Magyar Életrajzi Lexikon 1. kötet, A-K (1967)
B - Bubics Ede - Bubics Károly, Bobics - Bubics Zsigmond - Buchböck Gusztáv
271 cában (Bp., 1959); Csatári József: Spanyol barikádokon (Bp., 1960); Györkei József: Spanyol földön a szabadságért (Bp., 1963); Bubics Ede (Süttör, 1818. dec. 23.—Lukácsháza, 1884. nov. 23.): vízépítő mérnök. Tanulmányait a bécsi műegy.-en végezte. 1842-ben nyerte el oklevelét. Végigküzdötte a szabadságharcot, utána egy időre emigrációba kényszerült. 1854-től a Balaton felmérésénél tevékenykedett. 1858-tól Lukácsházán telepedett le, birtoktérképeket készített. Folyóiratokban több cikke jelent meg m. és német nyelven. — Irod. Fodor Ferenc: A magyarországi kéziratos vízrajzi térképek katalógusa 1867-ig (I —II., Bp., 1956). ^ Bubics Károly, Bobics (Alsólendva, 1812. febr. 13.—Pozsony, 1887. nov. 21.): vízépítő mérnök, mérnöki diplomáját 1833-ban a Mérnökképző Intézetben szerezte meg. Mérnöki tevékenységét Beszédes József mellett kezdte a Kapos-szabályozási kir. biztosságnál. 1837-ben az Esterházy-uradalom, majd a csicsói Zichy-uradalom mérnöke lett. 1847-ben Komárom vm. tiszteletbeli, 1849-től kinevezett mérnöke. — F. m. Vázlatok Magyarországnak főkép dunántúli kerületében e század folyama alatt végbevitt vízszabályozásokról (Bp., 1885). Birtoktérképei: Pannonhalmán a jobbágy felszabadítás idején a földosztáshoz szükséges kataszteri térképek a zirci járásból. — Irod. Fodor Ferenc: Magyar vízimérnökök a 18 — 19. században (Bp., 1956). Bubics Zsigmond (Ozora, 1821. márc. 11. — Baden, 1907. máj. 22.), r. k. püspök, az MTA t. tagja (1900). Győrben kezdte teológiai tanulmányait és a bécsi Pazmaneumban fejezte be. 1844-ben szentelték pappá. 1846-ban három évig tanult a bécsi Ágostonintézetben, utána herceg Esterházy Pálnál nevelő lett. Sokat utazott külföldön. 1867-ben győri szentszéki ülnökké, 1879-ben rátóti préposttá nevezték ki. 1880-ban a nagyváradi papnevelő intézet ig.-ja, 1884-ben ogy.-i képviselő, 1887-től kassai püspök. Történelmi tanulmányaiban főleg a 17. sz.dal, Buda visszafoglalásával, emellett még képzőművészettel is foglalkozott. Értékes festményeit a kassai múz.-nak, iparművészeti gyűjteményét a bp.-i iparművészeti múz.nak ajándékozta. — F. m. Magyarországi várak és városoknak a M. N. Múzeum könyvtárában létező fa- és rézmetszetei (Bp., 1880); A középkori miniature-festészetről (Bp., 1883); Az Esterházy-család története (Bp., 1894); A miniatúra festészetről (Bp., 1899). — Irod. Hajnóczi József: A B.-ügy (Bp., 1906); Ortvay Tivadar: Emlékbeszéd B. Zs. t. tag felett (MTA Emlékbeszédek, Bp., 1908). Buchböck Gusztáv (Pozsony, 1869. febr. 15.—Bp., 1935. okt. 1.): kémikus, egyetemtanár, az MTA 1. tagja (1907). Egy.-i tanulmányait Bp.-en végezte; 1896-ban bölcsészdoktori oklevelet nyert. Egy.-i hallgató korában mint gyakornok Than Károly intézetében dolgozott, majd ugyanott tanársegéd, 1902-ben adjunktus. 1904-ben az általános kémia magántanára. Németok-ban tett hosszabb tanulmány útján részt vett a W. Ostwald és W. Nernst által irányított kutatómunkában. 1908-tól a Than Károly volt tanszékének megosztásával létesült III. sz. Kémiai Intézet helyettes, 1909-ben ny. rk., 1914-ben ny. r. tanára. Főleg a modern fizikai kémia területén végzett kutatásokat. Különösen hidratációs vizsgája- Bródy Sándor Bubics Zsigmond Brunszvik Teréz Buchböck