Magyar Állatorvosok Lapja, 1969 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1969 / 10. szám - Kovács Gyula: Török János dr. 1907-1969
570 MAGYAR ÁLLATORVOSOK LAPJA 1969. OKTÓBER kérelmére Mosonmagyaróvárra helyezték, ahol a nevezett tanszéket mint egyet, tanár elhunytéig vezette. Közben a Főiskolán három-három éven át mint igazgató, illetőleg mint rektorhelyettes működött. A Főiskola 150 éves jubileuma alkalmából a „Munka Érdemrend ezüst fokozata” kitüntetésben részesült. Török professzor főiskolai munkássága, szakmai tevékenysége csaknem 40 évre terjed. Ez idő alatt kiemelkedően értékes oktató-nevelő és tudományos munkásságot fejtett ki az anatómia-fejlődéstan, a belgyógyászati, az állategészségügy oktatása terén, mintegy negyvenre tehető az irodalmi dolgozatainak száma. Munkáját eredményekben gazdag pályafutása során soha nem lankadó erővel végezte. Amikor intézetvezetői stallumát elérte, már alapos és komoly felkészültséggel rendelkezett ahhoz, hogy tanszéki feladatát, az oktatást teljes sikerrel ellássa, s tanszékét, a hasonló rangú első intézetek közé emelje. Török János elsősorban oktató és nevelő tanár volt. Nem csupán terjesztette a tudományos ismereteket, hanem tudományszeretetre is nevelte tanítványait, akiknek igaz atyai barátja volt. Előadásaiban gazdag tárgyi ismereteken alapuló morfológiai szemlélete mellett súlypontos helyet foglalt el a tudomány gyakorlati alkalmazásának, a gyakorlati élet reális szükségleteinek a szemlélete is. Szélesítve ezzel hallgatóinak ismeretkörét, szaktudományukon túl feltárta előttük a hivatástudatot; az életre nevelte őket. A hallgatóinak átadott tudományban nem halott ismeretek tömege, hanem az eleven élet lelkesítő ereje nyilatkozott meg; ebben széles körű képzettsége, irodalmi olvasottsága, gyakorlati ismeretei segítették őt. Tartalomban és stílusban egyszerű és világos, az élet tapasztalataival átszőtt, éles logikával felépített, színes előadása mindig lekötötte hallgatói figyelmét; az előadás élmény volt számukra. Török professzor tanári hivatásának lelkiismeretes betöltésével, komoly, értékes tudományos munkásságával megbecsülést vívott ki, kitüntetett helyet biztosított magának tudományágának oktatásában, művelésében. Puritán jelleme megszerezte számára tanítványai, tanártársai, barátai tiszteletét és szeretetét. Lelkiismereti kérdésnek tekintette azt, hogy megfeleljen a beléje helyezett bizalomnak. Nemeset, jót kívánó és akaró egyénisége egyenes utat futott be a tudomány pályáján való igazságkeresésben, a meg nem alkuvásban; nevelő munkája révén igaz barátja lett az ifjúságnak. Gazdag hagyaték mindnyájunk számára Török János szaktudományában elért értékes elméleti és gyakorlati munkássága; gazdag hagyaték számunkra a meleg szívtől, baráti szeretettől áthatott oktató-nevelő tanár magatartása; hagyaték a tudományszeretete, önfeláldozó teljesítőképessége, erős akarata, törekvése a minél jobb, minél eredményesebb munka megvalósítására, kötelességtudása, becsületérzése; mindezek szellemi értékét fémjelezték. Török professzor főiskolai munkássága az utódokra marad, akik majd gazdagon meríthetnek a tudás, a tudományszeretet, a teljesítőképesség, a kötelességérzet, a becsületérzés bő tárházából, amelyet mint tanár és mint ember felépített. Nagy értékünk volt ő, többet adott, mint kapott. Mindezekért az értékes emberi tulajdonságokért magunkba zárjuk őt, és mindig követésre méltónak tartjuk. Kovács Gyula dr. Az állategészségügyi állomások hírei