Magyar Demokrata, 2005. január-március (9. évfolyam, 1-13. szám)
2005-01-20 / 3. szám
Emberek és romok Julius Evola az egyik legjelentősebb jobboldali gondolkodó. Az olasz báró Emberek és romok című kötetében politikaelméleti tételeit történetfeletti, históriai és bölcseleti érvekkel támasztotta alá. A konzervatív fogalmi készletet mélyítette el és a beszivárgó baloldali eszmefoszlányok, magatartásminták ellen szólott. Ugyanis a múlt századi jobboldal sem volt már mentes olyan nézetektől és cselekvésektől, melyek az alacsonyabb minőség idealizálásából indultak ki. Nemes értékek és méltóság helyett polgári tunyaságot, kaszás népi radikalizmust és nacionalista munkásszervezést képviseltek. A római filozófus azonban Friedrich Nietzsche követőjeként az elitizmus igenlője és az arisztokratizmus hirdetője volt. Ezért - baloldali szóhasználattal élve - reakciósnak nevezhető Julius Evola jelen munkája is. Jobboldali szempontból kifejti a forradalomról, ellenforradalomról, tradícióról, impériumról, szuverenitásról, tekintélyről, szabadságról és hierarchiájáról alkotott véleményét. Sok egyéb mellett ír a katonai erényekről, a gazdaság démoniságáról és az európai összefogás feltételeiről is. A kötet függeléke korunk mítoszait elemzi. Időszerűbb témákat tárgyal, tabukat döntöget, kritikát gyakorol a média elnégeresedéséről. Bírálja a maoista nyugati értelmiséget, s a kínai kommunista államvezető híres kis könyvecskéjének tükrében a szélsőbaloldali szöveghalmazt is. A „kulturális forradalomról” helyesen megállapítja, hogy az nem más, mint antikulturális forradalom, mely a nyugati tradicionális értelemben vett kultúrát ellenzi. A múltat végképp el kívánja törölni néhány kommunista szlogen nevében. Julius Evola öt évtizede született műve örök, mert óvakodik az esetlegességektől. Vass Krisztián Julius Evola: Emberek és romok - Nemzetek Európája Kiadó - 2005 Demokrata 2005/3 A szegedi Híd A konzervativizmus apostola, Edmund Burke máig ható érvénnyel mutatott rá, hogy a helyi kötődések, a lokálpatriotizmus nemhogy ellentétben lenne a nemzet egészéhez, a hazához való kötődéssel, de éppenséggel szerves együtthatásban, szimbiózisban van azzal. Nem véletlen, hogy a Régi hídhoz címzett vendégfogadó „Szegednek népe nemzetem büszkesége ” díszfeliratával szemben az olvasható, hogy „Csonkamagyarország nem ország, Nagymagyarország mennyország.” Ebből már sejteni lehet a hely jellegzetességeit A belső tér leképezése a ma oly divatos pubokra emlékeztet azzal a különbséggel, hogy a dekoráció (fotók, népi tárgyak) a magyar ízlésvilágot és eszmei-kulturális hagyományt tükrözik. A konyha sem követi a különböző országok ízeit ötvöző fusion, vagy netán az egészségcentrikus reformirányzatokat (melyek adott esetben, kuriózumként lehetnek csábítóak is), hanem a magyar konyha szabványain belül mozog, némi mozgásszabadságot engedve meg magának. Nem volt könynyű a választás, még azután sem, hogy egyénenként eldöntöttük, hogy ki eszik sertést, ki halat, ki szárnyast Négyen négyfélét kértünk, majd közösen értékeltük a teljesítményt. Az első helyen holtversenyben a Bogdányi aprópecsenye (1300) (szűzcsíkok kolbásszal, szalonnával, gombával, paprikával, paradicsommal és serpenyős burgonyával egybeforgatva), valamint a Vaslapon sült karaj baconba göngyölt fetával és sült paprikával című ételkompozíció (1500) végzett De rendben volt a második helyezett is, a Lilahagymával és sült krumplival körített pontytepertő (1200). A natúr csirke párolt zöldségekkel (1200) hozta formáját, bár dekorációban kicsit rá lehetett volna segíteni. Elfogadható áron, tisztes adagokkal dolgozik a vendéglő, kedves kiszolgálás mellett Sokkal inkább tudom ajánlani, mint a slágernek számító Halászcsárdát az épület másik oldalán, ahol egy megtört bort kaptunk tavaly, amit a halászlé extra adagja és kiváló minősége sem tudott felejtetni. Dorozsmai Endre Vendéglő a Régi hídhoz - Szeged, Oskola u 4. ÍNYENC - Magyar Képek. Az Óbudai Társaskör Magyar Képek Filmklubjában (III. ker., Kiskorona u. 7.) január 20-án öt órakor Csurka István regényéből Hintsch György rendezésében készült 7 tonna dollár című játékfilm vetítésére kerül sor. Az 1973-as vígjáték humoros, ironikus képet ad arról, hogy a szocializmus vezetői mi mindent követnek el a „zöldhasú” megszerzéséért. Isadora, Bencsik István Kossuth-díjas szobrászművész Isadora Duncan emlékére készített szobrának avatására január 20-án három órakor kerül sor Pécsváradon, a Szentháromság téren. A rendezvényen köszöntőt mond Zsák János, a város polgármestere, a szobrot dr. Romváry Ferenc, Munkácsy-díjas művészettörténész méltatja. Vármúzeum. A Simontornyai Vármúzeumban (Vár tér 10.) január 21-én négy órakor nyílik Mészáros Mihály szobrászművész jubileumi kiállítása. A tárlatot dr. Feledy Balázs művészeti író, a Vigadó Galéria igazgatója nyitja meg. Szeretetszolgálati díj. A Magyarországi Református Egyház Zsinatának határozata alapján január 22-én délelőtt 10 órakor először kerül sor a Dizseri Tamás-szeretetszolgálati díj átadására a Németajkú Református Gyülekezet templomában (V. ker., Alkotmány u. 15.). A díjátadást keresztyén etikai konferencia követi, amelyen többek között Mikola István tart előadást. Magyar Várost Pomázon, a Magyar Kultúra Napja alkalmából Magyar Vár Estet tartanak január 22-én a Művelődési Házban. Ennek keretében három órától a Pomázi Művészek Társaságának kiállítására, négy órától a Magyar Vár Építészeti Ötletpályázat díjkiosztására, öt órától pedig Jókai Anna Kossuth-díjas iónő előadására kerül sor. A napot este hét órakor Magyar Táncház zárja, Halottak napjától Virágvasárnapig. Síposhegyi Péter színművét, mely a kisebbségbe szorult délvidéki magyarság megpróbáltatásait mutatja be a két világháború között, legközelebb január 22-én este hét órakor láthatja a közönség a MOM Művelődési Házban (XII., Csörsz u. 18.). Hét csillag titka. Nagy Lenke, a Reformátusok Lapjának felelős szerkesztője január 28-án öt órakor mutatja be írd meg a hét csillag titkát című könyvét a Magyar Kultúra Alapítvány székházában (I. ker., Szentháromság tér 6.). - Határon túli fesztivál. Az immár harmadik alkalommal megrendezésre kerülő Összművészeti Fesztiválra január 19. és 30. között kerül sor Győrben, a Petőfi Sándor és az Arany János Művelődési Házban. A programban többek között kiállítások, koncertek, irodalmi estek, előadások szerepelnek. A rendezvény fővédnöke Duray Miklós.