Magyar Fórum, 1991. január-június (3. évfolyam, 1-24. szám)
1991-05-23 / 21. szám
16 Magyar Fórum 1991. május 23. WÍDERIT0.IB8iüfcmiü.lW!lüfcHIIÜ I Mai Nap, május 13.: „A Hét műsora megtartotta szokásos eligazítását az újságíróknak. A Hét kerekasztalához nem volt hajlandó leülni Haraszti Miklós, az SZDSZ és Molnár Péter, a FIDESZ képviselője, így két MDF-es képviselő, egy konzervatív újságíró és Pálfy G. István frontjával szemben Szűcs Gábor, a Kurír főszerkesztője volt az egyetlen, aki a liberális oldalt képviselhette volna, ha - egyébként nagyon okosan - ki nem vonja magát a polémiából.” A Nagy Liberális hallgatott. Az olyan galád konzervatív meg, mint Bajor Nagy Ernő, nem átallt a reménységről beszélni. ” 168 Óra, május 14.: „Róza néni most már nem olvas újságot, rádiót alig hallgat. Nem vette észre, hogy sajtószabadság lett.” Még egy konzervatív. Magyar Hírlap, május 14.: „Álmodik az ország, álmodik az ínség. Beszélnek erről, arról, amarról. Mondják, hogy irány a Nyugat, csak azt nem mondja meg senki, hogy merre találjuk meg az indiánokat. Azt is mondják, hogy elég volt a Keletből, arról viszont nem szólnak, hogy akkor hol keressük a japánokat, és hol a koreaiakat (a hongkongiakról ne essék szó).” Be kéne menni egy térképboltba. Népszava, május 14.: „Most, a törvényalkotási folyamat egy másik pontján, a parlament által megszavazott szöveg ismét az alkotmánybírák asztalára kerül. A kérdés immáron az: a Váci út most mit felel nekünk?” Plusz az, hogy Vörös Csepel vezeti-e a harcot. Magyar Hírlap, május 15.: „Felkapja a fejét manapság az ember, ha hallja a hírét, hogy a magyar miniszterelnök Budapestre hívta meg a román államfőt. Az ember nagyon fülel, mert a romániai forradalom óta jóformán semmi sem történt a két szomszédos ország kapcsolataiban - ami pedig megesett, azért mindkét oldalon ég a józan emberek arca.” A miénk azért, mert a hodáki magyarok Sütő András vezérletével fejszével hasogatták a marosvásárhelyi varrásokat. & Magyar Hírlap, május 15.: „A magyar fél csak akkor hajlandó magas szintű párbeszédre, ha azon érdemi lépésekről születik döntés - állítják minden ilyen alkalommal Budapesten, de most sem tudunk semmit arról, mit értenek ez alatt. És egyáltalán.” Mit is érthetnének alatta, amikor már Ceausescu megtett minden érdemi lépést... & Népszabadság, május 15.: „Nehéz állást foglalni a törvénytervezet ügyében. Ha támadom, a spicliket, a ’pufajkásokat’ védem, sőt magam is az vagyok. Ha elfogadom, azonosulok a tervezetben megbúvó sandaságokkal, rejtett pártpolitikai szándékokkal, bizonytalanságokkal, az alkotmányos jogok lehetséges megcsorbításával. Nincs jó álláspont.” Maradjanak hát a spiclik . Népszabadság, május 15.: „A szovjet csapatok hazamennek, számíthatunk élőláncra meg harangzúgásra, de július elsején mi ugyanott leszünk, mint június 30-án.” A Népszabadságnál bizonyára. Népszava, május 15.:„Százezrek, milliók horizontjáról inast el a távlat, a perspektíva... anyagilag jobbat az átrendeződés évei nem kínálnak, nem is kínálhatnak, legfeljebb kevesebbet, s nem egy-két ember, hanem milliók számára. Másfelől pedig, ami talán még lényegesebb: