Magyar Demokrata, 2004. október-december (8. évfolyam, 40-52. szám)
2004-12-30 / 52. szám
KULTÚRA terén is, hiszen a divat és az ihat szoros kapcsolatban áll egymással, a legnagyobb divatházaknak mind van egyéni parfümjük. A németek szintén nagyok a parfümökben, mert jó vegyészek, a 4711 talán a legismertebb illatuk, de az én szívem csücske az angol ízlés. Nagyon finom illataik vannak, főleg levendulából. Míg a francia édes, az angol éles, tiszta és friss illat Náluk a gyártás egyik kiindulópontja az 1770-es londoni pestisjárvány volt mikor levendulával füstöltek. A híres Yadley csak levendulát használ, abból gyárt szappant kölnit mindent Márai Sándor használta ezt a márkát, nagyon drága, de a legjobb minőség. Egy szappanuk ma ötezer forint Angol úriember csak ezt használ, s egy igazán elegáns nő pedig csak francia parfümöt Az amerikaiakra is nagyon jellemzőek az illataik, egy francia parfümkészítő mondta: „Az amerikai parfüm olyan, mint egy lórúgás”. Egyszerűen nem tudnak finomítani. Szemben az európai gyár-tással, ahol az iparművészet és az üvegcsék gyártása szoros kapcsolatban állt, az amerikai üvegek esetében nem a szépség, hanem a látványosság számít Az 1880-ban létrejött Avon hamar áttért a figurális üvegekre, s a mai napig az amerikaiak képesek a leggiccsesebb üvegeket gyártani, a barbie parfümöktől a szabadságszobrokig. - Nálunk mikor jelentek meg a magyar gyártmányú illatszerek? - Az Osztrák-Magyar Monarchiában még inkább külföldi termékeket árultak a magyar drogériák, alig volt saját gyártmányuk. A középosztály az osztrák és a német illatszereket kereste, a francia parfümöket csak a nagyon gazdagok tudták megfizetni. A drogisták és illatszerészek foglalkozása akkoriban még nem vált szét, általában vegyészek és gyógyszerészek voltak, akik feltaláltak valami újat Ilyen volt például a drezdai Lingner, aki feltalálta az Odotta mentaízű szájvizet és fogkrémet amit a Lux-drogériában árultak nálunk először. Magyar találmány volt viszont a Margit krém, Földes Kálmán aradi gyógyszerész kísérletezte ki az egyszerre zsír- és víztartalomban gazdag krémet A sósborszeszt pedig Brázay Kálmán állította össze. A magyar gyártásnak - bármily szomorú - Trianon adott lendületet annak ellenére, hogy a magyar piac nagy része elveszett akkor. Bojkottálták ugyanis a francia termékeket így nőtte ki magát a Baeder, a Molnar-Moser, a Neruda, a Marvel, a Savoly vagy Bárdi Sándor. A hazafiság jól jött az iparnak, Brázay kezdte hirdetni, hogy magyar asszonynak magyar illatszere legyen, s később a többiek is használták ezt a szlogent A francia Coty meg is vásárolt két újságot melyben minket támadtak, s ezzel hozzájárult hogy tíz évig tartson a bojkott, melyet az ő visszavonulása oldott fel. Érthetetlen, mi volt a baja velünk, parfümjei már csak magas áruk miatt sem voltak népszerűek. A magyar cégek a két háború között világhíresek lettek, hatalmas megrendeléseket teljesítettek, például a Savoly kéthajónyi fogkrémszállítmányt küldött Amerikába. A gyártásnak hagyományai születtek, a titkos recepteket csak a családtagok ismerhették és örökölhették. A második világháború után persze, mint mindennek, ennek is vége lett. A gyárakat lebombázták, sokáig nem volt alapanyag, és jött az államosítás. Olyanok lettek a kölnik, mint az oroszoké. Egy illathoz legalább húszféle alapanyag kell, citromolaj, levendulaolaj, narancsolaj, rózsaolaj, ezeket kihagyták, vagy valami pótanyaggal dolgoztak, és a finomításhoz sem voltak adalékanyagaik. A szappanokat úgy gyártották, hogy az egyszerű mosószappant bevonták illatos kéreggel. De egy jó szappannak az utolsó morzsája is illatos, a francia és angol szappanok mind ilyenek. Nem volt véletlen, hogy 1958-ban elkezdtek külföldről behozni alapanyagokat, s akkor a Kozmetikai Háztartásvegyipari Vállalat, később Caola is elfogadható illatszereket készített, például a Camea-termékcsaládot De sok minden megmaradt, például a Marvel Packot, az egyik kedvencemet 1988-ig lehetett kapni. Viszont a magánosítás miatt megint elrontották az illatokat Például a nyolcvanas években vettem valamely megbízható kölnivízből egy litert, s mire hazaértem, habzott. Feltehetőleg egyfajta éretlen parfümöt öntöttek össze valamilyen habzó anyaggal. Szétverték a Caolát is, pedig a hetvenes években már kezdett egész színvonalasan működni. Ekkor jöttem rá, hogy Magyarországon többé nem lesz magyar illatszergyártás. Pedig lehetne újra kezdeni, hiszen Baeder is egy pincében kezdte, s a magyarok közt sok a tehetséges vegyész, a múltban is sok feltalálónk volt ebben az iparágban. Ugyanakkor hátrány, hogy nincs illatszerképzés Magyarországon, a vegyészeten sem tanítják. Pedig némelyik régi recept még megvan. - Milyen jellegzetes magyar illatok voltak a fénykorban? - A századfordulón dr. Kovács Ernő Toilette titkok című kiadványában megemlíti saját eredeti illatát, a Violette de Karpathes-t, a Kárpátok déli lejtőin termő gyöngéd kárpáti ibolyából készített szappant és parfümöt Gara Gézának a Tulipánkert nevű gyártmánya volt nagyon népszerű, s mint tulipánillat magyarosnak számított Baedernek pedig 1927-ben jelent meg az Akácia Triszte nevű alkotása, egy kulacs alakú üvegcsében, szintén amolyan nemzeti parfüm, aminek akácillata volt Mint Franciaországban, nálunk is megjelentek a színésznők által fémjelzett illatok, így Müller József Leó Blaha Lujza nevével ellátott, örökifjúságot hirdető krémet púdert és szappant is gyártott A színésznők ízlése természetesen meghatározó volt így Kiss Manyi sokat segített a Lady Hlatszeripari Vállalatnak, mikor nyilatkozatában a szantálillatú Old Sandal Watert reklámozta. Sokat nyomott a latban. Horthy kormányzó feleségének véleménye is, aki a Savoly termékeit dicsérte a Budapesti Nemzetközi Vásáron. - Fehérváry Krisztina Fehérváry Krisztina