Magyar Gazda, 1843. január-június (3. évfolyam, 1-52. szám)
1843-03-23 / 24. szám
MA KIADJA A’ MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET. 11 «H’Elfiktív ÓV. Pesten, mártius 23 kán 1843. 34. SZ.MN. TARTALOM : A’ földmivelés méltósága. (Zima János). — Vak-bimbók. (Vass Pál). — Közlések Bánságból. (Tropp). — Bokros rozs. (Báró Mondbach Károly). — Szarvasi lóhere. (Jancsovics István). — Gazdasági hírek. (Angyalffy András). — Középponti egyesületi munkálódások. A’s mivelés méltósága. Ia visszahelyezzük magunkat az ősi korba, ’s meggondoljuk azon munkákat, mik a’ termények kellő mennyiségbeni előhozása végett a földmivelés körül aggályosan, és számoló figyelemmel tétettek , lehetlen meg nem barátkozni azon elővéleménnyel, miszerint a’ földmivelés terebélyesen elágazó érdeke határozta el az embereket a’ polgári rendszer védszárnyai alá menekülni, hogy ott iparuk által gondoskodhassanak önfentartási eszközökről. De a’ munkásságra rendeltetett ’s mindig többet és többet átkarolni törekvő emberi természet itt nem nyugodván, felnyitotta a’ földmivelésben rejlő kincsek kiapadhatlan forrását, s anyjává lett a’ mesterségek, művészetek és kereskedésnek. Ezen ujonszületett gyermekek ezer meg ezer szabályzatok által voltak elintézendők, mik a’ körülmények kérlelhetlen igényei szerint különféle átalakulási szakokon mentek által; ’s igy a minden rendbeli törvények egyeteme csupán a’ földmivelésböl veszi eredetét. Hogy ez nem puszta agyrém, tanúsítják az emberiség évkönyvei. Minden mivelt nemzet törvényei oda irányultak, hogy csak a’ földmivelés legyen a’ küzboldogság rendíthetlen alapja. Mit nem tett Egyiptom Osiris halhatatlanítására azon szolgálatokért, mikkel az emberi nemet a’ földmivelés találmánya s ebbeli törvényhozása által boldogítá? mit nem tettek a’ görögök Ceresért, Olaszország népei Saturnusért, Spanyolország régi lakosai Habisért, Peru nemzedékei Manico Capacért? ’s végre mit nem tesznek a’ chinaiak, hogy Y av nevét a’hála és dicsőség templomában szent hagyományilag örökítsék? Korlátot nem tűrő tiszteletben tartattak Triptolemus, Janus, Romulus, és Numa nevei, mert az akkori emberek minden jótékonyságban a’ földművelés gyümölcseit élvezék. Illy öntudat szózatától indítva a’ perzsák is évenkint egy ünnepet tartottak , mellyen a’ parasztok ugyanazon egy asztalnál ültek a’ hon apáival, ’s a nagy királylyal. S ez utóbbi baráti indulat ’s érzékeny hálanyilatkozványival köszöné meg a’ parasztoknak, hogy arczuk verítékével termékennyé varázsolták országa földét. — És mi egyéb okból mivelték akkoriban magok a’ consulok és dictátorok a’ földet, ’s miért tartatott volna dicsőségnek olly vezeték neveket adni a’ családoknak, mik emlékezetbe hozzák a’ késő nemzedékeknek, őseiknek, mint a’ Fabiusok, Lentulusok , Cicerók s mások kedvencz foglalkozását? Serranus és Q. Cincinnatus épen földmivelésben fáradoztak, midőn az egyiknek a’ consuli, a’másiknak pedig a’ dictator méltóságrai emeltetése tudtál adatott. A’ hadvezérek bajnoki tettei, vagy a’ pol-