Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle, 3. évfolyam (1896)
Értekezések - K. KARLOVSZKY ENDRE: Erdély ipara a XVIII-ik század végén
ERDÉLY IPARA A XVIII-IK SZÁZAD VÉGÉN. Irta : K. KARLOVSZKY ENDRE. „A magyar gyár- és kézműipar 1771—74-ben" czim alatt szintén e szemle hasábjain nemrégiben volt szerencsém közölni egy czikket, melynek ez a mostani kiegészítője akar lenni. Magyarországon tudvalevőleg 1771-ben rendelte el Mária Terézia királynő, hogy a megyék és városok jelentést tegyenek afelől: miféle gyár- és kézműipari áruk? minő mennyiségben? milyen árban? mennyi idő alatt készülnek náluk, s e jelentések 1771—74-ig érkeztek be a m. kir. Helytartótanácshoz. Erdélyből csak 21 évvel később 1792-ben kérték be a megfelelő, bár, — mint látni fogjuk, — a kisebb kézműipart figyelmen kívül hagyó jelentéseket, s azok az 1792—93 év folyamán gyűltek föl az erdélyi főkormányszéknél. Eme, most az Országos Levéltár erdélyi főkormányszéki osztályában őrzött jelentésekből illetőleg a kamara- és kereskedelemügyi országgyűlési rendszeres bizottságnak ugyanezen időtájt készült munkálatából szedtem czikkem adatait, melyek főképen a gyáriparra vonatkoznak, erre fektetvén a jelentések a fősúlyt. A megelőző időkből kevés a hivatalos nyoma az erdélyi gyáriparnak. 1771-ből van ugyan egy királyi rendelet, mely megtiltja azt, hogy jövőben a legfelsőbb engedelelei előleges kikérése nélkül gyárak felállíttassanak, de ez inkább az osztrák örökös tartományokra vonatkozott, ahol a gyári ipar már tényleg virágzott, s hatálya csak mellesleg terjesztetett ki Erdélyre is. Az 1776. ápr. 11-dikén kelt királyi rendelet pedig megtiltja az ő Felsége szolgálatában álló összes tanácsosoknak és többi hivatalnokoknak, hogy ezentúl bárminemű magán vagy állami bérletet vállaljanak, kereskedelmi társaságokban vagy gyárakban részesedjenek, csakis annyit engedvén meg, hogy a birtokos tisztviselők saját földjükön állíthatnak fel jobbágyaik könnyebb megélhetése czéljából gyárakat. De ennek a rendeletnek a kibocsátását sem az erdélyi viszonyok tették ! 1896. évi 1. szám. Külön lenyomatban is. 2 369/1771 fkszéki szám. 3 2060/1776 fkszéki szám. Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle likt. 16