perspektíva nélkül nem lehet élni.” Ezért hirdeti rendületlenül a Népszava, hogy nincs perspektíva. ” Magyar Hírlap, május 16.: „Hankiss Elemérnek és munkatársainak (Vitrayt vissza kellene hívni...) pedig hagyni kellene még néhány hónapot, hogy a televíziós reform - amelyre az elnök hatpárti konszenzussal kapott megbízást - öntörvényei szerint arathasson sikert vagy bukhasson meg.” Öntörvényre adhatnánk még néhány milliárdot. „Láttat” a sajtó lakatos ferenc rajza A folyóirat célja: meghatározóan hozzájárulni a határainkon kívül élő - mindenekelőtt erdélyi - magyarság helyzetének tudatosításához. Ugyanakkor a lap törekszik a nemzeti egybetartozás eszméjének ápolására, az államalkotó, a nemzetiségi és nyugati magyarság közötti szolidaritás ébrentartására, megerősítésére. A lap szerkesztői hozzá kívánnak járulni a Közép-Európát nyomasztó probléma megreformálási lehetőségeinek kimunkálásához. A fenti célok érdekében esszéket, riportokat, írói vallomásokat, interjúkat, igényes publicisztikákat közöl, és tág teret biztosít a nemzet léthelyzetével kapcsolatos vitáknak. Előfizethető: minden postahivatalban, vagy ún. „rózsaszín" pénzesutalványon a kiadóhivatal címén: 1068 Budapest, Benczúr u. 15. (Ez jelenleg talán még gyorsabb.) Ára: 44 Ft, egy évre: 176 Ft. A postai előfizetésnél szerzett akár jó, akár rossz tapasztalatot, kérjük, egy levelezőlapon tudassa kiadónkkal. Köszönjük! Meghívó könyvünneplésre A Kossuth Klub Tanácsa és a Lakitelek Alapítvány minden érdeklődőt szeretettel meghív TOLLAS TIBOR új verseskötetének ünnepélyes bemutatójára. A HAZAFELE című versgyűjteményt május 30-án, csütörtökön délután 17 óra 30 perces kezdettel mutatják be a Kossuth Klubban. (Budapest VIII., Múzeum u. 7.) " A műsorban közreműködnek: Hazai György akadémikus, beköszöntő előszóval, Sinkovits Imre versmondással, Faragó Laura népdalénekléssel. Pályatársi ismertetőt mond Makra Zoltán (München, Nemzetőr) életéről, a Nemzetőrről és új verseskötetéről Tollas Tibor beszél. Versekkel köszönti őt és munkásságát Kiss Dénes és Lezsák Sándor. Tollas Tibor verseskötete a helyszínen megvásárolható. Sajtódíj - i-vel! A Széchenyi Társaság április 29-én sajtódíjjal jutalmazta Lőcsei Gabriella újságírónőt örömmel adtunk hírt erről lapunk május 16-i számában, árny került Lőcsei Gabriella nevébe, valamilyen nyomdabeli véletlen folytán. Nem akartuk mi nemesíteni a díjazottat - nemesíti őt az a munka, melyet végzett és végez mindnyájunk hasznára és örömére. A Szerkesztőség Megrendelem a MAGYAR FÓRUM -ot............példányban, és kérem az alábbi címre kézbesíteni: Megrendelő neve:.................................................................................... Címe irányítószámmal: ........................................................................ Az előfizetés díja negyed évre 312,, fél évre 624,, egy évre 248,- Ft. Az előfizetési díjat a fenti címen nyugtával jelentkező kézbesítőnek fizetem. aláírás A megrendelőlapot borítékban, bérmentesítés nélkül az alábbi címre kérjük feladni: Vidéken: Postahivatal, Helyben Budapesten: Budapesti Postaigazgatóság Hírlaposztály Budapest, Pf. 4. 