Magyar Gazda, 1843. január-június (3. évfolyam, 1-52. szám)
1843-03-26 / 25. szám
MAGYAR GAZDI KIADJA Harmadik Cs. Perien, mártius £ dktvn 1843, 35. szám. TARTALOM : Réti és legelői fű- és takarmánynemek, ’s azok hasznos keverése. — Kergeség. (Kapitány Sán*s^ndor). — Gazdasági hírek Trenchinből. (Báró Pongrácz Pál). — Középponti egyesületi munkálodások. A’ MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET. Réti és legel«ő- és takarmányneminek, ’s azok hasznos keverése. Volt idő, mikor sokan azt tartották, hogy a’ tudományos gazdaság a’ rétek megszüntetésére és szántóföldekké változtatására törekednék, s minden takarmányt szántóföldön akar előállítni. E’ vélemény hibás volt; az egész törekvés t. i. odaczélzott, hogy a’ szántóföld és marhatartás előmenetele ’s foganatja átalában a’ rétektől függetlenebbé tétessék, mint azelőtt volt. Ezen okból tehát javasoltatott, hogy azon rétek, mellyek bizonyos haszon és nyereség eszközlésére sok trágyát kívánnak, inkább szántassanak fel és szántóföldeknek használtassanak, ’s ekkint széna- és takarmányhiány pótlására, szántóföldeken termesztessék takarmány. Sok körülmények fordulhatnak elő, mellyek uj rét alkotását, vagy a’ réginek újítását ’s javítását kívánatossá teszik, így a’ föld pl. hegyes vidékeken, hol rövid a’ nyár, és sok a’ nedv, egyébre mint rétre vagy átalában nem, vagy csak kivételkép használható. — Porhanyó vagy meszes, nagyon agyagos vagy savanyu humuszos, iszapos stb. földek gyakran csak fírtenyesztésre használhatók; olly földdarabokat, mellyek vízmosás vagy árviznek ki vannak téve, veszedelmes volna eke alá venni; nedves fekvésű földeken a’ rét nagyobb hasznot hajt bármi más mivelésnél.Olly jószágok,mellyeken a’ föld lóheretermesztésre alkalmatlan, mulhatlanul kívánnak réteket; ugyanazt kivan némelly terméssorozatos, például a’ tiszta, három- ’s négynyomásu gazdaság is, a’ hol semmiféle takarmánytermesztés nem fordul elő; s végre ott, hol a’ föld öntözésre alkalmatos, a’ rét mindig nagyobb hasznot hajt, mint bármelly más használásmód. A’ rétek termése kevesebb időjárási viszontagságoknak van kitéve, mint a’ szántóföldön termesztett bármi takarmány; a’ termés kevesebb munkával jár, mert ha egyszer rét van, az csak kevés felügyelést, nevelést s csak némelly időközbeni újításokat kíván, ehhez azután csak a’ kaszálási kiadások jőnek. E szerint tehát gyakran a’ rét igen szükséges, sőt elkerülhetlen. A’ régi rét feltörését és szántófölddé változtatását a’ következő két eset teszi tanácsossá: 1. A’ rétek nagy mennyisége, melly hogy haszonhajtó legyen, sok trágyát kiván. Veszedelmes és kárhozatos a’ gazdaságnál a földeket trágyától megfosztani és mindent a rétekre vinni, mert mit használ a jó rét és sok jó takarmány, ha a’ földmivelés rósz lábon áll? Rész lábon fog pedig állani a’ szántóföld, ha elég trágyát nem kap. Hasznosak lehetnek-e olly rétek, mellyek esztendőnkint annyi trágyát kívánnak feltartásuk végett, mennyi általuk nyereíik? Ha a takarmány, melly ráluk kerül, némád annyi trágyát, mennyi a szántóföld és rétre elegendő volna; jobb illyen esetben a’ takarmányt a’ szántóföldön termeszteni, miáltal a’ következő termésnek is haszna lesz ; minthogy a’ föld