külföldi kapcsolatok. Rákóczi István dr., az Állategészségügyi Állomások Gazdasági Központjának igazgatója és Lóránt István, az Állategészségügyi Állomások Gazdasági Központjának osztályvezetője augusztusban 10 napos tanulmányi út keretében tanulmányozta az NDK állategészségügyi szolgálatának szervezeti felépítését, gazdálkodási és információs rendszerét. Munkaügyi kérdések Az alábbiakban közöljük egyik állategészségügyi állomás körzeti állatorvosának közérdekű kérdéseit és az azokra adott válaszokat: 1. Kérdés: Mennyi az alapbére annak a községi állatorvosnak, aki tsz-t lát el? Felelet: Körzeti (községi) állatorvosok alapbére a 113/1962. (12) MüM. sz. utasítás alapján 1600— 3100 Ft-ig terjedhet. Az alapbér megállapítása független attól, hogy az állatorvos tsz-t lát-e el. 2. Kérdés: Jubileumi jutalom kifizetésekor a rendelet értelmében egy havi alapbér jár. Állatorvosoknál mi értendő alapbéren? Felelet: Jubileumi jutalom szempontjából alapbérként a besorolás szerinti alapbért és a kérpótlékot együttesen kell érteni. 3. Kérdés: A le nem töltött szabadságnapokért mi számítható fel? Napi alapfizetés vagy napi alapbér? Felelet: Le nem töltött szabadság csak akkor váltható meg pénzben, ha a dolgozó munkaviszonya évközben megszűnt, vagy pedig sorkatonai szolgálatra hívták be, és időarányos szabadságát még nem vette ki. [6/1967. (X. 8.) MüM. sz. rend. 16. § (1) bek.] Ilyen esetben egy napra eső átlagkeresete fizetendő ki a megváltott szabadság 1 napjára. 4. Kérdés: Kinevezhető-e a dolgozó új munkahelyén a felmondási idő lejárta előtt pár hónappal? Felelet: Ha a dolgozó a vállalat felmondása esetén már a felmondási idő alatt, de a munkavégzés alóli felmentése előtt új munkahelyen kíván elhelyezkedni, a vállalat köteles a munkaviszonynak a dolgozó által megjelölt időpontban történő megszüntetéséhez hozzájárulni. A megszüntetést követő időre a dolgozót munkabér nem illeti meg. [Mt. V. 30. § (3).] 5. Kérdés: Mi a helyzet, ha a dolgozó a felmondás lejárta előtt 6 héttel megbetegedett és táppénzes állományban van? Felelet: A vállalat nem szüntetheti meg felmondással a munkaviszonyt a táppénzre jogosultság ideje és az azt követő 15 nap alatt. (Mt. V. 26. § b. pont.) 6. Kérdés: Állatorvosoknak helyettesítési pénz jár-e, járt-e, hogyan számítandó? Felelet: Az állatorvosok helyettesítésének díjazására vonatkozó rendelkezéseket az 56/1968. (MÉM. I. 29.) MÉM. sz. utasítás tartalmazza. A mezőgazdasági üzemek állatorvosi ellátásáért kifizetett teljesítménybért (48%) a nyugdíj megállapításánál figyelembe kell venni és utána nyugdíjjárulékot kell fizetni. 58/1967. (XI. 3.) MÉM. sz. rend. 10. § (6).] A kérdésekből megállapítható, hogy az új Munkatörvénykönyv és végrehajtási rendeleteinek alkalmazása még sok gondot okoz, különösen az állategészségügy sajátos munkaterületén. A még megoldatlannak látszó kérdések tisztázása érdekében célravezetőnek tartanánk, ha olvasóink még több munkaügyi vonatkozású kérdéssel fordulnának az Állategészségügyi Állomások Gazdasági Központjához. , HÍREK Sertéstenyésztés Japánban. A sertéshúsfogyasztás itt lényegesen nagyobb, mint a többi távol-keleti országban, fejenként évi 7 kg. A sertésállomány 1966-ban 4 millió, a termelés évi 200 ezer tonna hús volt. A sertésfajták többsége ázsiai, de javító keresztezésre különféle angol kanokat használtak. A lakosság többsége a sertéshúst tradicionálisan, frissen, vékonyra szeletelve és felvágottként fogyasztja. (Porc. Külf. Mezőgazd. — E. Z. dr.)