Magyar Gazda, 1846. július-december (6. évfolyam, 48-95. szám)
1846-10-14 / 75. szám
Hatodik év 2-ik fele, 75. Pest, October 14-kén 1846. Észrevételek a’ Magyar Gazdasági Egyesület erdőszeti szakosztályának nézetei ’s javaslatára a’ magyarországi erdők fentartása iránt. Alig van nemzet Európában, mellynek erdészeti könyvei nem volnának, hazánkban még egy Kassán kijött vadászati kalendáriomon kivül erdőket tárgyazó munkát nem olvashatunk. Adtak ugyan ki Greiner, Hubeny és Feistmantel a’ selmeczi tanár, haszonvehető erdőszeti könyveket német nyelven , de ezekben kevés hazai tapasztalások, ’s kevés e’ hazára vonatkozó tanok találtatván, csak mint a’ német erdészet complementumai tekinthetők, minthogy a’ magyar éghajlat növényi tulajdonait nem tárgyalják, ’s rendszereket ehhez nem alkalmazzák, mellyből ugyan sokat tanulhat, ki németül tud, a’külföldi erdők növeléséről és használásáról ; de a’ magyar éghajlathoz, fanemekhez, törvényekhez ’s szokásokhoz alkalmazott rendszert keveset vagy semmit. Pedig a’ ki csak kevése is ismeri hazánkat erdészeti tekintetben, átlátja, hogy itt nem csak a’ növekedés különbözik, de még az uralkodó fanemek közt ollyanok is találtatnak, mellyeket a’külföldi erdészi irományokban híjában keresünk; olly terményeket látunk, mellyeket a’ német föld nem ismer, e’ miatt rendszerébe is fel nem vehette. Például, a’ Quercus pedunculatanak (gubacs tölgy) a’ német földön gubacsa nem terem. A’ Quercus cerrist (cserfa) a’ német erdészet nevéről sem ismeri, pedig hazánk bel mészkövecs hegyeit jobbára cserfa borítván, több százezer holdakat foglal el, ’s igy annak tökéletes ismerete nélkül itt erdészet nem lehet. Legelső szólt az erdészeti irodalomban a’ cserfáról Feistmantel; de leírásából kitűnik, hogy ő azt tökéletesen nem ismeri. Éghajlatunk következésében még a’ külföldi turnusokat sem használhatjuk, mivel a’ fanemek étetkora, vagy ■s derékpontja egészen más életidőre esik, mint a’ német földön , ’s igy a’ német erdőszeti kaptafa kár nélkül magyar erdőkre nem alkalmazható. Az éghajlat vagy geographiai szélesség, a’ tenger színe feletti magasság, eső mennyiség, vagy magasság, szelek, folyóvizek , tavak, erdők mennyisége , uralkodó kövek, ’s kőszikla nemek, és a’ termő föld minősége ’stb. annyira módosítják a’növényi életet és növekedést, hogy ugyan azon fanem ugyan azon életidőben egy helyen három, sőt négy annyi fatömeget szolgáltat, mint más helyen. Siciliában a’ vadfenyü (Pinus silvestris) a’ legjobb földben is alig ád egy harmad résznyi termést mint a’ német földön. Görögországban a’ legszebb nyirfa-erdő felényi fával nem szolgál mint hazánkban. A’ németföldön halotta ur leírásának hitelt adunk a’ tölgyfa 1500 □ öles holdról, 120 esztendős korban 13736 köblábot adhat; ’s igy látni való, hogy a’ németföldi erdészi adatokkal czélt érni nem fogunk , ’s igy a’ selmeczi tanodával sem, melly semmi más, mint a’ német erdészetnek viszhangja. Nekünk hazai, vagy magyar erdészetet kell teremtenünk , ha a’ spanyolok, francziák ’s görögök szomorú sorsára lépni nem akarunk. Hála az egeknek azonban, még a’ gondoskodás reánk nézve nem felettébb késő, mert hegyeink, völgyeink és lapályaink még koppasztva mindenütt nincsenek. De ha már azon tudatra jöttünk, hogy az erdők szabályozásának halogatását országos veszedelemnek lenni megismertük: nem munkálkodni, üdvös törvényeket nem teremteni ez érdemben hazaárulás lenne. E’ hazának kárpáti hegyes vidékeire nézve a’ német erdőszeti tanok jobbára elfogadhatók; de a’ déli, ’s különösen kisebb hegyeink, és rónatéreink kár nélkül arra nem rámázhatók. Az erdőszeti tanok hazánk viszonyaira alkalmazását tehát csak az igen bölcsen jó MASTAR KAZDA. KIADJA A’ MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET. TARTALOM : Észrevételek a’ M. G. E. erdészeti szakosztályának javaslatára (Gáthy.) (Vége.) A’ gazdasági szakosztály negyedik ülése Eperjesen aug. 14. 1847. Hirdetések: Gabonaár.