Magyar Gazda, 1859 (1. évfolyam, 1-35. szám)

1859-07-19 / 12. szám

205­ 7- kén. Rácsa (Szerém) , D­o­j­z­s (Nyitra). 8- kán. Bartfalu (Bihar) , A.-D­omonya (Ung). 10-kén. Buda vizi-város. 13-kán. Per­kát­a (Fehér). VIDÉKI TUDÓSÍTÁSOK. Árkos (Erdélyben), jul. 2-kán. Időjárásunk nagyon ádáz. Junius 4-ke óta f’oly az esőzés; azon napon egy nagyszerű árasztó záporral kezdődött. Ez a medárdusi pályát futja, s tán ki is tartja a 40 napot, mert reggelre a sárga rigók fütyülnek, a méhek korán indulnak ködho­mályban is, a növényi hygrometer karikáiból kite­­keredve hosszúra nyújtotta bajuszát, a só vizes, a szalonnabőr lágy jelenleg is. Ezek, a hegyek ma is megjárt topicus fel­gőzölgéseivel együtt, csal­­hatlan jelei a még hátralevő esőnek. Tegnap Sz.­­György környéke falvait sok eső éré; a Vadas nevű erdőn fellegszakadás és annak akkora ára­dása, mekkorára nem emlékezünk. Sz.­Györgyön a szép mezőn és Szemerján jégeső. De mind­ez sok eseménnyel van összekötve : a jobb őszgab­­nák ledőltek, a második kapálás mindenütt félbe­maradt, és a folytonos lágyság miatt hozzá sem férhetni, csaknem tétlen kell ülni a földész-osz­­tálynak. Az Olt vize Erdővidéken a kaszálókat, törökbúzákat elárasztotta, eliszapolta, a Fekete­­ügy terén hasonlólag sok kár. Bárót és Csernát környékén nagy áradások, kaszálni nem mer a nép, s kik ezt merék tenni, szénájok vagy ott rot­hadt, vagy az ár elseperte. A rajok az anyakasban napokon át bennszorulnak, az alatt több anya kelvén ki, lesznek belülök pártoskodó, s magu­kat háborúzva megkéslelő és felemésztő bolond fajok stb. Az aratás felől csak közepes remény lehet átalán szólva Háromszékre, mert ha néhol a jobb­kori vetés vagy fövény­es talaj miatt vannak jó gabonák, de több helyi silány termés lesz, főleg az első osztályú búzát termő Dálnoki hegyaljvo­­nal legszegényebb ősztermést adand. Holott a ta­valyi ragga miatt is a nép, a pénz és kenyérmag­ból jó­részt annyira kimerült, hogy a fedezendőket alig fedezheti. K K­ ni, ajánlatos színt kap a termés, ha nedvében kezdjük az aratást, bár ez esetben a mag kissé összelohad, de ezen összelohadás vesztesége ös­­­sze sem hasonlítható azon roppant kárral, mely a túléretségű aratásban támad, midőn a kasza alá került gabonának fele elhull, aztán egy eső után történt kelés mutatja meg a nagy veszteséget, melynek előrelátás mellett sok elejét vehettük. Nem mulasztom el ez alkalommal nem rég múlt időjárásunkat, s annak a gazdaságra gyakorlott befolyását jellemezni. Májusunk másik fele rend­kívüli szeles, nedves és égi háborús volt. Júni­usunk hasonlóképen sok zivataros, s jéggel ve­gyes esőt hozott, mely időjárás a rozsokat épen virágzásban érvén, nagyon megcsorbitá. Ezen esőzések mellett a szénatakaritás sem járhatott baj nélkül, s az a kevés is, mi megtermett, át meg át­lugzottan, s harmad erejéből kivetkezve került haza, nagy része a Zsitva áradásai által el is isza­­poltatott. A kapásnövények hatalmas serkentője a kapálás, az egyre lezúgó sebes záporok által légmentesen lenyomatván, a kívánt eredményt nem szülte meg; másodszor kapálni nem volt időnk, ezen növények tehát ez oknál fogva a kö­zépszerűségen fölül nem emelkedhettek. A szőlő­munka is, s de nagyon elmaradt, minden karó­tartamban három veréb is fészkelt, s volt elég ideje csiripelő ivadékát szárnyra bocsátani, mint­hogy a szőlőkbe sár végett lépni sem lehetett, melyek ha egyszer kihajtottak, bokros hajtásaik­kal a nedvet nagyon sokáig tartják, aztán bejött az aratás , a munkás kezek kenyérkeresetbe áll­tak, így a szőlő árván maradt, a gazda legjobb szándéka sem segíthet rajta, de még a­ki vihet is embert bele, meg nem gátolhatja, hogy a még le nem folyt virágzás idejére esett szőlőmunka a ke­­resztülkasul nőtt szőlőben kárral ne történjék. Mennyi kárt tettek a szelek is a gyönge kötözet­­len hajtásban? Hány erőteljes tőke fosztatott meg minden vesszejétől? Itt az idén kevés borra van kilátás. Junius hóban e vidék sertéseit or­­báncz kezdé tizedelni, lefolyása rövid volt, már meg is szűnt. Nálunk sok cseresznye volt, soha több időnk nem jutott annak leszedésére, izgere­s pálinkára fordítjuk. A repcze mint hallom, mag­ban ,hatalmasan fizet, áráról még mit sem tudni. Sarsára semmi kilátás. Gabonának az ára nagyon megesett Nyitrai piacz jut. 1-ső legmagasabb á­­rak, búza ausztr. mérő 8 sor. váltó, rozs 6 f., árpa 4 ft. 30 kr., zab 4 ft., kukoricza 5 ft. 30 kr. H­uszár György, Zsitva-Gyarmath, jul. 5-kén. E vidéken az aratást julius 1-jén kezdettük­­ meg, a sűrűn eső keresztek sorai rég nem látott mennyiségben tűnnek elő, a minden oldalról nyo­mott gazda méhszorgalmának bőséges rakománya felett megörömittasodván, hálás szemmel tekint fel az égre, honnét a szorgalmas munka jutalma jön, egyszersmind kedvező időjárást, s állandó egész­séget kérvén onnét, hogy azt, mit kegye adott, viszontagság el ne rontsa. A vetések mint múlt évben, úgy ez idén is a nagy hőség miatt halomra érnek, lesz ismét elég kár a túlérett, s későre ma­radt gabonában, én ezen bajnak kikerülése tekin­tetéből a tökéletes érettséget nem szoktam bevár­Közé­p-F­ehér megye, júl. 9-kén. Az aratást megkezdtük, — részemről a bú­zával — miután őszi rozsom, mely első szokott lenni rendesen, nincs, helyette a tavasz-rozsot vevén fel a vetésforgásba, melyet háladatosabb­­nak hiszek lenni; a mennyiben az őszi rozs a bú­za helyét nem foglalja el, s nálunk mégis soha többet nem ad, de a legtöbbször kevesebbet a bú­zánál. A búza aratása nálunk épen nem kecsegtető, a csomó szám nevezetesen kevesebb a tavalinál;

Next