1360 Búcsú az Integetőnek A csizma téren! A csizma téren e napokban újra hangoskodnak Nemrégiben, némi tétovaság után nagy tanítómesterünk, Lenin vörösmárvány talapzatával birkóztak becsületes magyar emberek, most pedig az Integetők ugyancsak márvánnyal tapétázott dísztribünjét takarítják el az útból. TAMÁSKA GYULA FELVÉTELE Mit mondjak? Jó érzés! A múlt rendszer, nagyon nehezen, de jelképeiben is összeomlik Itt, a budapesti Dózsa György úton mindenféleképpen. Kisbetűzök egy teret, amely sose volt tér. Mostig nem is tudtam e szellemes, népi elnevezésről, barátom mesélt róla a minap. Tudtam viszont: e helyről templom tekintett végig a gyönyörű Fasoron, amelyet szétdöntött a gonosz, hogy Sztálin monstrum szobrát emelje a helyébe. Legyen ki vigyázó szemét nem csupán ez utcára, hanem e szépséges országra vesse. Ám a forradalom a mélybe vetette a művet, csak a csizmája maradt a talapzaton a grúznak amit Kádárék rendszere okosabbnak talált mielőbb eltüntetni. S helyébe fölemeltetni az Integetők emelvényét. Ahogy lehámlotta magáról a márványt - sírkövesek kedvelt anyagát -, s ahogy a betonkopogtató fölnyitotta, mint egy sírboltot, lenti alagutak látszottak Kommunista kazamaták Ez jutott eszembe, amikor láttam a sötét üregeket. Pedig ott nem a rómaiak, vagy a tatárok elől menekülő kijevi keresztények kerestek menedéket, inkább a hóhérok tündérkedtek Rákosiék idejében az ávéhások, Kádárék alatta pufajkások Örül tehát a szívem, de nyugtalan is: még itt vannak közöttünk Banos Márió és a lappiac Márió a pofáraeséseket számolja. A számlálás szüneteiben nyilatkozik. Például arról: „Merre tart az Ország-Világ, a magyar lappiac?” E témakörben a Vas Népe így kezdi a vele készített interjút: „Papp Márió író hosszú ideig a Nimród Vadászújságnál dolgozott. Április elsejétől az Ország-Világ című hetilap főszerkesztője. ” A Vas Népe kérdésére, hogy az Ország-Világ képese megállni a lábán, Márió így válaszol: „Nem tud megállni. Nincs olyan időszak, hogy havonta százezer deficit ne lenne. Ki kell találni egy konstrukciót, egy szexmagazint, kézimunkakönyvet, bármit, mely havonta vagy negyedévente nyereséget hoz. ” A lappiac felhígulása tetten érhető - mondja a Vas Népe újságírója. - Ön milyen lapot vagy lapokat szűrne vagy söpörne ki a standokról? „Lapot nem szüntetnék meg - feleli Márió -, de ha meg akarnak szűnni, ebben támogatnám őket. A magam részéről jó lapnak tartom a Népszabadságod a Magyar Hírlapot, a 168 Órát, a HVG-t ” „A pártsajtót - itt újságnevet szándékosan nem említek - hogyan látja?” Márió a következőképp látja: „Ha ez van, visszatértünk a néhány évvel ezelőtti állapotokhoz, de ha valamennyinek lesz ilyen lapja, az már normális. ” „Nevezzük nevén! A Magyar Fórum hangvételét milyennek látja?” Márió nem köntörfalaz: „Handa-bandázó, fölényes, lekezelő, rossz... Foga lejjebb is adni, ha hatodszor is pofára esik...” Márió főszerkesztő ezzel befejezi fejtegetéseit a pofáraesésről. Máriával ugyanez nem történhet meg az Ország- Világnál. Ugyanis fenti lap főszerkesztője áprilisban is, májusban is Solymár József. Máriának tehát nem marad más, mint a lappiac és a számlálás. (k.) Parlamenti folyosó