Magyar egyháztörténeti vázlatok 24. (Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség, Budapest, 2012)
2012 / 1-2. szám - Tanulmányok - MlSKOLCZY Ambrus: Modernitás és vallásosság. A román Báránykától a magyar Cantata profanáig
csak leveles ágat, a mi lábunk nem lép tűzhely hamujába, csak leveles ágra, a mi ajkunk többé nem iszik pohárból, csak iszik forrásból. Csak járhat az lombok közt; Karcsú lábunk nem lép Tűzhely hamujába, Csak puha avarba; A mi szájunk többé Nem iszik pohárból, Csak hűvös forrásból.” a mi lábunk immár hamuba bé nem hág, csak levél közé hág; a mi ajkacskáink nem isznak pohárból csak isznak forrásból. III. [6.] Volt egy öreg apó. Volt néki, volt néki kilenc szép szál fia. Nem nevelte őket Semmi mesterségre, Csak erdőket járni, Csak vadat vadászni. És addig-addig Vadászgattak, addig: Szarvassá változtak Ott a nagy erdőben. És az ő szarvuk Ajtón be nem térhet, Csak betér az völgyekbe; A karcsú testük Gúnyában nem járhat, Csak járhat az lombok közt; A lábuk nem lép Tűzhely hamujába, Csak a puha avarba; A szájuk többé Nem iszik pohárból, Csak tiszta forrásból. Amikor Bartók a maga által összeállított kolindát tolmácsolta, akkor három lényeges módosítást hajtott végre. Ezek: a híd, a csodaszarvas, a tiszta forrás. Az eredeti román kolindában ugyanis szó sincs hídról, Bartók félrehallotta a román szöveget (punte helyett p’unde,pe unde( ahol), nyelvileg sem illett oda, de mivel a kolindákban minden lehetséges, barátja C. Brailoiu, a legjobb román népzenetudós sem vette észre a hibát, amiből erény lett. A híd érzékelteti azt, hogy a vadászfiúk másik világba léptek át. A híd freudista képzettársításokra is lehetőséget kínál, aztán az 1950-70-es években a bartóki hídra lépés a disszidálás szinonimája lett. A csodaszarvas Bartók tudatos leleménye. Ezzel közel hozta művét a magyar képzeletvilághoz. Eliszen mint Ipolyi Arnold 1854-es Magyar mythologiájában, olvasható: „A turul vezérlő tulajdonságához hasonló különbnemű isten küldöttje a vezérállatokról, melyek által fontos vállalatok, mint új hon keresés, városok, várak, határok megalapításakor a nép egy