Demokrata, 1996. április-június (3. évfolyam, 14-26. szám)

1996-04-18 / 16. szám

következik ennek az egésznek a bukása, mert már ma is csak a lemezeladás szá­mít, nem az, hogy valaki állandóan saját magát hívja az A3 tv-ben, hogy rajta le­gyen a listán. — Nehezen tudtunk időt egyeztetni, mert rengeteg koncertet adsz■ — Én nem azt a módszert követem, hogy egyszer elmegyek a Budapest Sportcsarnokba, és oda várok mindenkit. Az ország minden részében évente több mint száz fellépésem van, ahol még az ál­lóhelyek is foglaltak. Ebből látom, hogy a közönség szeret. Innentől kezdve nem érdekel, hogy mit írnak rólam. Én csak ezek után engedem meg magamnak, hogy esetleg csináljak egy BS-bulit, aho­vá meghívom a közönségemet. — Hogyan kerül a dalaid közé a „Te vagy lány” és a „By by lány!” diszkórit­musú, dobgépes hangszerelése? Ezek­nek semmi közük a te érzelmes világod­hoz. — Minden lemezen van kakukktojás. A többi dal valóban komoly, a koncerte­ken állnak az emberek, és csak hallgat­ják. Ezeknél a daloknál viszont elenged­hetik magukat, tapsolhatnak hozzá, mo­zoghatnak, ellazulhatnak. — Közel áll hozzád Demis Roussos világa, hiszen az előző lemezed címe is „Jimmy Roussos” volt. Ezt tükrözik bi­zonyos akkordmenetek, a buzuki és egy kissé a hangod is. — Egy alapvető különbség azért van, mert amíg ő falzettban énekel, én ugyan­azt a magasságot torokból „hozom”. Egyébként jóban vagyunk egymással ha éppen Görögországban járok, mindig ta­lálkozunk. — Amióta itthon élsz, volt külföldi meghívásod? — Már elmondtam, hogy elegem volt a külföldből, nem vágyom nemzetközi si­kerekre. Itthon szeretnék az emberekhez szólni. — A „Nézz le rám, ó Istenem!” klipje egy templomban készült. Mennyire ve­szed komolyan a vallást? — Úgy fogalmaznék, hogy hívő va­gyok, hiszek egy teremtő Istenben. — Többször hangsúlyoztad a beszél­getés során, hogy magyaroknak éne­kelsz, a magyarokat szereted, magyar ze­nét akarsz játszani. Nem félsz, hogy megkapod a „kirekesztő” jelzőt? Nem kellene inkább „nemzetközidnek len­ned? — Magyarok között élek, nyilván ne­kik énekelek«. Szakács Gábor |»„___­___vinz/iz KULTÚRA lOx Máté Gáborról 1. Gyermekkor Budapesten született. Édesanyjával, nővéré­vel és nagyapjával szegény sorban élt. Gyermekkorából a nagy sétákra emlék­szik vissza szívesen, amelyek mindig meg­lepetéssel, rendszerint mozilátogatással vég­ződtek. Mivel nem járt rendszeresen óvo­dába, úgy érzi, inger­­szegény környezet vette körül. 2. Művészete kezdetei Édesanyja 1965- 72- ig jegyszedőként dolgozott a Madách Színházban. Pécsi Sándor, Gábor Miklós, Kis Manyi, Tolnay Klári játéka meghatá­rozó élmény volt. Az általános iskola ötö­dik osztályában színjátszócsoportot veze­tett. Első segédrendezése a János vitéz volt. 3. Felvételi előtt Tizenegy évesen önállóan vette fel a kap­csolatot édesapjával, Máté Lajossal, aki vidéken rendezett és nem élt együtt a csa­láddal. Mivel érettségijét követő évben indult csak rendező szak, apja tanácsára színésznek jelentkezett. Első alkalommal mindkét szakon kudarcot vallott. 4. Főiskola I. Harmadik nekifutásra Simon Zsuzsa szí­nészosztályába került. Olyannyira vá­gyott erre a pályára, hogy a főiskolán töl­tött minden perc boldogságot jelentett számára. Az első két évben komoly munkát folytatott az osztály: Básti, Bezerédi, Eperjes, Szirtes Gábor. Ne­gyedévesen jelentkezett Babarczy tanár úrnál. Kaposváron szeretné tölteni gya­korlati éveit. 5. Pályakezdés — Kaposvár Azonnal fürdött egyet a mély vízben: két próba után ugrott be Bulgakov: Bíborszi­get c. drámájának főszerepébe. Szükség volt rá Kaposvárott (akkoriban többen a Nemzetihez szerződtek a Csiky Gergely Színházból), így a legváltozatosabb stílu­sú előadások résztvevője lehetett: Átvál­tozások, Nehéz Barbara, Szentivánéji álom, Szegény Dániel, Ruy Bias, Marat. Eljátszotta a Hermelin főszerepét, ame­lyet néhány hete mutatott be a Vígszín­ház az ő rendezésében. 6. A Katona Catullus vendégsze­replése a Katona Jó­zsef Színházban olyan jól sikerült, hogy szer­ződést is ajánlottak a fővárosi társulatba, ami a legjobbkor jött: válságos időket élt, fi­zikailag és anyagilag sem bírta családja az ingázós életmódot. Érezte, már nem lehet felelőtlenül bűvész­kedni”. Budapestre szerződött. Ma már minden szakmai tevé­kenysége ide köti, hiá­ba hívják vidékre, nem tudja elvállalni a vendégfelkéréseket. 7. Főiskola II. Többször dolgozott már amatőr táborban fiatalokkal, amikor Szirtes Tamás osztá­lya négy évvel ezelőtt felkérte színész­­mesterség tanítására. Azóta a színi pályá­ra készülők is „reszkethetnek” tőle. Kí­méletlenül elutasít olyan felvételizőket, akiket esetleg azért áltatnak azzal, hogy tehetségesek, mert havonta pénzt fizet­nek be a különböző, egyre inkább szapo­rodó színészstúdiókba. 8. Előadóest Gyermekkorában két furcsa kötésű könyvet talált nagyapja polcán. Koszto­­lányi-kötetek voltak. Az olvasmányél­ményből és a kellő szakmai kielégület­­lenségből született önálló estje. A múlt évben pedig a filmvásznon is ő lehetett Esti Kornél. 9. Színház — politika A Színházszövetség vezetőségi tagja. Szakmai problémákkal foglalkozik. Színházak érdekeit képviseli az önkor­mányzatokkal szemben — ilyen érte­lemben kénytelen politizálni. Jelenleg a legégetőbb probléma a színházak meg­szüntetésének kérdése. Megnyugtató megoldásnak tartaná, ha a hivatali sze­mélyek nem improvizálnának, hanem átgondolt, érvekkel alátámasztott dönté­seket hoznának. 10. Magánélet Albert Györgyivel másfél éve kötött há­zasságot. Első házasságából két fia szüle­tett, akikkel felpörgetett életmódja mel­lett is rendszeres kapcsolatot igyekszik fenntartani. 13

Next