Régi-Új Magyar Építőművészet, 2019 (1-6. szám)

2019 / 6. szám

56 fel. Ezek egyike a leánykori nevén Kultúrház kétszintes blokkja, szemben vele pedig az egykori Tanácsháza 7 alaprajzra ültetett épülete áll. E városias arculatú épü­letek létrejöttükkel ráerősítettek a Petőfi tér központi státuszára, ugyanakkor karakterükkel idegenül álltak a centrumban. A 70-es években Dosztál Ferenc építész­­mérnök által tervezett épületek átalakításakor - az új tervezők lényegében szerkezetig visszabontották őket - egyértelművé vált, hogy technikailag sem minőségi­ek ezek a házak. Alapos funkcióvizsgálat előzte meg a fejlesztést, mert az idők folyamán mind a Kultúrház, mint a Községháza épülete sok, különféle szolgáltatást fogadott be - ezek meghatározása finom szólva vala­mi sajátos, helyi logikát követhetett. Például az újabb és újabb szolgáltatások beköltöztetése a Községháza épületrendszerében azt eredményezte, hogy a háznak nem volt egy központi, kijelölt megközelítése, számos bejárattal nyitották fel, mindez széttartó, „buherált” struktúrát eredményezett. Elsőként a volt Kultúrház épületét „vették górcső alá” a tervezők. Az emeleten konzolos kialakítású két­szintes blokkot a társasházaknál már megismert anya­gokkal és gondolat mentén dinamikus formára fejlesz­tették. Az immár Civilház szolgáltatóház lett, földszintjén akadálymentes megközelítéssel orvosi rendelők, védő­női szolgálat, bank, emeletén pedig szolgálati laká­sok, melyek külső lépcsőn keresztül közelíthetők meg. Tömbszerűségét az emeleten nyitott folyosó, a Petőfi tér felé homlokzati lemetszés által egy sarokerkély old­ja. Ünnepélyes gesztus, ahogyan az épület a patak felé fokozatosan feltárul, megnyílik. Erre az oldalra került a védőnői és a fogorvosi rendelő bejárata, ami előtt két szint magas pillérekkel határolt, tágas portikusz jöhetett létre, erről indul az emeleti lakásokra vezető lépcsősor. A Civilház megvalósítását követő újabb ütemben született meg a patak túloldalán az egyszintes, nyitott, pavilon jellegű épület. Rendeltetése szerint elsősorban parkoló, de közösségi rendezvények (piac, búcsú, fesz­tivál stb.) befogadására is alkalmas, vizuális, funkcioná­lis, közlekedési szempontból egyaránt a patak túlolda­lán formálódó kép része. Az egykorvolt Községháza, ma már Gyermely Köz­ség Önkormányzat épülete esetében az eredeti épület­kontúrt megtartva a heterogén tetőformálás, homlok­zatkezelés, nyíláskiosztások és ügyfélforgalmi utak, továbbá a belső funkciószervezés radikális átalakításon estek át. E házban - ami homogén, fehér homlokzatá­val szépen korrelál a szomszédos templom- és parókia épülettel - posta is üzemel. A Petőfi térre merőleges két épületrésze hasadékában alakították ki az üveghom­lokzattal felnyitott, hangsúlyozott főbejáratot, határozott útvonalat kijelölve az épület felé. Néhány sorral feljebb úgy fogalmaztunk, „formá­lódó kép” amit itt látunk, mert reméljük, hogy az Ön­­kormányzat épülete nem fináléja az eddig öt ütemet számlált beruházásnak. Mert ahogyan a településköz­pontról készült drónképek megmutatják, hogy a Civil­ház mellett álló csarnokszerű élelmiszerbolt, a Civilház és az új társasházak között álló kétszintes épület, de az élelmiszerbolttal szomszédos park területe „levál­nak” erről a gonddal, logikával megtervezett kompo­zícióról. Vagyis ezen területek kezelése fontos lépés lenne ebben a fejlesztésben. RADICAL TRANSFORMATION DEVELOPING THE CENTRE OF A SETTLEMENT, GYERMELY Having in-depth knowledge of the structure of the village Gyermely, the team named Ger­eben Marián Architects managed by Balázs Marián DLA and Péter Gereben found them­selves a challenge here at the end of the 2000s. As a result, in the first stage a four-unit residential block was built followed by a two-unit one in the second stage of the project. Arranged around open courtiles, the two-storey buildings feature a U-shaped floor plan with a structure and materials serving as a starting point for the next stages of construc­tion. Dry-laid masonry, slightly inclined roofs covering the blocks, balconies, loggias and decks come to articulate the buildings as dynamic structures with openings sized accord­ing to their inner functions. The positioning of the houses, their open-closed system going beyond themselves also defined the logic of their spatial relations: they communicate with the neighbouring stream and its natural environment, whilst also starting the efforts to consolidate the role of the centre of the settlement. The next stages of the project involved the conversion of the former Savings Bank building into a Civilian House, a single-storey pavilion-like building was created on the other bank of the stream to host events of the community and also the town hall underwent radical transformations. SZOLGÁLATI LAKÓÉPÜLET A BELSŐ UDVAR FELŐL

Next