Magyar Gazda, 1846. július-december (6. évfolyam, 48-95. szám)

1846-08-08 / 58. szám

58. Hatodik év 2-ik fele. Pest, Augustus 8-kán 1846. Czélszerü szántásra jobb eke kell. A’ jó eke a’ felfogott földszeletet az egész föld­tömegtől függőleges irányban, a’ talajtól pedig vizirá­­nyosan úgy választja el, miszerint az ekemetszés e­­gyenes szöget képez,’s a’ felforditott föld, ha egé­szen maradt, mikint a’ gyeptörésnél, egy négyszögre faragott fához hasonlít. Illy módon a’ föld mindenütt egyenlő mélyre, a’ szántóföld alrétege pedig vizh­á­­nyosan simára szántathatván, a’ növénygyökök egyen­lőn porhanyó földet nyernek, ’s a’ viz azok ártalmára sehol nem gyűlhet meg, a’ midőn talán más helyen nedvességhiány érezhető ; igy a’ mag egyenlő viszo­nyok közt juthatván földbe , egyszerre is indul csírá­zásba, ’s a’ tél behatásának annál kevésbé leend kitéve. Ellenben a’ mi közönséges paraszt­ ekénk átalános hi­ányai mellett, különösen az ekevas, kormánydeszka hibás szerkezeténél fogva igy soha sem működhetik; nem tehet függőleges, nem vizh­ányos metszést, ’s az ekevas által elszaggatott földszeleteket, csak imigy a­­m­ugy fordíthatja el a’ kormány­ deszka, minthogy azok az alrétegtöl tökéletesen el nem választattak, mit a’ kormánydeszka sem eszközölhetvén, az által csak félre tolatnak. Minthogy tehát a’ kormánydeszka alja a’föld­felülettel nem jár párhuzamban, e’ miatt a’földszele­teknek a’ talajtóli vizh­ányos elmetszése sem történ­hetik meg, és mivel e’ hiányos eke a’ sekélyen felpor­­dált réteg alatt csak igen tökéletlen barázdákat hagy, az általa végbe vitt munka is igen tökéletlen. A’ jó eke a’ lemetszett földszeletet egészen megfordítja. A’ földnek tökéletes megfordítása alatt a’ munkát értjük, miszerint annak következtében a’fel­szín alréteggé, és viszont változtatik, az előbbi hely­­zetminőség megtartása mellett. Egy illy megforgatás egyedül szántás által nem eszközölhető, de czélirá­­nyos sem volna; azonban az eke úgy hasítsa a’ ba­rázdákat, miszerint lehetővé tétessék boronálás által a’ föld tökéletes megfordításának eszközölhetése. — Minthogy t. i. a’ felporhált föld nagyobb tért foglal el semmint a’kemény, innét a’következő barázda nem férhetvén meg a’ neki kihasított helyen , al rétegével mindig az előbbinek felszínére jutván, ez által, főleg kemény földben, a’barázdák közt hézagok maradnak. És ebben fekszik oka, miért a’gyakorlati gazdák a’ feltört gyep-, lóher-, vagy más földet, bevetés előtt ülepe­désül pihentetik, nehogy a’ csírázásba indult vetés, u­­tóbb az ülepedő földrészek mozgása miatt szenvedjen. Ekkor aztán a’ korona alkalmazása által a’ felforgatás tökéletesebben eszközöltethetik, mintsem ha az mind­járt szántás után használtatott volna. A’ tökéletes felforgatás által azon föld, melly a’ szabad levegő behatásának kitéve vala, ’s abból több­féle táprészeket, különösen pedig szénenyt vett fel, ismét a’ növénygyökök közelébe jő, ’s egy újabb föld­réteg kerül a’ légköri levegő jótékony behatása alá. Továbbá a’ felszínen találtató gyomok magvai mélyen kerülvén a’ földbe, ki nem csíráznak, vagy pedig a’ vetett növény túlnyomóbb díszlete által elfojtatnak. Az igy leszántott növények egy részben tápanyagot is nyújtanak a’fiatal vetésnek, vagy pedig a’ felszínre hozva elúsznak.­­ Azonban a’ közönséges paraszt­eke a’ földet tökéletesen soha sem forgatja fel, miről könnyen meggyőzhet mindenkit a’ gyomnak ismétt előállása; a’ földet csak oldalra taszítja, a’ midőn t. i. a’ kormánydeszka alja a’ szomszéd barázda felületét érintvén, erről földet húz le. Kivételt szenved itt a’ gyep felszántása, hol az összeálló földtömeg saját sú­lya igen elősegíti a’ föld forgatását. MAGYAR GAZDA. KIADJA A’ MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET. TARTALOM: Czélszerü szántáshoz jobb eke kell. (Szántóffy.) — Herbert útja árabs lovak végett keletre. —A’ trágya, és annak hatása. Vége. (dr. K­a­rlovszky Lajos.) Juhtartás-mód Ácson hg Lichtenstein törzsök nyája körül. — Vidéki hirek : a’ zay-ugróczi posztógyárról. — Jelentés az 1847-ik évi Mezei Naptárról. (Fényes Ele­k.) Hirdetés: Gabonaár.

Next