Demokrata, 1997. január-március (4. évfolyam, 1-13. szám)
1997-01-09 / 1-2. szám
MŰHELY . A térbeli modellek az előző két típus kombinációi, ilyen a Szent Korona, a murgai hun korsó (2. ábra), az etédi orsó, stb. Rovásjelek és világmodellek A székely rovásírás jeleihez hasonló alakzatok, szimbólumok vagy hieroglifák gyakran szerepelnek világmodelleken. E jelenség a keleti mandala (a teremtett világ részeinek jelképeiből összeállított oltár) elvére emlékeztet. A felülnézeti és szembőlnézeti világmodellek szerkezetéből keletkezett a székely rovásírás „f’, illetve „g” betűinek rajza, amit a formai hasonlóságon túl a két rovásjel rekonstruálható egykori „Föld” és „Ég” jelentése is alátámaszt. További székely rovásjelek („b”, „gy”, „i”, hullám alakú „ak”, „m”, „n”, „s”, „sz”, „t”, „ty”, hullám alakú „ü”, „us”, stb.) a világmodellek egyes alkotóelemeiből, a teremtett világ részeinek szimbólumaiból származnak. A rovásjelek gyakran kapcsolódnak világmodellekhez, például az énlakai felirat is ilyen. A sopronkőhidai IX. századi avar sótartó szembőlnézeti világmodelljén pedig magyar nyelvű mondatként értelmezhető hieroglif jelsorozat található (3. ábra). Az „s” (sarok) a Föld sarka (4. ábra). Az „sz” (szár-szál) a sarkon álló világ 3. ábra: Hieroglif feliratot tartalmazó szembőlnézeti világmodell a sopronkőhidai, IX. századi sótartón (felül), a hieroglif felirat (középen) és a hieroglifáknak megfelelő székely rovásjelek (alul) 2. ábra: A murgai hun korsó térbeli világmodelljén a függőleges hullámvonalak a világ közepétől (a korsó szájától) a négy égtáj felé induló szent folyókat, a vízszintes hullámvonal pedig a szárazföldet körülölelő Ókeánosz folyót szimbolizálja és folyóit jelölik. Egy sárközi „írott” tojáson a „ty” (atya) rovásjel megfelelője a szent folyókat (vö. atya, Atil) jelöli. Az „m” (magas, magus) rovásjel pedig a világoszlop égi és földi magasságokat összekötő voltára utal, s hímes tojásokon (5. ábra) és fazekastárgyakon is megjelenik. A hagyomány szerint az ország területét jelképező magyar címer szintén világmodell: Árpád-sávjai a négy szent folyót (annak helyi megfelelőit), hármas halma és kettős keresztje pedig a világoszlopot jelképezik. A perzsa zoroaszteri kozmogóniák szerint a világalakítók a világtojásból keltek ki, s ennek emlékére jött szokásba egymást hímes tojásokkal megajándékozni a tavasszal tartott újév-ünnepélyek alkalmával. Aligha lepődhetünk meg azon, hogy a magyar hímestojásokon is világmodelleket(azokban pedig rovásjeleket) találunk, mert ez felel meg leginkább a tojás szimbólum és a húsvéti tojásajándékozás értelmének. Különös jelentőséggel bír a tojásfestés eredeti „tojásírás” elnevezése, s a templomaink kazettás mennyezetét világmodellekkel telefestő művészek „képíró” elnevezése. Annak bizonyítéka ez, hogy az „írókának” nevezett rajzeszközzel dolgozó őseink tisztában voltak rajzolt szimbólumaik írásszerű jellegével — s persze annak is, hogy rovásjeleink eredetileg képjelek voltak. 4. ábra: Kirgiz szőnyeg, sarkain az „s” rovásjel hegyábrázolásának érintkező változata, belsejében fák és folyókat jelképező kacskaringók, keretén hullámvonalakkal jelölt világtenger 5. ábra: Gyimesbükki „ujjas-leveles” hímes tojás felülnézeti világmodellje svasztikát alkotó négy folyóval (kacskaringóval) és az „m” (magas) rovásjel változataival fa törzse, a „gy” (egy) ennek megszemélyesített változata, az „us” (és) a napot szimbolizáló virága, az „n” (nagy) a fa jobb oldali levele. A két hullám alakú jel, az „ü” (vö. úgy „folyó”) és a „szóvégiek” (patak?) folyókat ábrázol. A formailag egymáshoz közelálló „b” (belső, Bél), „d" (Don, Duna, stb.), „i” (isten) és „t” (tengely) rovásjelek a világ isteni középpontját 26 Demokrata 1997/1—2