Acsády Ignácz: Széchy Mária 1610-1679 (Magyar Történeti Életrajzok, Budapest, 1885)
BEVEZETÉS
ACSÁDY IGNÁCZ ugyan, mely azonban kétségkívül nemzedékek kedvencz olvasmánya s irodalmunk egyik legelterjedtebb terméke. E munka csillogó, varázsos keretbe helyezte Széchy Máriát, ki azóta mindig a múzsák kegyeltje maradt. Legjobbjainkat vonzotta e legendaszerű nő. Az elbeszélő és drámai költészet mesterei próbálkoztak költőileg megalkotni alakját s egyetlen magyar asszonyt sem ért még az a dicsőség, hogy annyi különböző természetű, hajlamú és tehetségű költő foglalkozzék vele. Ők tartották fenn nevét mind e mai napig s a költészet Széchy Máriája mellett a valóság, a történelem Széchy Máriája egészen háttérbe lépett, sőt kevéssel halála után már teljes feledésbe merült. Pedig a valóság Széchy Máriája sokban más ugyan, mint a költészet Vénusa, Szemiramisa, szirénje, pánczélos, harczias asszonya, de nem kel l GYÖNGYÖSI István : Marssal társalkodó murányi Vénus. Első kiadása Kassa, 1664. Ebből összesen két példány maradt ránk. A könyv a múlt században magában kilencz kiadást ért. Egyik akkori kiadója verses ajánlást írt hozzá, melyben azt mondja GYÖNGYÖSI-TÓI : «Czélt teszel verseddel idők járásának ». És ez beteljesült; az ő műve tartotta fenn Széchy Mária nevét a köztudatban s irányozta többi íróink figyelmét is reá. GYÖNGYÖSIN kívül ARANY, PETŐFI, TOMPA és SZÁSZ Károly írtak róla nagyobb költői beszélyt. Kisebb lyrai versekben BERZSENYI Dánieltől kezdve DALMADY Győzőig számtalanszor fordul elő. KISFALUDY Károly szomorú, SZIGETI József vígjáték hősnőjévé tette. Regényben vagy elbeszélésben JÓSIKA Miklós és KEMÉNY Zsigmond bárók, P. SZATHMÁRY Károly, MIKSZÁTH Kálmán stb. szerepeltetik. Német munka szintén több foglalkozik vele, így BRONIKOVSKY írt róla nagy regényt. Egy másik munka czíme : Wesselényi's Brautfahrt. Legújabban az Obentraut-féle ifjúsági könyvtár harmadik füzete «Maria Széchy» czímű elbeszélést közölt . Hogy ez mennyire igaz, bizonyítja nemcsak azon tény, hogy egész a legújabb időkig, míg HAJNIK Imre és CHERNEL Kálmán életének utolsó éveiről föl nem lebbentették a fátyolt . PAULER Gyula,aki már 1865-ben írt róla, a Wesselényi-összeesküvésről szóló nagy művében szereplését ezen mozgalomban nem tisztázta, történetíróink azt hitték, hogy Széchy Mária 1670-ben a bécsi tömlöczben halt meg. De még szembetűnőbben igazolja egy 1723-ks okmány Akkor már Széchy Mária nevét is elfeledték, még pedig olyanok, kik ifjú korukban személyesen ismerhették. Bellai báró Bellonics Gábor egy régi, 1659-ki adósságlevél alapján Mária jogutódja a fiskus ellen pert indított. 1723 ápril 30-án e perben Koháry István gróf országbíró tanúkihallgatást rendelt el arra nézve , néhai Wesselényi Ferencz gróf nádor özvegye volt-e Széchy Katalin Mária (még nevét is elfeledték, mert a murányi Vénus 1645 óta Anna Máriának írta magát) hogy melyik Széchy-familiából származott, hol és micsoda jószágai voltak, özvegy korában hol lakott s minő jövedelmekből élt, confiscálták-e az özvegy jó-