Pór Antal: Csák Máté 1260-1321 (Magyar Történeti Életrajzok, Budapest, 1888)

Előszó

xiv. század, melyet méltán ne­vezünk az Anjouk korának, a magyar történelem legfénye­sebb szakasza. Míg a nemzeti egység ereje, a király tekintélye, az ország ter­jedelme nagyot gyarapodott e korszak­ban, az alatt a nép­jólétben, gazdagság­ban elégülten élt, az ipar és kereskedés, a tudomány és művészet felvirágzott. Érthető, hogy Magyarországot archi­regnumnak, Európa főországának kezdék nevezgetni, s a magyar király barátságát mindenünnen keresték. Pedig ezen, történelmünkben több­ször visszakerülő, gyors föllendülést köz­vetlenül igen szomorú idő előzte meg. Ama, szinte rendessé vált szokás, hogy a fölserdült korona-örökös, mint ifjabb király az ország harmadrészében függetlenül uralkodott, a bomlás csirá­ját fejtette ki, melynek a IV. Béla és V. István között ismételten kitört viszá- 2. JEAN DE FRANCE HORAIBOL.

Next