Magyar Demokrata, 2008. január-március (12. évfolyam, 1-13. szám)
2008-01-03 / 1. szám
■ Főszerkesztő: Bencsik András 3 Főszerkesztő-helyettes: Jókuthy Zoltán 3 Vezető szerkesztő: Sinkovics Ferenc 4 Főmunkatárs: Ágoston Balázs, Hankó Ildikó, Sándor Csilla 3 Publicisztika: Pozsonyi Ádám, Szalay Károly, Szentmihályi Szabó Péter, Ungváry Zsolt 3 Riport: Hernádi Zsuzsa, Kurucz Péter, Monostori Tibor, Szakács Gábor, Szentei Anna, Tarics Péter 9 Naptár: Bándy Péter, Szencz Dóra V Kultúra: Barta Boglárka, Fehérváry Krisztina 3 Külpolitika: Sayfo Omar 9 Arckép: Boros Károly ■ Egészség, életmód: R. Papp Ágnes 3 Levelezés: Keck Zsigmond ■ Fotó: Szántó György, Somfai Sándor, Veres Nándor (Erdély) 3 Karikatúra: Szmodis Imre, Kállay-Dabrowsky Zsolt 3 Művészeti vezető: Baranyai Jenő 3 Tipográfia: Valkóczi József Kiadja az artamondo kft. A lap kiadását támogatja a Magyar Ház Alapítvány Az Artamondó Kft. bankszámlaszáma: 10700079-0483 5505-5110 0005 SWIFT kód: CIBHHUHB IBAN szám: HU39 1070 0079 0483 5505 5110 0005 Nyomda: Grafika Press Nyomdaipari Zrt. HU-ISSN 1417-6432 A Magyar Demokrata terjesztési adatait a 3MUIB* Magyar Terjesztés-ellenőrző Szövetség auditálja. Lapunkat az Observer szemlézi. 3 Előfizetésben terjeszti a MédiaLog Fiege Zrt. 3 Megrendelhető a (06 80) 106 000 ingyenes zöldszámon, a (06 1) 207 8207 faxszámon vagy az elofizetes@medialogfiege.eu e-mail címen Reklamációkat a (06 80) 106 000 telefonszámon, a (06 1) 207 8207 faxon és a reklamacio@medialogfiege.eu címen fogadunk. 3 Kiadói előfizetés: 1062 Bp. Andrássy út 124., tel.: 354 2353. Árusításban terjeszti a Lapker Rt. és alternatív terjesztők. 3 Belföldi előfizetés díja: negyedévre 4680 Ft, fél évre 9360 Ft, egy évre 18 720 Ft. Az újság a Szkítia könyvesboltokban és a szerkesztőségben ■ 398 Ft-ért vásárolható meg. Kiadói előfizetési reklamáció: 354 2353 (munkanapokon 10-16 óráig) Címlap: Baranyai Jenő Címlapfotó: Somfai Sándor XII. évfolyam 1. szám 2008. január 3. F?177?ről 3 Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1062 Budapest, Andrássy út 1243 Kiadóigazgató: Bencsik Gábor 3 Titkárság: H-P 10-16 óráig 3 Titkárságvezető: Adame Judit Tel.: 354 2351 354 2351, fax: 354 2359 E-mail: adame.judit@demokrata.hu Levélcím: 1243 Budapest, Pf.: 5923 Terjesztési igazgató: Gyarmathy Idikó Tel.: 354 2353, fax: 354 2359 E-mail: terjesztes@demokrata.hu 3 Hirdetésfelvétel: Jenei Margit Tel.: (06 20) 941 6910, E-mail: jeneim1@t-ohline.hu KONZERVATÍV HETILAP 3 2008. január 3. EGY HÉT BENCSIK ANDRÁS Már csak lépni kell Rosszabb már nem lehet, tehát jobb lesz ez az év a tavalyinál. Igaz, tavaly ilyenkor ugyanezt gondoltuk, miközben fájó testrészeinket borogattuk a rendőrök lövedékei miatt. Mégis, a 2006-os állami terrort követően a múlt év a morális leépülésben olyan mélypontot hozott, aminél lejjebb már csak az volna, ha az állampolgárok fejüket lehajtva, alázatosan vonulnának a bitó elé, melyért a helyszínen fizetnék ki átlagos jövedelmük háromszorosát... És az a különös, hogy most ez készül nekünk. A gondolat nem abszurd. Az év első hetében az ön kedvenc hetilapja kiszámolta, mennyibe került volna az a kormányzati negyed, amiről az évezred leghazudósabb kormánya azt áhította, hogy óriási megtakarításokat lehet vele elérni, direkt olcsóbb lesz az