Magyar Életrajzi Lexikon 2. kötet, L-Z (1982)
V - Virág Ede, Ébner - Virág Ferenc, Blum - Virág József - Virágh Árpád - Virágh Géza, B. Virágh - Virágh Jenő - Virágh Sándor
Virág us versformákban írta, megszólaltatva a felvilágosodás eszméit. Első művei a kassai Magyar Museum és az Orpheus c. folyóiratban jelentek meg 1789—90-ben. Versbe szedte Bessenyei György Hunyadi László c. tragédiáját. Lefordította Horatius leveleit és ódáit (Buda, 1815 és 1824). Életének utolsó harmadában Mo. történetét dolgozta fel a mohácsi vészig. Békességóhajtás c. versét (1801) Kodály Zoltán megzenésítette. — F. m. Virág Benedek munkái (Magyar Minerva III., kiadta Batsányi János, Pest, 1799); Magyar Századok IX—XIII (Buda, 1808). — Irod. Bán Aladár: V. B. élete és költészete (Bp., 1904); Waldapfel József: Irodalmi tanulmányok (Bp., 1957); Jankovich Ferenc: V. B. ébresztése (Élet és írod. [1963. 31. sz.). — Szt. Kosztolányi Dezső: Ének Virág Benedekről (vers, 1916); Virág Ede: Ébner (Bp., 1911 v. 1912 — Görögő., 1948), birkózó, kesztyűkészítő. 1935-ben Brüsszelben a szabadfogású félnehézsúlyú birkózásban Európa-bajnokságot nyert. 1934-ben Stockholmban az Európabajnokságon második helyezést ért el. 1935-ben félnehézsúlyban kötött- és szabadfogású országos bajnokságot szerzett a Magyar Athlétikai Club (MAC) színeiben. 1937-ben Amerikában vándorolt, ahol hivatásos birkózó lett, 1940-ben ott hivatásos világbajnokságot nyert. Európai útja során autóbaleset áldozataként halt meg. Virág Ferenc, Blum (Bonyhád, 1869. aug. 22. —Pécs, 1958. márc. 2.), r. k. püspök, egyházi politikus. Tanulmányait a Pécsi Hittudományi Főisk.-n végezte. Pappá szentelése után káplán, majd hittanár Szekszárdon, 1897-től pécsi karkáplán, 1901-től a papnevelő intézet lelki vezetője. 1912-től paksi plébános, 1915-től pápai kamarás. 1922-től szekszárdi plébános, koroncói c. apát, majd 1926-tól pécsi megyéspüspök, 1927-től a felsőház tagja, később pápai trónálló. Irodalmi publicisztikai tevékenységesorán foglalkozotta papnevelés, a tanítóképzés, az iskolán kívüli katolikus nevelés kérdéseivel. — F. m. Hajnal (költemények, Pécs, 1893). Virág József (Földvár, 1870 —Bp., 1901. okt. 24.): gépészmérnök, a Pollák — Virágféle gyorstávíró társfeltalálója. Oklevelét a bp.-i műegy.-en szerezte. A szabadalmi hivatal szervezésekor szabadalmi albíróvá, később bíróvá nevezték ki. 1898-tól a Pollák Antal által felvetett betűíró gyorstávíró eszméjének gyakorlati megvalósításával foglalkozott. A Híradástechnikai Tudományos Egyesület 1960-ban évenként kiosztásra kerül Virág—Pollák-emlékérmet alapított kiemelkedő értékű híradástechnikai tanulmányok jutalmazására. — M. A Pollák — Virág-féle betűíró gyorstelegráf (Magy. Mérnök-és Építész Egyl. Közl. 1901). — Irod. S. S., V J. (Magy. Mérnök- és Építész Egyl. Hetl. Ért. 1901.) Virágh Árpád (Bp., 1888. jan. 12.Capri, Olaszo., 1930. máj. 31.), filmoperatőr. Pályáját Bécsben a Pathé-cég riportereként kezdte (1910 —12). Számos külföldi híradófilmet forgatott. A m. filmgyártás úttörőinek egyike. Az Uher és Corvin filmgyár számára játékfilmeket készített. 1919 után Berlinben, Párizsban és Londonban dolgozott, nemzetközileg elismert nevet szerezve magának. — I. f. A gyónás szentsége (1916); A dolovai nábob leánya (1916); Méltóságos rabasszony (1916); Az egymillió fontos bankó (1916); Fekete gyémántok (1917); Sappho (1922, német); Az éneklő város (1930, német). Virágh Géza, B. Virágh (Bp., 1873—Bp., 1940. ápr. 26.): újságíró. Tanulmányai végeztével 1893-tól az Ország—Világ segédszerk.-je. 1905-ben megalapította az első várospolitikai szaklapot, a Független Budapest c. hetilapot. Cikkei, költeményei jelentek meg a lapokban. — F. m. A magyar színművészet (Bp., 1900). Virágh Jenő (Bp., 1881. jan.—Bp., 1943. máj. 4.): színész, komikus. Pályáját vidéken kezdte komikus szerepekben, majd Feld Zsigmond ligeti színházában, később a Népszínház-Vígoperában működött. Igazi területe a kabaré, a kisoperett, a kuplééneklés volt. Az I. világháború idején a Royal Orfeum tagja, majd főrendezőjeként számos sikeres műsort állított össze. Kiemelkedő színészi alakítása Zerkovitz Béla A zsámbéki földesúr c. operettjének címszerepe volt. Virágh Sándor (Pécs, 1908. dec. 1.— Walzenhausen, Svájc, 1964. aug. 12.), ref. esperes, iatmissziói kiadó, külmisszionárius. Teológiai tanulmányait 1926-tól a bp.-i Ref. Theológiai Ak.-n és Montpellierben (Franciao.) végezte. Kunszentmiklóson segédlelkész, majd bp.-i vallásoktató, 1932-től 1949-ig a Ref. Külmissziói Szövetség lelkésze, ugyanakkor a Ref. Traktátus Vállalat vezetője, könyv- és lapkiadója volt. Közben 1936-tól 1937-ig Bulgáriában végzett külmissziói munkát. 1953-tól hajdúnánási, 1956-tól diósgyőr-vasgyári lelkipásztor, a borsodi egyházmegye esperese, a dunántúli egyházkerület lelkészi főjegyzője volt. 1959-ben budafoki lelkipásztor lett. Szerk. a ref. külmissziót szolgáló lapokat, kiadta és Victor Jánossal szerk. a Szolgálatunk c. lapot. Belső munkatársa volt a Református Egyház c. hi- 1004