeken emelkedő ún. „szu­perblokkok" voltak. A tágas udvarok köré rendezett, nagy eme­letszámú lakóházakban kialakított lakások ugyan nem voltak olyan jól felszereltek, mint németországi társaik, ezért azonban az épületegyütteseken belül elhelyezett közösségi létesítmények so­ra kárpótolta a lakókat. 56

Next