Magyar Építőművészet, 1986 (35. évfolyam, 1-6. szám)
1986 / 1. szám
színpadot kiszolgálni hivatott öltözőcsoport és az alkalmilag színpadi háttérként szolgáló kistermek a külső és belső színpad közé eső zónába kerültek. Mivel a Múzeum — érthető módon — ragaszkodott egy teljes belmagasságú térhez, a nagytér és a középső nagyterem között a Szabadidő Központ részére csupán egy keskeny raktársáv maradt. A max. 2500 fős nagyterem többcélú használhatóságát is csak engedményekkel lehetett megoldani. Az egyes műfajokra kedvezőbb, másokra kedvezőtlenebb keresztbe fordított színpad és a vele szemközti hang fényvezérlő, vetítő gépház használati korlátait enyhíti a mobil színpadállítás lehetősége. A nagyterem körül J alakban húzódik a Szabadidő Központot összefogó előcsarnok, melynek nyomott terét az állandó (udvari) bejáratnál lévő információs pult, az „úszó” büfésziget, a bazár és a ruhatár szigetei lágy vonalakkal igyekeznek elviselhetővé tenni. A Múzeum személybejáratát (fizikailag és átvitt értelemben is) az ég felé emeltük a Szabadidő Központ árkádos főbejárata előtti külső, lépcsős hídon át. A Múzeum osztatlan gyűrűs terébe csak a bejárati részt némileg határoló, két ovális „box” áll be, melyek a legszükségesebb kiszolgáló tereket tartalmazzák. A feladat formai megragadása tekintetében a meglévő épületmaradvány szerencsétlen adottságai semmilyen fogódzót nem kínáltak. A gyönyörű ligetes környezetben szomszéd épület nem áll, amely a tervezésre hatást gyakorolhatott volna. Térben és időben bejártuk a tágabb környezetet. A csöndes pihenőparkká vált Városliget hajdani „ujjé a Ligetben” hangulata (különösen ezen a környéken) már a múlté. A plasztikus, színes, jókedvű formálás — hisszük — nem idegen sem a Ligettől, ahová a Szabadidő Központ most újból hangosabb szórakozást hozott, sem a Repülési Múzeum többnyire gyermek látogatóitól. Erőteljesebb, színesebb, szembeötlő formálást tett szükségessé az anyagi szűkösség miatt lényegesen nem változtatható, lehangoló küllemű, meglévő épület is. (Az erőteljesebb formálás, építőiparunk képességeit ismerve amúgyis tanácsos.) Kívül a Múzeum üvegfelületének árnyékolása és a Szabadidő Központ színpadudvarának terasztetői megoldására üvegszálas poliésztert választottunk, szabad formálhatósága, viszonylagos olcsósága és tartóssága miatt. Belül elsősorban a nagyterem függesztett, hangelnyelő sátorszerkezete, másodsorban a szükségszerűen végletesen egyszerű felületekkel (nyersbeton, nyerstégla, aszfalt) tudatos kontrasztot képező színes hangsúlyok (pl. a csuklós oszlopfők, az acélváz, a lágyvonalú bútorok és ernyők) hivatottak hasonló hatás elérésére. Itt kell szólnunk a lehetőségek szűkössége folytán szándékunktól jóval szerényebben megvalósult virágos ornamentikáról (a zománcozott ajtókon, a festett mennyezeten, a bazár homokfúvott üvegfalán). Az ornamentikával való sok évezredes együttélés utáni fakó fél évszázad hatása sajátosan osztotta meg (kétségtelenül torzó) kísérletünk véleményezőit — helyenként egészen szélsőségesen mellette is, ellene is. Meggyőződésünk, hogy e régi út járható, míg az ember ember marad, a mindenkori „korszerű” anyagokkal, technikával együtt is. A munka e része (nemcsak a tervezés, de a megvalósítás is) szinte teljes egészében ingyen, „társadalmi munkában” valósult meg, számos intézmény és vállalat készséges közreműködésével.* T.J., H. Gy. A két, eltérő funkciójú intézmény közös fedél alá rendelésének kompromisszumát tetézte a Csarnok siralmas állapota: a vázszerkezet állékonysága, térbeli merevsége statikailag igazolhatatlan volt, a körítő szerkezeteknek egyetlen része sem szolgálhatott a formálás inspirálójaként. Nyilvánvaló csak az volt, hogy a szabadidő központ nagyterme csak a Csarnok középső, bazilikálisan kiemelkedő, nagy fesztávú részébe kerülhet. A körítő tér különös módon változó belmagassága, a lehangolóan esetlen épülettömeg a heterogén funkcionális programmal együtt és a hallatlanul alacsony költségkeret alaposan föladta a leckét. Az igazán szokatlan tervezési feladat koncepcionális szakaszára — korántsem szokatlan módon — néhány hét állt rendelkezésre. Végül is nagyszámú bába közreműködésével megszületett a kompromisszumos gyermek. A koncepcionális tervezés utolsó fázisában ugrott be a szabadtéri színpad igénye, hogy itt kapjon helyet a Várkertbazárból kiköltöztetett Ifjúsági Park is. A Csarnok két oldala mentén a korábban létesített szabadtéri sportpályák viszonylag jó állapotban adottak voltak. * A Csarnok melletti szabadtéri színpad és a max. 5000 fős nézőtér udvara még befejezetlen. Reméljük, mihamarabb lesz pénz a színpad fedésére, a mozigépház és ernyő megvalósítására. Várjuk, hogy a vadszőlő fussa be a két vasbeton VV. C.-épületet és a volt telefonközpontból kialakított kazánházi-trafó-műhelyépületet, a gázkéményeket. 8. Homlokzatrészlet a bejárati híddal 9. Körtánc a nagyteremben 10. A Repülési Múzeum kiállítási csarnoka 11. Korlátok 8. Facade detail with entrance bridge 9. A round dance at the hall 10. Exhibition hall at the Aeronautical Museum 11. Barriers 11 25 MÉ 86. 1.