Magyar Demokrata, 2005. január-március (9. évfolyam, 1-13. szám)

2005-01-20 / 3. szám

Emberek és romok J­ulius Evola az egyik legjelentősebb jobboldali gondolkodó. Az olasz báró Emberek és romok című kötetében politi­kaelméleti tételeit történetfeletti, históriai és bölcseleti érvekkel támasztotta alá. A konzervatív fogalmi készletet mélyítette el és a beszivárgó baloldali eszmefoszlá­nyok, magatartásminták ellen szólott. Ugyanis a múlt századi jobboldal sem volt már mentes olyan nézetektől és cselekvé­sektől, melyek az alacsonyabb minőség idealizálásából indultak ki. Nemes érté­kek és méltóság helyett polgári tunyasá­got, kaszás népi radikalizmust és naciona­lista munkásszervezést képviseltek. A ró­mai filozófus azonban Friedrich Nietzsche követőjeként az elitizmus igenlője és az arisztokratizmus hirdetője volt. Ezért - baloldali szóhasználattal élve - reakciós­nak nevezhető Julius Evola jelen munkája is. Jobboldali szempontból kifejti a forra­dalomról, ellenforradalomról, tradícióról, impériumról, szuverenitásról, tekintélyről, szabadságról és hierarchiájáról alkotott vé­leményét. Sok egyéb mellett ír a katonai erényekről, a gazdaság démoniságáról és az európai összefogás feltételeiről is. A kötet függeléke korunk mítoszait elemzi. Időszerűbb témákat tárgyal, tabu­kat döntöget, kritikát gyakorol a média elnégeresedéséről. Bírálja a maoista nyu­gati értelmiséget, s a kínai kommunista ál­lamvezető híres kis könyvecskéjének tük­rében a szélsőbaloldali szöveghalmazt is. A „kulturális forradalomról” helyesen megállapítja, hogy az nem más, mint antikulturális forradalom, mely a nyugati tradicionális értelemben vett kultúrát el­lenzi. A múltat végképp el kívánja törölni néhány kommunista szlogen nevében. Ju­lius Evola öt évtizede született műve örök, mert óvakodik az esetlegességektől. Vass Krisztián Julius Evola: Emberek és romok - Nemzetek Európája Kiadó - 2005 Demokrata 2005/3 A szegedi Híd A konzervativizmus apostola, Edmund Burke máig ható érvénnyel mutatott rá, hogy a helyi kötődések, a lokálpatriotizmus nemhogy ellentétben lenne a nemzet egé­széhez, a hazához való kötődéssel, de éppen­séggel szerves együtthatásban, szimbiózis­ban van azzal. Nem véletlen, hogy a Régi híd­hoz címzett vendégfogadó „Szegednek népe nemzetem büszkesége ” díszfeliratával szem­ben az olvasható, hogy „Csonkamagyaror­­szág nem ország, Nagymagyarország mennyország.” Ebből már sejteni lehet a hely jellegzetességeit A belső tér leképezé­se a ma oly divatos pubokra emlékeztet az­zal a különbséggel, hogy a dekoráció (fotók, népi tárgyak) a magyar ízlésvilágot és esz­mei-kulturális hagyományt tükrözik. A konyha sem követi a különböző orszá­gok ízeit ötvöző fusion, vagy netán az egészségcentrikus reformirányzatokat (me­lyek adott esetben, kuriózumként lehetnek csábítóak is), hanem a magyar konyha szab­ványain belül mozog, némi mozgásszabadsá­got engedve meg magának. Nem volt köny­­nyű a választás, még azután sem, hogy egyé­nenként eldöntöttük, hogy ki eszik sertést, ki halat, ki szárnyast Négyen négyfélét kér­tünk, majd közösen értékeltük a teljesít­ményt. Az első helyen holtversenyben a Bogdányi aprópecsenye (1300) (szűzcsíkok kolbásszal, szalonnával, gombával, papriká­val, paradicsommal és serpenyős