Magyar Demokrata, 2019. január-március (23. évfolyam, 1-13. szám)

2019-01-02 / 1. szám

■ Főszerkesztő: Bencsik András ■Vezető szerkesztő: Bándy Péter, Szarka Sándor ■ Főmunkatárs: Ágoston Balázs, Hankó Ildikó, Hernádi Zsuzsa, Sinkovics Ferenc, Szentesi Zöldi László ■ Publicisztika: Pozsonyi Ádám, Szalay Károly, Ungváry Zsolt ■ Riport: Fehérváry Krisztina, Juhári Andrea, Kovács Dániel, Lass Gábor, László Petra, Nagy Ida, Szabó Judit, Szakács Gábor ■ Naptár: Szencz Dóra ■ Kultúra: Barta Boglárka, Farkas Anita, Német Dániel, Szentei Anna ■ Külpolitika: Sayfo Omar ■Sport, Bándy Péter, Szencz Dóra ■ Levelezés: Keck Zsigmond ■Zöld Jövő: Fehérváry Krisztina ■ Fotó: T. Szántó György, Somfai Sándor, Veres Nándor (Erdély), Vermes Tibor ■ Karikatúra: Szmodis Imre ■ Művészeti vezető: Baranyai Jenő ■ Tipográfia: Valkóczi József ■Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1062 Budapest, Andrássy út 124. ■Titkárság és marketing: Adame Judit H-P 10-16 óráig Tel.: 354 2350,354 2351 Fax: 354 2359 E-mail: adame.judit@demokrata.hu Levélcím: 1243 Budapest, Pf.: 592 ■Terjesztés. Nagyné Bellér Gabriella Tel.: 354 2353, fax: 354 2359 E-mail: terjesztes@demokrata.hu Kiadja az artamondo kft. A lap kiadását támogatja a Magyar Ház Alapítvány Az Artamondó Kft. bankszámlaszáma: MKB1030 0002-10485845-49020026 SWIFT kód: MKKB HU HB IBAN-szám: HU081030 00021048 5845 4902 0026 Nyomda: Ipress Center Central Europe Zrt. Felelős vezető: Borbás Gábor HU-ISSN1417-6432 A Magyar Demokrata terjesztési adatait a wm* Magyar Terjesztés-ellenőrző Szövetség auditálja. Lapunkat az Observer szemlézi. MTI hírfelhasználó ■ Előfizetésben terjeszti: Magyar Posta Zrt. Hírlap Üzlet ■ Postacím: 1932 Budapest ■ Előfizethető: az ország bármely postáján és a hírlapot kézbesítőknél. ■ Megrendelés és reklamáció: email: hirlapelofizetes@posta.hu telefon: (061)767 8262 ■ Kiadói előfizetés: 1062 Bp., Andrássy út 124., tel.: 354 2353. Árusításban terjeszti a Lapker Rt. és alternatív terjesztők. ■ Belföldi előfizetés díja: negyedévre 4680 Ft, fél évre 9360 Ft, egy évre 18 720 Ft. Az újság a szerkesztőségben 400 Ft-ért vásárolható meg. Kiadói előfizetési reklamáció: 354 2353 (munkanapokon 10-16 óráig) Címlap: Baranyai Jenő Címlapfotó: Vogt Gergely XXIII. évfolyam 1. szám 2019. január 3. Bencsik András ■ egy hét Szépség és méltóság A kiskereskedelmi üzletek éves for­galma a 2010-es 7 ezer 479 milliárd forintról tavalyra 11 ezer 500 milliárd forintra nőtt, adta hírül a Magyar Idők napilap, mégpedig úgy, hogy évről évre egyenletesen növekvő mértékben nőtt a fogyasztás, ám az elmúlt két évben a növekedés a szokottnál is nagyobb mér­tékű lett, ami látványosan cáfolja azokat a vádakat, hogy csak egy szűk elit gaz­dagodik, és az emberek rosszul élnek. Egy fenét. Az igazság az, hogy az embereknek egyre több a pénzük, egyre többet mernek fogyaszta­ni, és ami ennél is fonto­sabb, egyre többen mer­nek élni­­ a szó minden értelmében. Új lakások épülnek, nő a házasság­­kötések száma, egyre több gyermek születik. A gazdaság növekedése évről évre meghaladja az uniós átlagot, nem kis mértékben azért, mert egyre több csúcsvállalko­zás jelentkezik be mihozzánk. Budapest a világ egyik legnépszerűbb városa, ami nem csoda, mert a magyar főváros olyan lendülettel szépül, amilyet a vén Duna csak a millennium idején láthatott. A budai Vár, Európa és talán az egész világ legnagyobb és legősibb lakóvára a világháborús pusztítások és a kisszerű­en gyűlölködő kommunista évtizedek kártételei után látványosan tér magához. A megélhetési idióták nyekergései sem befolyásolják ezt a csodálatos újjáéledést, ami - erről sokszor és sokat kell még be­szélni - tartást, büszkeséget ad a nem­zetnek. A Sándor-palota, a Karmelita kolostor feléledése, a Lovarda álomszép épületének a fölemelkedése a semmiből a jelei annak, hogy a Vár végre visz­­szanyeri eredeti szépségét, méltóságát, helyét az ámuló külföld szemében és a hálás nemzet szívében. Mert csak az tud megküzdeni sikere­sen a jelen és a jövő kihívásaival, aki a múlt erejére, szépségeire, lelket neme­sítő hagyományaira tud támaszkodni. A magyarság most szörnyű sebekből gyógyul ki, amelyek az emlékezetvesz­tést, az öntudat elhomályosulását, a célok kitűzésére való alkalmatlanságot eredményezték. A gyógyulás folya­matában kitüntető szerep jut a nemzet szellemi, lelki, sőt, ne féljünk kimon­dani, szakrális központjának, a budai Várnak, amely az Árpád-kor óta folya­matosan lakott, ami önmagában is egy csoda. Újjászületik majd a királyi palota is, méghozzá legszebb, legpompásabb formájában, Hauszmann Alajos álmai szerint. Ta­lán egy szép napon a magyarság par excellence megtestesülése, a Szent Korona is elnyeri méltó helyét e palotában. Tradíció és innováció ikertestvérek. Minél ele­venebb a hagyomány egy nép lelkében, annál sike­resebben mozgósítható egy-egy nagy cél érdeké­ben. Annál fogékonyabb az újdonságok­ra, mert érzi, hogy a szépséges múltat, amit hagyományaiban foglal össze, a korszerűség vívmányaival lehet megvé­delmezni. Nézzük meg a leginnovatí­vabb népeket: a japánokat, a koreaiakat, az izraelieket például. Azt látjuk, hogy elképesztő szenvedéllyel ragaszkodnak hagyományaikhoz, és ha kell, akár új­raépítik őket, ahogy az izraeliek építet­ték újra a már majdnem elfelejtett héber írásbeliséget. A magyar múlt, a magyar hagyomány elzárva, de él és lélegzik, csak a hazug­ság kulisszáit kell eltávolítani az útból. A lerombolt emlékeket azonban újra kell építeni, és tenni mindezt a modern­ség, az új világ új lendületével. Jó, ha tudjuk, hogy egy lelkében nagy nemzet csodákra lehet képes a szeretet és ösz­­szefogás erejével még akkor is, ha annyi sebet ejtettek rajta az évszázadok, mint a magyarokon. Mert mi túléljük, fölül­emelkedünk, és emelkedünk tovább. ■ „A magyar hagyomány elzárva, de él és lélegzik" . www.demokrata.hu VEZÉRCIKK

Next