Magyar Demokrata, 2004. október-december (8. évfolyam, 40-52. szám)

2004-12-30 / 52. szám

KULTÚRA terén is, hiszen a divat és az ihat szoros kap­csolatban áll egymással, a legnagyobb divat­házaknak mind van egyéni parfümjük. A né­metek szintén nagyok a parfümökben, mert jó vegyészek, a 4711 talán a legismertebb illatuk, de az én szívem csücske az angol ízlés. Na­gyon finom illataik vannak, főleg levendulá­ból. Míg a francia édes, az angol éles, tiszta és friss illat Náluk a gyártás egyik kiindulópontja az 1770-es londoni pestisjárvány volt mikor le­vendulával füstöltek. A híres Yadley csak le­vendulát használ, abból gyárt szappant kölnit mindent Márai Sándor használta ezt a már­kát, nagyon drága, de a legjobb minőség. Egy szappanuk ma ötezer forint Angol úriember csak ezt használ, s egy igazán elegáns nő pe­dig csak francia parfümöt Az amerikaiakra is nagyon jellemzőek az illataik, egy francia par­fümkészítő mondta: „Az amerikai parfüm olyan, mint egy lórúgás”. Egyszerűen nem tudnak finomítani. Szemben az európai gyár-­­­tással, ahol az iparművészet és az üvegcsék­­ gyártása szoros kapcsolatban állt, az amerikai üvegek esetében nem a szépség, hanem a lát­ványosság számít Az 1880-ban létrejött Avon hamar áttért a figurális üvegekre, s a mai na­pig az amerikaiak képesek a leggiccsesebb üvegeket gyártani, a barbie parfümöktől a sza­badságszobrokig. - Nálunk mikor jelentek meg a magyar gyártmányú illatszerek? - Az Osztrák-Magyar Monarchiában még inkább külföldi termékeket árultak a magyar drogériák, alig volt saját gyártmányuk. A kö­zéposztály az osztrák és a német illatszereket kereste, a francia parfümöket csak a nagyon­­ gazdagok tudták megfizetni. A drogisták és il­­­­latszerészek foglalkozása akkoriban még nem vált szét, általában vegyészek és gyógyszeré­szek voltak, akik feltaláltak valami újat Ilyen volt például a drezdai Lingner, aki feltalálta az Odott­a mentaízű szájvizet és fogkrémet amit a Lux-drogériában árultak nálunk először. Magyar találmány volt viszont a Margit krém, Földes Kálmán aradi gyógyszerész kísérletez­te ki az egyszerre zsír- és víztartalomban gaz­dag krémet A sósborszeszt pedig Brázay Kál­mán állította össze. A magyar gyártásnak - bármily szomorú - Trianon adott lendületet annak ellenére, hogy a magyar piac nagy ré­sze elveszett akkor. Bojkottálták ugyanis a francia termékeket így nőtte ki magát a Bae­­der, a Molnar-Moser, a Neruda, a Marvel, a Savoly vagy Bárdi Sándor. A hazafiság jól jött az iparnak, Brázay kezdte hirdetni, hogy ma­gyar asszonynak magyar illatszere legyen, s később a többiek is használták ezt a szlogent A francia Coty meg is vásárolt két újságot melyben minket támadtak, s ezzel hozzájá­rult hogy tíz évig tartson a bojkott, melyet az ő visszavonulása oldott fel. Érthetetlen, mi volt a baja velünk, parfümjei már csak magas áruk miatt sem voltak népszerűek. A magyar cégek a két háború között világhíresek lettek, hatalmas megrendeléseket teljesítettek, pél­dául a Savoly kéthajónyi fogkrémszállítmányt küldött Amerikába. A gyártásnak hagyomá­nyai születtek, a titkos recepteket csak a csa­ládtagok ismerhették és örökölhették. A má­sodik világháború után persze, mint minden­nek, ennek is vége lett. A gyárakat lebombáz­ták, sokáig nem volt alapanyag, és jött az álla­mosítás. Olyanok lettek a kölnik, mint az oro­szoké. Egy illathoz legalább húszféle alap­anyag kell, citromolaj, levendulaolaj, narancs­olaj, rózsaolaj, ezeket kihagyták, vagy valami pótanyaggal dolgoztak, és a finomításhoz sem voltak adalékanyagaik. A szappanokat úgy gyártották, hogy az egyszerű mosószap­pant bevonták illatos kéreggel. De egy jó szappannak az utolsó morzsája is illatos, a francia és angol szappanok mind ilyenek. Nem volt véletlen, hogy 1958-ban elkezdtek külföldről behozni alapanyagokat, s akkor a Kozmetikai Háztartásvegyipari Vállalat, ké­sőbb Caola is elfogadható illatszereket készí­tett, például a Camea-termékcsaládot De sok minden megmaradt, például a Marvel Pac­­kot, az egyik kedvencemet 1988-ig lehetett kapni. Viszont a magánosítás miatt megint el­rontották az illatokat Például a nyolcvanas években vettem valamely megbízható kölni­vízből egy litert, s mire hazaértem, habzott. Feltehetőleg egyfajta éretlen parfümöt öntöt­tek össze valamilyen habzó anyaggal. Szét­verték a Caolát is, pedig a hetvenes években már kezdett egész színvonalasan működni. Ekkor jöttem rá, hogy Magyarországon töb­bé nem lesz magyar illatszergyártás. Pedig le­hetne újra kezdeni, hiszen Baeder is egy pin­cében kezdte, s a magyarok közt sok a tehet­séges vegyész, a múltban is sok feltalálónk volt ebben az iparágban. Ugyanakkor hát­rány, hogy nincs illatszerképzés Magyaror­szágon, a vegyészeten sem tanítják. Pedig né­melyik régi recept még megvan. - Milyen jellegzetes magyar illatok voltak a fénykorban­? - A századfordulón dr. Kovács Ernő Toi­lette titkok című kiadványában megemlíti sa­­ját eredeti illatát, a Violette de Karpathes-t, a Kárpátok déli lejtőin termő gyöngéd kárpáti ibolyából készített szappant és parfümöt Gara Gézának a Tulipánkert nevű gyártmánya volt nagyon népszerű, s mint tulipánillat magya­rosnak számított Baedernek pedig 1927-ben jelent meg az Akácia Triszte nevű alkotása, egy kulacs alakú üvegcsében, szintén amo­lyan nemzeti parfüm, aminek akácillata volt Mint Franciaországban, nálunk is megjelen­tek a színésznők által fémjelzett illatok, így Müller József Leó Blaha Lujza nevével ellátott, örökifjúságot hirdető krémet púdert és szap­pant is gyártott A színésznők ízlése természe­tesen meghatározó volt így Kiss Manyi sokat segített a Lady Hlatszeripari Vállalatnak, mi­kor nyilatkozatában a szantálillatú Old Sandal Watert reklámozta. Sokat nyomott a latban. Horthy kormányzó feleségének véleménye is, aki a Savoly termékeit dicsérte a Budapesti Nemzetközi Vásáron.­ ­ -­ Fehérváry Krisztina Fehérváry Krisztina

Next