burgonyá­val egybeforgatva), valamint a Vaslapon sült karaj baconba göngyölt fetával és sült papri­kával című ételkompozíció (1500) végzett De rendben volt a második helyezett is, a Li­­lahagymával és sült krumplival körített pontytepertő (1200). A natúr csirke párolt zöldségekkel (1200) hozta formáját, bár de­korációban kicsit rá lehetett volna segíteni. Elfogadható áron, tisztes adagokkal dol­gozik a vendéglő, kedves kiszolgálás mellett Sokkal inkább tudom ajánlani, mint a sláger­nek számító Halászcsárdát az épület másik oldalán, ahol egy megtört bort kaptunk ta­valy, amit a halászlé extra adagja és kiváló minősége sem tudott felejtetni. Dorozsmai Endre Vendéglő a Régi hídhoz - Szeged, Oskola u 4. ÍNYENC - Magyar Képek. Az Óbudai Társaskör Ma­gyar Képek Filmklubjában (III. ker., Kisko­rona u. 7.) január 20-án öt órakor Csurka István regényéből Hintsch György rendezé­sében készült 7 tonna dollár című játékfilm vetítésére kerül sor. Az 1973-as vígjáték hu­moros, ironikus képet ad arról, hogy a szo­cializmus vezetői mi mindent követnek el a „zöldhasú” megszerzéséért.­­ Isadora, Bencsik István Kossuth-díjas szobrászművész Isadora Duncan emlékére készített szobrának avatására január 20-án három órakor kerül sor Pécsváradon, a Szentháromság téren. A rendezvényen kö­szöntőt mond Zsák­ János, a város polgár­­mestere, a szobrot dr. Romváry Ferenc, Munkácsy-díjas művészettörténész méltatja.­­ Vármúzeum. A Simontornyai Vármúze­umban (Vár tér 10.) január 21-én négy óra­kor nyílik Mészáros Mihály szobrászmű­vész jubileumi kiállítása. A tárlatot dr. Fele­­dy Balázs művészeti író, a Vigadó Galéria igazgatója nyitja meg.­­ Szeretetszolgálati díj. A Magyarországi Református Egyház Zsinatának határozata alapján január 22-én délelőtt 10 órakor elő­ször kerül sor a Dizseri Tamás-szeretetszol­­gálati díj átadására a Németajkú Reformá­tus Gyülekezet templomában (V. ker., Al­kotmány u. 15.). A díjátadást keresztyén eti­kai konferencia követi, amelyen többek kö­zött Mikola István tart előadást.­­ Magyar Vár­ost Pomázon, a Magyar Kultúra Napja alkalmából Magyar Vár Estet tartanak január 22-én a Művelődési Házban. Ennek keretében három órától a Pomázi Művészek Társaságának kiállítására, négy órától a Magyar Vár Építészeti Ötletpályázat díjkiosztására, öt órától pedig Jókai Anna Kossuth-díjas iónő előadására kerül sor. A napot este hét órakor Magyar Táncház zárja,­­ Halottak napjától Virágvasárnapig. Síposhegyi Péter színművét, mely a kisebb­ségbe szorult délvidéki magyarság megpró­báltatásait mutatja be a két világháború kö­zött, legközelebb január 22-én este hét óra­kor láthatja a közönség a MOM Művelődé­si Házban (XII., Csörsz u. 18.).­­ Hét csillag titka. Nagy Lenke, a Refor­mátusok Lapjának felelős szerkesztője janu­ár 28-án öt órakor mutatja be írd meg a hét csillag titkát című könyvét a Magyar Kultú­ra Alapítvány székházában (I. ker., Szenthá­romság tér 6.). - Határon túli fesztivál. Az immár harma­dik alkalommal megrendezésre kerülő Összművészeti Fesztiválra január 19. és 30. között kerül sor Győrben, a Petőfi Sándor és az Arany János Művelődési Házban. A prog­ramban többek között kiállítások, koncer­tek, irodalmi estek, előadások szerepelnek. A rendezvény fővédnöke Duray Miklós.

Next