Magyar Fórum, 2016. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)
2016-07-07 / 27. szám
Budapest bámulatos fejlődésen ment át, lelkendeznek tengeren túlról idelátogató barátaink. 2009-ben jártak utoljára Magyarországon, de jövőre újra jönnek, ígérik, olyan elégedettek. Ez általános vélemény lehet, ők például azt mondják, japán barátaik ajánlották nekik Magyarországot. A ferde szándékúak ennek nem örülnek, ahogy Farkasházyék sem drukkoltak a magyar válogatottnak, mondván, a jó szereplés Orbán sikere. Farkasházy kudarcán okulva (állítólag leköpték) külföldi haveri körből kérnek fel fanyalgásra kaphatókat. Most például Cathrin Kahlweit asszonyságot citálják a Süddeutsche Zeitungból. A magyar miniszterelnök saját Budapestet építtet magának a várbeli kormányzati központtal és a múzeumi negyeddel - írja a nő, emlékeztetve, hogy a királyi palotát legalább tizenöt éves munkával úgy akarják helyreállítani, mint amilyen 1867 és 1944 között volt, vagyis a 19. század stílusában. Onnan kormányzott Horthy, akit a mostani hatalom igen nagy becsben tart. Egy vödör hideg víz a neoliberális bevándorláspártiak nyakába A közelmúltban a Németországban hosszú évek óta letelepedett török bevándorlók körében készítettek közvélemény-kutatást. A felmérés eredménye megdöbbentő, miután a törökök a vendégmunkás státus elnyerése érdekében, szabad akaratukból indultak német földre, és az első munkavállalói hullám megérkezése óta már majd fél évszázad telt el. A mérés eredménye szerint az első generációs török bevándorlók 25 százaléka úgy véli, hogy a nyugati civilizáció fenyegetésének elhárítására akár erőszakos eszközöket is lehet alkalmazni. 57 százalék az iszlám jogot fontosabbnak tartja, mint Németország jogrendjét, 36 százalék pedig egy iszlám kalifátus létrehozásának szükségét érzi. Az első generációs vendégmunkások 72 százaléka a német kultúrához való alkalmazkodás mellett szavazott, míg az ő gyermekeiknek már csak a fele tartja értéknek a német kultúrához való alkalmazkodást. Wie geht es nun weiter, vagyis Hogyan tovább az elnökválasztás kitűzése után Ausztriában? E címmel jelent meg cikk, mely szerint ennek különféle következményei lesznek, például az ország irányítását átmenetileg egy háromtagú szövetségi elnöki kollégium veszi át. Amelynek egy kis ideig tagja lesz a szabadságpárti Norbert Hofer is. Beláthatatlan következményekkel jár, hogy az osztrák alkotmánybíróság megismételteti az elnökválasztás második fordulóját. Ezzel nemcsak ez a választás, de a korábbi választások hitelessége is kérdésessé vált. A Szabadságpártnak a választások megismétlése nem csak győzelem, de a párt javára írandó, hogy minderre fényt derített. Vélekedik a cikk egyik kommentje. A kilépési kampányban azt ígérték, hogy a heti 350 millió fontot, melyet Nagy-Britannia befizet az uniós kasszába, a kilépés után az egészségügyre, iskolákra és lakásépítésre költik. Majd Nigel Farage az eredmény kihirdetése után azt mondta: azt végképp nem tudják garantálni, hogy ezt a pénzt az egészségügyre fordítják, elnökségről a parlamenti választások után, hogy aztán néhány nappal később visszavonja döntését. Farage évtizedek óta az Egyesült Királyság kilépéséért kardoskodott Nagy-Britanniában. A 2014-es EP- választásokon pártja, az UKIP sikeresen szerepelt. Az Egyesült Királyság és az UKIP kilépésével az EP-ben valószínűleg a Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája frakciónak sem marad majd elég képviselője a 25-ös minimumhatár teljesítéséhez. David Cameron miniszterelnök részben a saját pártján belüli euroszkeptikus szárny lecsendesítését akarta elérni, részben viszont pont azért is ígérte be a Brexit-népszavazást a tavalyi választási kampányban, mert attól félt, hogy az UKIP jobbról előzheti meg. A Brexit-népszavazás estéjén Farage a napközben készített felméréseknek hitt, melyek azt jósolták, hogy győznek az EU-pártiak, és ezt gondolta Farage is. Amikor azonban kiderült, hogy a Brexit-re szavazók száma több mint a maradásra szavazóké, győzelmi beszédet tartott. Múlt héten, a Brexit-népszavazás után az EP-ben tartott beszédében arra figyelmeztetett, hogy szerinte nem a britek lesznek az utolsó kilépők. Magyar Fórum ütate jurkler printing Az UKIP elnöke, Nigel Farage bejelentette, hogy lemond a párt vezetéséről. „A célom a politikában az volt, hogy kiléptessem Nagy-Britanniát az Európai Unióból” - mondta. Faragó. „A népszavazási kampányban azt mondtam, vissza akarom kapni az országomat. Most azt mondom, vissza akarom kapni az életemet” - mondta a szélhámos. Guardian Farage úgy érzi, hogy sikeresen kampányolt a kilépés mellett, szerinte ennél többet már nem fog tudni elérni, és most félre kell állnia. „Nem fogom újra megváltoztatni a véleményemet, ezt megígérhetem” - mondta, mert 2015-ben egyszer már lemondott a párt LE FIGARO Farage a lapnak azt nyilatkozta, hogy Nagy-Britannia hajlandó kompromisszumokat kötni azért, hogy hozzáférjen az EU közös piacához a Brexit után is, például elképzelhető, hogy továbbra is fizetne az EU költségvetésébe, még ha ebben nincs is logika. 2016. július 7. A 91 éves Joseph Hirt, az egyesült államokbeli Adamstownban élő férfi a LancasterOnline-nk írt levelében bevallotta, hogy évtizedes hazugságaival ellentétben ő nem is holokauszttúlélő. „Azért írok ma, hogy nyilvánosan bocsánatot kérjek a sérelemért, amit bárkinek is okoztam azzal, hogy az auschwitzi életbe illesztettem bele magamat. Nem voltam fogoly ott. Nem állt szándékomban kisebbíteni vagy háttérbe szorítani az ott valóban megtörtént eseményeket azzal, hogy magamról hamisan állítottam a személyes érintettséget. Ez nem rólam szólt.” Hirt éveken át auschwitzi túlélőnek állította be magát nyilvános szereplések, beszédek és újságcikkek során át. Egy New York-i történelemtanár, Andrew Reid fogott először gyanút, ellenőrizte Hirt állításait, amelyek szerint elrabolták a nácik, és elzárták Auschwitzban, mielőtt végül megszökött kevesebb mint 30 kilós csontvázként. Reid állításai nem bizonyultak helytállóknak, és a bal alkarjára tetovált szám sem hozzá, hanem az Auschwitz-Birkenau Állami Múzeum szerint máshoz tartozott. Hirt saját unokaöccse megerősítette, hogy a nagybátyja csak kitalálta a történetet. A Hirtet leleplező tanár végül is megbocsátott az évtizedekig hazudozónak és azt írta: „Nagy örömmel olvastam Hirt úr helytelen tettének beismerését és nyilvános bocsánatkérését. Én hiszek az igazságban, az igazság nem relatív, az igazság a legfelszabadítóbb erő az életben. És mint keresztény, hiszek a bűnbánatban, a megváltásban, és a megbékélés fontosabb, mint a bosszú és a megtorlás. Ezért, bár végső soron nem az én döntésem, nem támogatok, sőt helytelenítek bármiféle jogi lépést Hirt úr ellen. Minden jót kívánok neki.”