Magyar Építőipar, 1976 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1976 / 8. szám - Zelkó Zoltán: Hasznos és "haszontalan" gondolatok a ház építéséhez
kenységre is kihat. E témával részletesebben kívánok még foglalkozni. Nem nyert kellőképpen összehangolást az egész lakótelep építéstechnológiája és a kivitelezés kapacitás biztosítása sem. Ennek alapvető hiányossága a konkrét és végleges beépítési terv hiánya. Függetlenül attól, hogy végleges beépítési terv nem állott rendelkezésére, az előre tervezett lakásszám és a blokkos technológia, valamint a kijelölt kivitelezői kapacitás eleve a lehetetlenségre utalt, különösen a tervezett építési idő függvényében. A tisztázatlan és vitás közművesítések miatt építtető már kezdetben magára vállalt olyan feladatokat, amelyek teljesítése előreláthatóan nem következhetett be. A lakótelep építésének beindítása előkészítetlen területen történt. Tehát a terület semmiféle közművesítéssel, úttal, avagy területrendezéssel nem volt ellátva, éppen ezért a centenáriumi építőközösség nevében az igazgatói tanács az építőipari szervezetektől elsősorban csak a lakóépületek megépítésére kért kapacitást. Az építkezés sürgős beindítása érdekében az építtető olyan kötelezettséget is vállalt az épületek kivitelezése vonatkozásában, hogy az épületen belül a szak-szerelőipari alvállalkozókat is biztosítja, miután a generálkivitelezői szervezetek erre vonatkozóan kapacitást, vagy alvállalkozót biztosítani nem tudtak. Előre látható volt, hogy az építtető a vállalt kötelezettségeinek nem tud eleget tenni, és ez előre vetítette annak árnyékát is, hogy a lakótelepen sok generálkivitelező fog tevékenykedni ugyanabban az időben és térben, mely a helytelenségek, gazdaságtalanságok hosszú sorát fogja előidézni. E káros következményeket, még az igen gyakran megtartott kooperációs és koordinációs tárgyalások sem szüntették meg. A vállalati érdekek és a szerződéses kötelezettségek természetszerűen öncélúvá tették az ott dolgozó kivitelező szervezetek tevékenységét. Ezen álláspontokkal szemben a koordináló és az építtető legtöbb esetben tehetetlen volt, mert nem tudta biztosítani a koordinációból eredő és a természetes igényként felmerülő követelményeket és többletköltségeket. A bizonytalanságok nem tették lehetővé a konkrét és valós organizációs adatok felvételét sem. Az egy, illetve a menetközben belépő több generálkivitelező a saját érdekét képviselve olyan organizációs adatok biztosításához ragaszkodott, melyek csak részben, vagy egyáltalában nem vették figyelembe a már korábban felvett más generál kivitelező organizációs adatait. Az előre nem tervezett és az organizációtól eltérő, az ugyanabban az időben végzett munka a kivitelezési folyamatosságot gátló, és az azonos területen foglalkozott több generálkivitelező tevékenysége összhangolatlan termelési tevékenységet eredményez, mely eleve gazdaságtalan. A Centenáriumi Lakótele építésénél az ebből eredő többletköltségeknek a beruházóra történő átruházása nem történt, így a többletköltségek ráfizetésként jelentkeznek elsősorban azoknál a kivitelezőknél, amelyekkel az építkezések első szakaszaiban létesült a szerződéses viszony, és amelyek hivatottak az egész építési folyamatot végigvinni, ill. kísérni. Ezek a magasépítést kivitelező, generál szervezetek. Vizsgálva az építkezés egyik fontos momentumát, a tervszolgáltatás tényét megállapítható, hogy e téren is súlyos mulasztások következtek be. Az elfekvő iratanyag, és az 1971. november 15-i kapacitás szerződés tanúbizonysága alapján, az építtető 1971. december 10-ig biztosítja a végleges beépítési tervet, a felvonulási épületek területét, az első hét épület tereprendezési és alapozási terveit, valamint az építési engedélyeket annak érdekében, hogy az építkezés, illetve annak előkészítő munkálatai minél előbb beindulhassanak. A hét épületre vonatkozó teljes kiviteli terv dokumentációját — a szükséges engedélyezési okmányokkal együtt — pedig 1972. március 31-i szállítással vállalta. Sajnos építtető e vállalásának nem tett eleget, sőt a terület kisajátítási problémák miatt, a munkaterület átadása 1972. március 30-án történhetett meg. Az építési engedélyeket építtető 1972. április 18-án, a kiviteli tervdokumentációt pedig — az állandó sürgetések ellenére —, sem tudta a kivitelezőnek rendelkezésére bocsátani. Miután a kivitelező tartalékolta a kapacitás-szerződés értelmében a szükséges kapacitását, 1972. március 22-én előszerződést kötött 1 mill. Ft keretösszeg erejéig az ideiglenes melléklétesítmények kivitelezésére, valamint az első épület föld- és alapozási munkálatainak végzésére, az ezekre vonatkozó és korábban átadott részleges tervszolgáltatás alapján. Egyébként a kivitelező Április 4 Építőipari Szövetkezet ebben a szerződésben egyértelműen rögzítette a hiányos tervdokumentáció tényét, valamint az építkezés engedélyezési és finanszírozási igényeit. 1972. április 10-én ismét történt szerződéskötés 27 millió forint keretösszeg meghatározással. A kiviteli tervszolgáltatás és engedélyek megszerzése ez időpontig sem történt meg építtető részéről. Az engedélyeket 1972. április 18-án bocsátotta építtető a kivitelező rendelkezésére, majd május 2-án pedig erősen hiányos, árelemzés és méret-kimutatás nélküli költségvetés részletterveket és közműterveket teljesen nélkülöző dokumentációt adott a kivitelezőnek. A beütemezett hét épület kivitelezése 1972 nyarán beindult, de a végleges költségvetéseket a nagyon hiányos dokumentáció-szolgáltatás miatt nem lehetett elkészíteni. A részletterveket építtető 1972. szeptember 12-én, az idomterveket és méretkimutatást 1972. szeptember 26-án, a közműterveket — a rendszeres sürgetés eredményeképpen —, 1973. február 6-án, illetve május 22-én és 1973. június 25-én adta át építtető. A késedelmes és hiányos tervszolgáltatás rányomta bélyegét az egyébként nagyon fontos előkészítési tevékenységre, a teljes tervdokumentáció felülvizsgálatára, mind teljesség, mind tartalmi, valamint egységár vonatkozásában. A késedelmes tervszállítás eleve magában hordozta azt a veszélyt, hogy sem tervezői, sem tervező és kivitelezői szinten az egyeztetések, az összhang megteremtése, a helyes egységárak kialakítása nem következhetik be megnyugtatóan. Ezek eredményezték a menetközbeni vitákat és a viták mellett helytelen 627