Magyar Állattenyésztők Lapja, 2018 (23. évfolyam, 1-12. szám)

2018-01-01 / 1. szám

6­8­11 IDŐSZERŰ Kiss Krisztina A magyar állattenyésztés sikerre hivatott Mizsei Bernadett Erős agrárium csak erős gazdákból állhat - Lázár Jánossal beszélgettünk Mizsei Bernadett A kormány célja, hogy az állattenyésztés lendülete ne törjön meg Mizsei Bernadett Kis Miklós: 2018 a fejlesztések éve lehet 14 17 19 22 27 Kiss Krisztina A magyar állattenyésztők inkább életképesek mint versenyképesek KAMARA Az agrárium a magyar gazdaság húzóágazata lehet Agrárkamarai alapismeretek PÉNZÜGYEK Kiss Krisztina Növekvő beruházásokra és konszo­lidált piacra számítanak a bankok LIMOUSIN HÍRLEVÉL Szűcs Márton Limousin és blonde d’Aquitaine tenyésztők hírlevele 32 24 36 40 ÁLLATEGÉSZSÉGÜGY Dr. Flink Ferenc 70 éves a hazai ló-, és szarvasmarha mesterséges termékenyítés Mizsei Bernadett Márciustól újra kéknyelv-mentes ország lehetünk TAKARMÁNYOZÁS Prof. Dr. Vincze László Antinutritív anyagok a takarmányban CSINCSILLA Mizsei Bernadett Két nehéz év után újra lesz kereslet a világhírű magyar csincsillára 42 44 48 49 50 ISTRÁNG Kiss Krisztina Eritreában is szeretik a magyar lovakat JUHÁSZKAMPÓ Benkó Tibor Hudi János SZÁMADÁS Szakmai tájékoztató 2017. december VÁSÁRTÉR Mándi-Nagy Dániel A tejpiac főbb tendenciái 2017-ben ARCÉL Wagenhoffer Zsombor Zászlós Tibor MASZ - JANUÁR /• Újévi gondolatok Új év, új kihívások és persze új fogadalmak. Nincs ez más­képp a mi ágazatunkban sem. A kihívásokból az állattenyész­tőknek mindig kijut, ez nem az a szakma, ahol a siker csak úgy az ölébe hull az embernek, itt minden pici eredményért meg kell küzdeni. A kalandorok és a gyors meggazdagodást kere­sők ebben az ágazatban elég ha­mar elvéreznek, itt a rövidtávú gondolkodás nem működik. Az év elején sokunkban megfogalmazódnak azok a célok, amiket szeretnénk megvalósítani az új esztendőben és azok az elvásárok, amiket a kitűzött célok eléréséhez elengedhetet­lennek tartunk. Akkor gondolkozunk jól, ha az elvásárokat először magunkkal szemben fogalmazzuk meg és ebben vagyunk a legszigorúbbak. A külső tényezők természetesen fontosak, de az azokkal szemben támasztott elvárásainkat könnyebb megfogalmazni és még könnyeb azokra fogni majd, hogy miért nem sikerült célunkat elérni. Magunkat csapjuk be, amikor kudarcaink magyarázataként mindig másban és másokban keressük a hibát. Egyre több jel és tényadat utal arra, hogy a magyar állat­­tenyésztés túljutott az évtizedekig lefelé tartó pályájának holtpontján. Kormányzati oldalról ezeket a számokat és folyamatokat nyilván sokkal szebbnek látják - ez kiderül a vezető szakpolitikusok lapunknak adott interjúiból , de ha a rózsaszín szemüveget levesszük, akkor is maradnak látható sikerek és eredmények. A tejágazat sokkal szervezettebb ma, mint volt évekkel ezelőtt, a termelési mutatók folyamatosan javulnak. A sertéságazatban a feketegazdaság aránya jelentő­sen csökkent, az üzemek között egyre több teljesít a nemzet­közi elvásároknak megfelelően, a húsmarha állomány soha nem látott mértékben nőtt 10 