Magyar Fórum, 2016. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)

2016-07-07 / 27. szám

Budapest bámulatos fejlődésen ment át, lelkendeznek tengeren túlról idelátogató barátaink. 2009-ben jártak utoljára Magyaror­szágon, de jövőre újra jönnek, ígérik, olyan elégedettek. Ez álta­lános vélemény lehet, ők például azt mondják, japán barátaik aján­lották nekik Magyarországot. A ferde szándékúak ennek nem örülnek, ahogy Farkasházyék sem drukkoltak a magyar váloga­tottnak, mondván, a jó szereplés Orbán sikere. Farkasházy ku­darcán okulva (állítólag leköpték) külföldi haveri körből kérnek fel fanyalgásra kaphatókat. Most például Cathrin Kahlweit asszony­ságot citálják a Süddeutsche Zeitungból. A magyar miniszterelnök saját Budapestet építtet magának a várbeli kormányzati központtal és a múzeumi negyeddel - írja a nő, emlékez­tetve, hogy a királyi palotát legalább tizenöt éves munkával úgy akar­ják helyreállítani, mint amilyen 1867 és 1944 között volt, vagyis a 19. század stílusában. Onnan kormányzott Horthy, akit a mostani hata­lom igen nagy becsben tart. Egy vödör hideg víz a neoliberális bevándorláspártiak nyakába A közelmúltban a Németországban hosszú évek óta letelepedett török bevándorlók körében készítettek közvélemény-kutatást. A felmérés eredménye megdöbbentő, miután a törökök a vendég­­munkás státus elnyerése érdekében, szabad akaratukból indultak német földre, és az első munkavállalói hullám megérkezése óta már majd fél évszázad telt el. A mérés eredménye szerint az első generációs török bevándor­lók 25 százaléka úgy véli, hogy a nyugati civilizáció fenyegetésé­nek elhárítására akár erőszakos eszközöket is lehet alkalmazni. 57 százalék az iszlám jogot fontosabbnak tartja, mint Németor­szág jogrendjét, 36 százalék pedig egy iszlám kalifátus létrehozá­sának szükségét érzi. Az első generációs vendégmunkások 72 százaléka a német kul­túrához való alkalmazkodás mellett szavazott, míg az ő gyerme­keiknek már csak a fele tartja értéknek a német kultúrához való alkalmazkodást. Wie geht es nun weiter, vagyis Hogyan tovább az elnökválasz­tás kitűzése után Ausztriában? E címmel jelent meg cikk, mely szerint ennek különféle követ­kezményei lesznek, például az ország irányítását átmenetileg egy háromtagú szövetségi elnöki kollégium veszi át. Amelynek egy kis ideig tagja lesz a szabadságpárti Norbert Hofer is. Beláthatatlan következményekkel jár, hogy az osztrák alkot­mánybíróság megismételteti az elnökválasztás második fordu­lóját. Ezzel nemcsak ez a választás, de a korábbi választások hi­telessége is kérdésessé vált. A Szabadságpártnak a választások megismétlése nem csak győzelem, de a párt javára írandó, hogy minderre fényt derített. Vélekedik a cikk egyik kommentje. A kilépési kampányban azt ígérték, hogy a heti 350 millió fontot, melyet Nagy-Britannia befizet az uni­ós kasszába, a kilépés után az egészségügyre, iskolák­ra és lakásépítésre költik. Majd Nigel Farage az ered­mény kihirdetése után azt mondta: azt végképp nem tudják garantálni, hogy ezt a pénzt az egészségügyre fordítják, elnökségről a parlamenti választások után, hogy az­tán néhány nappal később visszavonja döntését. Farage évtizedek óta az Egyesült Királyság kilépésé­ért kardoskodott Nagy-Britanniában. A 2014-es EP- választásokon pártja, az UKIP sikeresen szerepelt. Az Egyesült Királyság és az UKIP kilépésével az EP-ben valószínűleg a Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája frakciónak sem marad majd elég képviselő­je a 25-ös minimumhatár teljesítéséhez. David Cameron miniszterelnök részben a saját párt­ján belüli euroszkeptikus szárny lecsendesítését akar­ta elérni, részben viszont pont azért is ígérte be a Bre­­xit-népszavazást a tavalyi választási kampányban, mert attól félt, hogy az UKIP jobbról előzheti meg. A Brexit-népszavazás estéjén Farage a napközben ké­szített felméréseknek hitt, melyek azt jósolták, hogy győznek az EU-pártiak, és ezt gondolta Farage is. Amikor azonban kiderült, hogy a Brexit-re szavazók száma több mint a maradásra szavazóké, győzelmi be­szédet tartott. Múlt héten, a Brexit-népszavazás után az EP-ben tar­tott beszédében arra figyelmeztetett, hogy szerinte nem a britek lesznek az utolsó kilépők. Magyar Fórum ütate ju­rk­ler printing Az UKIP elnöke, Nigel Farage bejelentette, hogy le­mond a párt vezetéséről. „A célom a politikában az volt, hogy kiléptessem Nagy-Britanniát az Európai Unióból” - mondta. Faragó. „A népszavazási kampányban azt mondtam, vissza akarom kapni az országomat. Most azt mon­dom, vissza akarom kapni az életemet” - mondta a szélhámos. Guardian Farage úgy érzi, hogy sikeresen kampányolt a kilépés mellett, szerinte ennél többet már nem fog tudni el­érni, és most félre kell állnia. „Nem fogom újra meg­változtatni a véleményemet, ezt megígérhetem” - mondta, mert 2015-ben egyszer már lemondott a párt­ LE­ FIGARO Farage a lapnak azt nyilatkozta, hogy Nagy-Britan­nia hajlandó kompromisszumokat kötni azért, hogy hozzáférjen az EU közös piacához a Brexit után is, például elképzelhető, hogy továbbra is fizetne az EU költségvetésébe, még ha ebben nincs is logika. 2016. július 7. A 91 éves Joseph Hirt, az egyesült államokbeli Adamstownban élő férfi a LancasterOnline-nk írt levelében bevallotta, hogy évtizedes hazugságaival ellentétben ő nem is holokauszttúlélő. „Azért írok ma, hogy nyilvá­nosan bocsánatot kérjek a sérelemért, amit bárkinek is okoztam azzal, hogy az auschwitzi életbe illesztettem bele magamat. Nem voltam fogoly ott. Nem állt szándékomban kisebbíteni vagy háttérbe szorítani az ott va­lóban megtörtént eseményeket azzal, hogy magamról hamisan állítottam a személyes érintettséget. Ez nem rólam szólt.” Hirt éveken át auschwitzi túlélőnek állította be magát nyilvános szereplések, beszédek és újság­cikkek során át. Egy New York-i történelemtanár, Andrew Reid fogott először gyanút, ellenőrizte Hirt állí­tásait, amelyek szerint elrabolták a nácik, és elzárták Auschwitzban, mielőtt végül megszökött kevesebb mint 30 kilós csontvázként. Reid állításai nem bizonyultak helytállóknak, és a bal alkarjára tetovált szám sem hoz­zá, hanem az Auschwitz-Birkenau Állami Múzeum szerint máshoz tartozott. Hirt saját unokaöccse megerő­sítette, hogy a nagybátyja csak kitalálta a történetet. A Hirtet leleplező tanár végül is megbocsátott az évtize­dekig hazudozónak és azt írta: „Nagy örömmel olvastam Hirt úr helytelen tettének beismerését és nyilvános bocsánatkérését. Én hiszek az igazságban, az igazság nem relatív, az igazság a legfelszabadítóbb erő az élet­ben. És mint keresztény, hiszek a bűnbánatban, a megváltásban, és a megbékélés fontosabb, mint a bosszú és a megtorlás. Ezért, bár végső soron nem az én döntésem, nem támogatok, sőt helytelenítek bármiféle jogi lépést Hirt úr ellen. Minden jót kívánok neki.”

Next