Magyar egyháztörténeti vázlatok 29. (Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség, Budapest, 2017)

2017 / 3-4. szám

147 Patrick Flood amerikai konzul összekötői szolgálata Mindszenty bíboros mellett tene ez a feladat egy külügyi tisztviselőnek. Mindszenty ekkor elfogadta, hogy a korábbi kötelezettség vállalása már nem köti. 1967 októberében, amikor a bíboros a nagykövet­ségről való kisétálását fontolgatta, arra kérte Tedet, további utasításokig legyen az em­lékiratok „végrehajtója/letéteményese”.135 Ebbe Richard Tims engedélyével Papendorp akkor beleegyezett. Mivel Mindszenty végül nem távozott, ez a megállapodás elévült. (Válaszában Lisle nehezményezi, hogy Tims ezt a megállapodást nem terj­esztette fel neki jóváhagyásra.) Később a bíboros olyan lehetőséget is említett Papendorpnak, hogy az emlékiratokat az USA kom­ányára hagyná. Lisle kijelenti, hogy a nagykövetség vagy annak misszióvezetője lesz a megfelelő ideiglenes letéteményese bám­ely olyan tulaj­donnak, melyet Mindszenty hátrahagy. Az állomány egyes tagjainak ez nem engedélyez­hető. Az USA kom­ánya nem fogadhat el semmilyen olyan megállapodást, amely alapján Mindszenty jogi értelemben rá hagyná az iratait. FLOOD, MINDSZENTY ÉS MS­GR. SABO LEVELEZÉSE 1969 ELSŐ FELÉBEN Április 9-én Flood ismét levelet küld Sabónak: jelzi, hogy a Sabo által megadott új szám (a miseszándékokról) helyénvalóbb lenne, mint a korábbi. Elegendő, ha a mise­szándékokat havonta egyszer vagy kéthavonta küldi meg. Flood ismét cáfolja a Sabo ál­tal Mindszenty egészségével kapcsolatban felvetett szóbeszédet.136 A fenti levelezésből kitűnik, hogy Mindszenty törődik az amerikai családokkal, ill. Flood leveleinek állandó eleme a megkapott anyagok nyugtázása, és a „közös barát” jókívánságainak tolmácso­lása, továbbá az, hogy a saját részéről soha nem veti fel az emlékiratok ügyét. A joggal elvárt udvariasság mellett a levelezés fenntartásának vélhetően az is oka, hogy a nagykö­vetség tisztában legyen Msgr. Sabo szándékaival. Május 13-án Mindszenty közvetlenül ír Msgr. Sabónak 137: a kért miseszándékoknak eleget tett, és megkapta az újakat is. A bíboros olyan kéréssel fordul Sabo felé, amelyet eredetileg Spellman bíboroshoz szeretett volna intézni, aki időközben elhalálozott.138 Azt kéri, hogy a halála után azonnal kérje el a „házigazdáitól” az emlékiratainak négy kötetét, majd számos kiadóval beszélje meg a honorárium összegét, és a legjobb ajánla­tot elfogadva, adja át nekik a kéziratot. Az emlékiratok az elmúlt tizenhárom év során a „bestseller potenciáljukból” sokat veszítettek, de ha nem is lehetséges annak a félmillió dollárnak az elérése, amire 1956-ba számítottak, mégiscsak befolyik valami, ami elő­mozdíthatja azon célok elérését, amelyeket a végakaratában kifejtett. A „Joseph” aláírású levélben Mindszenty a lehető leggyorsabb választ kéri Flood útján. A fentiek alapján 135 Az angol szövegben a „custodian” szó szerepel. 136 Msgr. Sabo az a levelezőpartner, aki a legmakacsabbul tér vissza a Mindszenty egészségével kapcsolatos híresztelésekre. 137 Amint azonban a III. Mellékletben elhelyezett május 22-i Flood-emlékeztetőből látni fogjuk: Mindszenty május 13-i Sabónak írt levelét nem terjesztették fel a Departmentnek. Flood csupán annak lényegét küldte meg. 138 Francis Joseph Spellman bíboros 1967. december 2-án hunyt el New Yorkban. Mindszentyvel együtt kre­álták bíborossá, Mindszenty 1947-ben meglátogatta őt New Yorkban. Spellman anyagilag is támogatta Mindszenty karitatív műveit. Az amerikai követségi periódus idején Spellmantól remélte, hogy kiadja emlékiratait. Halálát követően fordult Msgr. Sabo Jánoshoz, s ez a folyamat vezetett ahhoz, hogy elhagyja a budapesti amerikai nagykövetséget.

Next