év alatt, a juhágazatban jó jel, hogy a feldolgozás elmozdult mélypontjáról és évről-évre több juhhúst exportálunk bárány helyett. Feladat persze van bőven minden ágazatban és minden szin­ten, amit már az új évben el kellene kezdeni megvalósítani. A tenyésztőknek például a fejlesztésekre az eddigieknél is na­gyobb figyelmet kellene fordítani, hiszen forradalmi változá­sokon megy át a szakmánk, amivel lépést kell tudni tartani. Ennek finanszírozásával kapcsolatban érdemes felkeresni és tárgyalni a bankokkal. Egyre több pénzintézet hoz létre agrár­ágazati csoportot mert felismerték azt, amit mi régóta mondunk, hogy van jövője a magyar mezőgazdaságnak. Ez a jövő azonban csak akkor lesz sikeres, ha sok pénzt, tőkét fektetünk az innovációkba és fejlesztésekbe. E lapszámunk­ban a mezőgazdasági hitelezésben meghatározó bankok szakértőit kérdeztük, mit várnak az új esztendőtől és milyen szolgáltatásokkal fogják a gazdákat segíteni abban, hogy ne csak életképesek, de versenyképesek is legyenek. Reméljük idén kiderül sok részlet a 2020 után várható tá­mogatásokkal kapcsolatban. Az EU Bizottságának májusig kellene közzétennie javaslatait az új támogatási rendszerre vonatkozóan. Ezzel kapcsolatban időről-időre felröppen­nek találgatások, kiszivárogtatások és álhírek. Jó lenne minél hamarabb tisztán látni, hiszen az állattenyésztésben évekre előre kell terveznünk és hoznunk döntéseket. A globális folyamatokat elnézve most úgy tűnik, jók az állati termékek piaci kilátásai, ami jó hír, de ehhez azonnal hozzá kell tenni, hogy a kockázatok viszont nagyobbak mint bár­mikor. Annak érdekében, hogy a gazdák minél pontosabb és szakmaibb képet tudjanak alkotni a bennünket körülvevő, egyre zűrzavarosabbá váló világról, igyekszünk lapunkban összefoglalni azokat az ismereteket, amelyek sokat segíthet­nek a jó döntések meghozatalában. Ezen gondolatok jegyében kívánunk minden Kedves Olva­sónknak egészségben teljes, boldog új évet! Wagenhoffer Zsombor A Magyar Állattenyésztők Szövetsége folyóirata. XLVI. évfolyam (új évfolyam: XXIII.) 1. szám Szerkeszti a Szerkesztőbizottság. Főszerkesztő: Dr. Wagenhoffer Zsombor. A Szerkesztőség címe: 1134 Budapest, Lőportár u. 16. Telefon: (06 1) 412-3000. E-mail: iroda@allattenyesztok.hu www.allattenyesztok.hu Minden jog fenntartva! A lapból értesüléseket átvenni csak a Magyar Állattenyésztők Lapjára való hivatkozással lehet. A hirdetések és egyéb reklámkiadványok tartalmáért a kiadó felelős­séget nem vállal. ISSN 1417-7811 Kiadja és terjeszti Am­press Média Kft. Nyomdai előkészítés: Pál Anikó, Anipress Média Kft. Nyomás: Ipress Center Central Europe Zrt. 2600, Vác Nádas utca 8. Felelős vezető: Borbás Gábor. Megjelenik havonta 6 700 példányban. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Hírlap Igazgatóság. Postacím: 1900 Budapest. Előfizethető az ország bármely postáján, a hírlapot kézbesítőknél, valamint megrendelhető: e-mail-en: hirlapelofizetes@posta.hu és telefonon 06-1-767-8262. Előfizetési díj fél évre: 2208 Ft, egy évre: 4416 Ft állat MAL 201­8/1­­­3

Next