Magyar Építőipar, 1995 (45. évfolyam, 1-12. szám)
1995 / 1. szám - Jelinek István: A Magyar Építőipari Múzeum
A Magyar Építőipari Múzeum DR. JELINEK ISTVÁN* Hosszú ideje kísérem figyelemmel az építészet múltját és relikviáinak megbecsülését, gyűjtését. Ennek fellegvára az 1990 óta országos gyűjtőkörűvé vált Veszprémi Magyar Építőipari Múzeum. Felkérésemre az intézmény igazgatója, Gy.Lovassy Klára részletesen tájékoztatott a múzeum megalakulásán keresztül a jelenlegi helyzetről. Tudom, hogy sok szakembert érdekel a téma, éppen ezért most számukra és minden érdeklődő számára közzéteszem a kapott értékes információt. A múzeum feladata, célja a magyarországi építő- és építőanyagipar történetére vonatkozó tárgyi, dokumentatív anyagok feltárása, összegyűjtése, megóvása, majd tudományos igényű bemutatása. A gyűjtés kiterjed a magyar építőipari ágak szervezeteire, vállalkozásaira, intézményeire, a kisiparosok tevékenységére, valamint az építőipari dolgozók szociális és kulturális életviszonyaira. A múzeum jogelődje, az azóta megszűnt Veszprém Megyei Állami Építőipari Vállalat (VÁÉV) Üzemtörténeti Klubja 1977-ben rendezte első kiállítását a vállalati dolgozók segítségével összegyűjtött anyagból. Az anyag egyre bővült, 1982-től „Dunántúli Építőipartörténeti Gyűjtemény” néven már állandó kiállítással rendelkezett, gyűjtő tevékenysége Magyarország nyugati felére terjedt ki. Alapítója, majd nyugdíjba vonulásáig (1990) igazgatója Fodor József volt. Az ország keleti felének hasonló emlékeit 1970-től a Kelet-Magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat által alapított nyíregyházi „Tiszántúli Építőipartörténeti Gyűjtemény” gondozta Lengyel Miklós irányításával. A néhány éve megindult gazdasági változások mindkét gyűjtemény sorsát bizonytalanná tették. A VÁÉV felszámolása után a veszprémi gyűjtemény fenntartására alapítvány létesült. Ezzel Magyarország összegyűjtött építőipartörténeti öröksége átmentéséről, megőrzéséről, egységes kezeléséről a továbbiakban a Magyar Építőipari Múzeum gondoskodik. A rendkívül gazdag, sokrétű anyag kiállítóhelyek hiányában csak töredékében mutatható be egyelőre a nagyközönségnek. A múzeum használatban lévő, látogatható kiállítóterei Magyar Építőipari Múzeum Főépülete Veszprém, Szent István u. 7. Tel.: 88/329-461. A XVIII. század elején, földszintjén égetőkemencével és műhellyel épített kályhásmester-házat az OMF 1987- ben állította helyre. Az épületben található a múzeum szakkönyvtára, közművelődési terme. Az ingatlanhoz 1993-ban csatolt 500 m2 pihenőkertben az építőipari kőemlékek kaptak helyet. A kályhásmester kiállítás jelenleg átalakítás alatt van, de a múzeum dolgozói az érdeklődő kollégákat munkaidő alatt bármikor szeretettel várják (hétköznapokon 7-15 óráig). Téglamúzeum Veszprém, Szabadság tér 1. A hajdani városháza 350 m2 alapterületű boltíves pincerendszere külön élmény az építőipar szakemberei számára. Az 1990 őszén megnyitott állandó kiállításon a múzeum több mint 5000 db ból álló bélyeges téglagyűjteményének legszebb példányait, valamint a tégla- és cserépgyártás történeti emlékeit, eszközeit láthatják itt az érdeklődők. A volt városháza épülete több mint egy éve üres, tulajdonosa, a Veszprém megyei Önkormányzat mielőbb értékesíteni kívánja. A múzeum sorsa a leendő vevőtől, az épület jövőbeli funkciójától függ. Mivel a múzeum ottléte teljesen bizonytalan, a kiállítás előzetes időpontegyeztetéssel bármikor látogatható (időpontegyeztetés munkaidő alatt a múzeum telefonszámán, vagy személyesen a főépületben, munkaidőn túl a 88/420-578 Lovassy Klára telefonszámán lehetséges). Szabadtéri gyűjtemény Veszprém, Házgyár út 1. A hajdani VÁÉV hidroglóbusza körül, közel 2 ha nagyságú területen látogatható az építőgépek széles skálája, részben a beszállításkori rossz állapotban, részben a legsürgősebb állagmegóvással ideiglenesen megmentve. A gépek rendszerezése, felújítása folyamatosan történik. Az ingatlanon találhatók a múzeum műhelyei, raktárai, főleg építőipari konténerekben. Külön figyelmet érdemel a Bánd- Szentgál határáról beszállított, XVIII. századból származó fűrészmalom konzervált fa anyaga. A rendkívül értékes konstrukció helyreállításáról még csak álmodozhat a múzeum. Bízva a gazdasági fellendülésben, tervezni, újra építeni szeretnének. A szabadtéri gépgyűjtemény munkaidő alatt az érdeklődők számára látogatható, munkaidőn túl csak az említett telefonszámokon, előzetes időpontegyeztetéssel tekinthető meg. Fenntartás A Magyar Építőipari Múzeum alapítványának — egyre változó — kamataiból, rendszeres állami támogatás nélkül tartja fenn magát. A létfenntartáson kívül kisebb épületkarbantartásra, közművesítésre, műhelykialakításra, kiállítás átrendezésre pályázatokon elnyert összeggel tud anyagi hátteret biztosítani. Szűkös, bizonytalan bevételei mellett minimális, lelkes munkatársi létszámmal a végsőkig kitart az átalakuló magyar építőipar pótolhatatlan, veszélyeztetett értékeinek megmentése mellett. A múzeum közművelődési tevékenységével részt vállal az erre igényt tartó építőipari szak- és szakközépiskolák oktatási programjában. Kihelyezett, ún. technikatörténeti órákkal, tervekkel ismerkedve könnyen rátalálnak a tanulók szakmájuk eddig rejtett, igazi szépségeire. A Magyar Építőipari Múzeum Alapítványához bárki hozzájárulhat, az MHB 480-10966 számlaszámra befizetve. A kulturális alapítvány befizetései az APEH 115987/1992. határozata alapján adóalap csökkentők, a levonásra jogosító igazolást a múzeum külön kérés nélkül kiadja. Úgy vélem, hogy a Veszprémi Magyar Építőipari Múzeum joggal tarthat számot a széles körű érdeklődésre és megérdemelné a támogatást! D oki: gépészmérnök MAGYAR ÉPÍTŐIPAR 1995. 1. SZÁM 40