Az Alföld: európai unikum Az Országgyűlés április 9- én határozatot hozott „Az Alföld egyes időszerű környezetvédelmi, tájvédelmi és tájhasznosítási kérdései”ről. Mi indokolta e határozat meghozatalát? - érdeklődtem Dr. Tóth Albert MDF-es képviselőtől, az önálló indítvány beterjesztőjétől. - Alapvetően két dolog. Egyrészt: rendkívüli méretekben felgyorsult az Alföld tájértékeinek pusztulása, másrészt: még ma sem ismertük fel e táj sajátos értékeit s annak ésszerű hasznosítását. - Milyen sajátos természeti- és tájértékekre gondol? - Az Alföld egészében is európai unikum. Legnagyobb síksága kontinensünknek. Itt végezték a múlt század második felében a legnagyobb tájátalakítást, a folyószabályozást. Az így kialakult rendkívüli mozaikos táj az agrár művelésű parcellák zugaiban, azok szorításában őrzi még a hajdani vízivilág emlékeit, illetve a vízzel kapcsolatos másodlagos élőhelyeket. -Melyek ezek? - Ilyenek például az ártéri puhafa-ligeterdők, a holtágak, a mocsármaradványok, a homok- és sziki puszták. -Milyen fő veszélyekre hívná fel a figyelmet? - Veszély fenyegeti valamennyi alföldi vízbázisunkat. Egykori tanyai kutaink vize ma már szinte sehol nem iható, mert a felső vízadó rétegek rendre elnitrátosodtak. Felszíni vizeinket a túladagolt, szabálytalanul tárolt kemikáliák mérgezik. Miközben vészesen fogy a termőterület és csökken a termőerő, a talajvédelemmel senki sem foglalkozik. Döbbenetes az is, hogy egyes térségekben a fásítottság nem éri el a két százalékot sem. De sajnálatos módon pusztult a kultúrkörnyezet is, gondoljunk csak arra, milyen eklektikus ma a falukép. Megszűnik az itt található városok mezővárosi jellege, amely oly jellemző volt ezen alföldi településekre. Eltűnőben az ősi telephelyek, kunhalmok. Egyszerűen: esztétikai eróziónak vagyunk tanúi. S akkor még nem is beszéltem a felszántott orchideás gyepekről, a védett erdők kipusztításáról, a mocsarak lecsapolásáról! -Mit lehet mindez ellen tenni? Mit jelent a tájhasznosítás? - Nem egyszerűen területfejlesztést! Itt másról van szó! A táj meglévő adottságainak, különleges tájértékeinek ésszerű, az ökológiai érvek és a gazdasági érdekek alapján történő egyeztetése a cél. Hogy ne a kapzsi, rövidtávú érdekek kerekedjenek felül. Nem lehet mindig a gazdaságosságra hivatkozni, mert később a helyrehozás, a kárelhárítás sokkal költségesebb. (1•) Ne keresse, inkább fizessen el!5! Az Új Magyar Híreket ötven országban olvassák, erre utal alcíme is: A Magyarok Világlapja. A 64 oldalas, igényes színes képekkel illusztrált havi magazin rendkívül változatos, tanulságos, egyben szórakoztató tartalmat kínál azoknak, akik gyarapítani szeretnék ismereteiket a „magyar glóbuszról”. Az Új Magyar Hírek levelező- és élettárskeresési, valamint munka- és üzlettárskeresési lehetőséget is ajánl olvasóinak. Előfizethető: minden postahivatalban, vagy ún. „rózsaszín" pénzesutalványon a szerkesztőség címén: 1068 Budapest, Benczúr u. 15. (Ez jelenleg talán még gyorsabb.) Ára: 48 Ft, egy évre: 528 Ft. A postai előfizetéssel szerzett akár jó, akár rossz tapasztalatát, kérjük, egy levelezőlapon tudassa szerkesztőségünkkel. Köszönjük!