Magyar Építőipar, 2010 (60. évfolyam, 1-6. szám)
2010-07-01 / 4. szám
kép) Mária Terézia és II József a felvilágosult abszolutizmus uralkodói a jezsuitákat feloszlatták, majd az intézményt a győri jogakadémia használta. A XX. század elején, 1813-ban a ciszterciek Szent Bernát rendjének gimnáziumaként működött. Magyarország első egyetemének alapítója emlékezetére a gimnázium Nagy Lajos király nevét vette fel. Az egyetem alapító király emlékezetét Gebauer Ernő freskója (borító hátsó belső oldal 2. kép) [3] és egy Zsolnay kékmázas szobor örökíti meg az első emeleti előtérben. A lépcsőház különleges dísze, két színes mázas kerámia szobor, amely Szent Rókust és Szent Rozáliát ábrázolja (3510 és 3511 fazonrajzok és fotók - 1-a,-b és 2-a,-b ábrák). Zsolnay-díszes emléktáblák őrzik a gimnázium I. és II. világháborús hősi halottjainak nevét. Kőszeghy Gyula és Nagy Márton budapesti építész 1935-ben tervezte a régi barokk, kétemeletes gimnázium bővítését és megújítását. Korszerű műemlékvédelmi elveinkkel összhangban a régi épületet megtartva, de ahhoz igazítva formában és léptékben az új épületszárnyat a Janus Pannonius utcában. A hangsúlyos sarokpontra egy madonna szobrot tervezett, (K. Nagy Mihály alkotása) valamint az utcai bejárat hármas kapuzatán Zsolnay pirogránitból a cisztercita rend szép emblémái: a Hit, a Remény és a Magyarország címere nyertek elhelyezést. Pogány Frigyes kritikus elemzése a gimnázium bővítéséről - az építész nevének említése nélkül - elismerést jelent [4] „az épület barokk jellege még ma is majdnem teljesen érvényesül. Tömegének zárt nyugalmával, homlokzatának szerény méltóságával járul hozzá a Széchenyi tér képének, hangulatának alakításához. ” 1935-ben Kőszeghy Gyula építész Ligeti Miklós „Pogány nő bivalyon” díjnyertes szobrához szép alépítményt és szökőkutat tervezett a Balokányligetbe (3. ábra). A terracotta-könyvek tanúsága szerint 3989. fazonszám rajza szerint készült el a díszkút a pécsi Zsolnay gyárban. A „balokány” név török eredetű, amelynek jelentése: „Balu kánja” azaz Balu majorja névben élt tovább. Ekkor létesült Balokány közkedvelt parkjában 1932-ben az új úszómedence, ahol a zöld környezetben eozin fényű Zsolnay kerámiák ragyogtak, amelyeket a Zsolnay gyár ajándékozott a városnak. Napjainkban a teljesen lepusztult, díszeitől megfosztott liget felújításra vár. [5] Több kisebb épület, lakóház terve után egy nagyobb léptékű feladat volt a Rákóczi út 39. számú társasház megépítése. A modern épületek sima felületeit, az erkélyek kerámia rácsai gazdagítják és a homlokzaton megjelenő lépcsőházak takaró felületeinek anyaga vöröses árnyalatú Zsolnay kerámia. Az épületegyüttes középső részén, az első emelet magasságában eozinos fényű, köpenyébe burkolódzó Madonna szobrában gyönyörködhetünk (4. ábra). A modern, egyszerű kocka-formákat színes kerámiával gazdagította. XX. századi építészetünk kezdetén ez a megoldás szinte általános volt, Lajta Bélától Medgyaszay Istvánig. Ez az ornamentikához fűződő kapcsolat, egyik meghatározó sajátossága modern magyar építészetünknek. Összefoglalás Egy elfeledett pécsi építész munkásságát levéltári kutatás alapján sikerült rekonstruálnunk. Megállapíthatjuk, hogy a feledés homályából nem érdemtelenül találtunk rá a jeles építészre, aki festői ambíciókkal és műemléki-városrendezési elképzelésekkel gazdagította Pécs városát, megtartva és továbbépítve nevezetességeit. Művei szép példái a modern építészet épületdíszítési törekvéseinek, amit Kőszeghy építészetében Magyarországon a Zsolnay építészeti kerámia tesz sajátosan hazaivá és magyarrá. A műemlékvédelem szép példái közé tartozik a Széchenyi tér egykori dzsámijának megőrzése szerzőtársaival. Művei közül kiemelkedik a barokk Nagy Lajos gimnázium új épületszárnyának, bővítésének remek hozzáillesztése a régihez. Mindezeket természetes módon kísérik a pécsi Zsolnay gyárak termékei: a szobrászati és építészeti kerámiai. Források és jegyzetek [1] Pécs város műemlékei a Magyarország Műemlékjegyzéke I. kötetében OMVH Budapest, 1990. 204. [2] Kőszeghy Gyula személyi iratai és tervei a Pécsi Levéltár Rét utcai archívumában [3] Gebauer Ernő (Hartberg 1882. - Pécs 1962.) pécsi festőművész Művészeti Lexikon 2. kötet F-К. Akadémiai Kiadó Budapest, 1981. 189. [4] Pécs Városképei-Műemlékei (Dercsényi- Pogány-Szentkirályi) Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1966. 199. [5] Dél-Dunántúl - Panoráma. Budapest, 1979.66. A pécsi lexikont megelőzve, Kőszeghy Gyula építészről készített életrajz megírásában - Zsolnay Vilmos ükunokája Mattyasovszky-Zsolnay Eszter volt segítségemre, és általa a pécsi levéltárban Nagy Imre Gábor osztályvezető úr, hogy az ott őrzött személyes iratokba és tervekbe betekinthettem. A fényképeket Mattyasovszky-Zsolnay Eszter és a szerző készítette. 4. ábra: A pécsi Rákóczi út 39. szám Madonna szobor (1937) MAGYAR ÉPÍTŐIPAR 2010. 4. SZÁM 159