állam, ha eladják a patinás minisztériumi épületeket, és kiköltöznek a Nyugati mögött felépítendő vágánygettóba. Nos, mint majd e számban részletezve látni fogják, a valóság a kormányzati hazugsággal szemben az, hogy a negyed felépítése a régi ingatlanok eladásából befolyni remélt pénz harmincszorosába kerül, és méltán pályázhatna az évezred legdrágább és legotrombább beruházása címre. Ugyanez a helyzet az egészségbiztosítási pénztár kisíbolásával néhány baráti biztosító társaság kezébe, azzal a különbséggel, hogy itt még több pénzről van szó. A társadalombiztosításba befolyó pénz, amit ön, tisztelt olvasó, és minden családtagja korántsem önkéntesen, de annál hűségesebben fizet be az államkasszába, egyik pillanatról a másikra olyan ön által nem ismert kezekbe kerülhet, melyek gazdáiról legföljebb csak annyit tudni, hogy a szóban forgó pénz vastag hasznát - üzleti alapon - nem önre, hanem saját magukra kívánják költeni. A köztársasági elnök az év végén jelet adott Abszurdisztán népének, hogy eddig, és ne tovább Nem volt túl erős jel, sokan meg is fintorogták, hogy lehetett volna tán keményebb is, pedig félreérthetetlen jel volt. Azt közölte Sólyom László, hogy a kormány legnagyobb szabású kísérlete az alkotmányos demokrácia kiprivatizálására úgy, ahogy van, elfogadhatatlan. Az elnöknek segítőtársa is akadt Morvai Krisztina jogász személyében. Egy civil köztársasági elnök és egy civil jogásznő most képesnek látszik arra, amire a parlamenti ellenzék valamiért eddig képtelennek bizonyult, hogy fogást találjanak a ballib maffián. Természetesen nincsenek illúzióink. Túl sok pénzről van szó ahhoz, hogy a maffia csak úgy lemondjon ennek megkaparintásáról, hiszen az egészségpénztárak megszerzésével akár örök időkre szóló, s gigantikus bevételek fölötti rendelkezés jogát szerzi meg. Ha ez sikerül nekik, kormányok jöhetnek és mehetnek, a polgárok szavazhatnak jobbra vagy balra, ebben az országban ők lesznek az uralkodók. A fák azonban nem nőnek az égig. A társadalmi közfelháborodás a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint egyre inkább társadalmi közmegvetéssé alakul át. Ez csendesebb, de mélyebb folyamat, ráadásul olyan, amit nem lehet már egy ügyesen kiprovokált tévéostrommal sem megváltoztatni. A magyar társadalom 2008 elejére meggyűlölte a szoclib maffiát. Soha politikust nem övezett még olyan mély és totális utálat, mint például Horváth Ágnest, soha politikust nem rühelltek annyira, mint Gyurcsány Ferencet, és a példák még sorolhatók. A közmegvetés különös lelki állapot, a társadalmi felzúdulás előtti utolsó fázis, afféle vihar előtti csend. A nemrég meghirdetett és elvetélt általános sztrájk valójában ezért bukott meg, mert a társadalom most áll és figyel. Csend van, az emberek mélyen beszívják a levegőt, és nézik, nézik a szörnyetegeket, akik a nép számára készített bitó körül sürgölődnek, és miközben a nyaktilót olajozzák, az akasztófát ácsolják, a korbácsot szerelik, édesegve mondogatják, „nem kell félni, nem fog fájni”, „a kivégzéssel nem roszszabb, hanem jobb lesz a társadalom helyzete”... Valaki megszólal a tömegben: „hányan lehetnek?” Négyen? Öten? Tucatnyian? Kéttucatnyian? Mi viszont tízmilliónyian vagyunk. Már mindenki velünk van. Már csak lépni kell. http://bencsikandras.blog.hu