Magyar Gazda, 1843. január-június (3. évfolyam, 1-52. szám)
1843-01-15 / 5. szám
KIADJA Harmadik év. Pesten , január 1 .síién 1843. *)• SVEIKlB. MAGYAR GA A’ MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET. TARTALOM : Hogyan és mivel üzérkedjék a’ gazda? — Tapasztaláson épült felszámítása annak, hasznosb-e egynyiretü birkát tartani? vagy azt kétnyiretűre fordítani? (Hebe Gábor). — Néhány szó a’ szőllős gazdákhoz ,’s toldalékul kilencz tanács. — Barmászat ügyében. (Kapitány Sándor). Hogyan és mivel üzérkedjék a’ gazda? I. Noha átalában véve több kárt, mint hasznot várhat az, ki mezei gazda létére, hivatását eltévesztve, kereskedési vállalatokba bocsátkozik ; még is az, ki gazdaságából a’ lehető legnagyobb nyereséget akarja venni, bizonyos fokig egyszersmind üzérkedőnek is kell lennie, azon iparkodván, hogy az elmúlt és jelen idő viszonyaiból s körülményeiből lehetőleg kiszámítván a’bekövetkezhetőt, nyers terményeinek mind előállítása, mind árusítása végett előleg minél helyesb rendszabályokhoz nyúljon, s magának minden esetre bizonyos, és minél nagyobb hasznot és jutalmat biztosítson. Termények előállítására eszközök szükségesek ; ezek főleg a’ földben, ’s hozzátartozandó szerszámokban, épületekben és állatokban , és — a’ munkában állanak, melly utóbbi által tulajdonképen az előbbeinek gyümölcsözőkké tétetnek. Szerintünk tehát a’ gazdasági munkák véghezvitele az első, melly az okos gazda figyelmét magára vonja; maga a’ munka is lehet, sőt legyen is üzérkedés tárgya; mert számitó gazda öszpontosított munka által megkímélt költségek után szint annyi nyereségre számolhat, mint a’munka helyes alkalmazása után. — A’ munka minden földi élvezet eszköze; s mint az, nem tekinthető átoknak, habár az irás szerint büntetés gyanánt rovatott is az első emberre. Sodore di omnia vendunt s ez az élet egy nemében sem igaz olly annyira, mint épen a’ mezőgazdaságban. Fáradság és verejték (egy kis észadaggal) mindent kiküzd; nélküle a’ legjobb, legáldottabb föld is hálátlan. A munka meghatározásánál az eldöntő elv abban áll, hogy az helyes arányban, vagyis mértékben, s lehető legolcsóbban állítassák, s ezáltal a termények is minél nagyobb mennyiségben, s szinte lehető legolcsóbban idéztessenek elő. A munkapazarlás világos kár, de azzal ott fukarkodni, hol elkerülhetetlen szükséges, oktalan öncsalás , ’s ugyancsak helytelen üzérkedés, mert elszalasztja a’ forintot, csakhogy a’ garast megmenthesse. — Vannak azonban viszonyok, hol a’ munkapazarlást úgyszólván nem lehet elkerülni. Illy viszony nálunk a’ szakmány. — Szinte megszokta már a magyar földesúr, s mintegy elkerülhetetlen rosznak tekinti, hogy a’ robotos hanyagon s lassan végzi dolgát, ’s legfeljebb felét teszi annak, mit szorgalmas napszámos véghez vinni képes. Noha e’ kártékony viszony megmászásának kulcsát kezébe adta a törvény a’ birtokosnak; mind a’mellette bajtól egészen nem olly hamar fogunk menekedni. Addig is azonban az üzérkedéshez értő