Magyar Gazdák Szemléje, 1922 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1922-01-01 / 1. szám
MAGYAR GAZDÁK SZEMLÉJE. XXVII. ÉVF. 1. SZÁM, 1922. JANUÁR HÓ. LECTORI SALUTEM! Szerényen, a Szemle legutóbbi számának «Különfélék» rovatában búcsúzott e folyóirat megalkotója és negyedszázadon túl felelős szerkesztője, Bernál István, a Magyar Gazdák Szemléjének olvasóközönségétől. Hangos beszámolóval, az elért eredmények fitogtatásával nem tette nehezebbé munkatársainak és olvasóinak helyzetét, akik huszonhat hosszú esztendőn keresztül annyira megszokták a Magyar Gazdák Szemléjében az ő ideális eszmevilágának, mély tudásának megszemélyesítőjét látni, hogy bár irány cseréről szó nem lehet, mégis érzik: e szerkesztőváltozás Magyarország történetében egy dicsőséges fejezet utolsó mondatára tesz pontot. Bternát István csendes munkása volt a magyar közéletnek. Dolgozott négyszer annyit, mint más, alapossága minden kérdés gyökeréig hatolt és miután parlamenti tevékenysége, napilapoknál viselt szerkesztői vagy belmunkatársi tiszte közéleti szereplésének aránylag csekély részét teszi, egyetemi tanári katedrát pedig a viszonyok mostohasága folytán csak a legutóbbi időben nyert, a «Szövetkezés»-en kívül a Magyar Gazdák Szemléje volt az a szószék, amely tanításának publicitást biztosított. Ez a nyilvánosság hol kisebb, hol nagyobb, súlya azonban mindég megvolt, mert különösen azóta, amióta a «Szövetkezés» a Bernát-féle tanoknak népszerű terjesztője lett s így a tudományos vizsgálódás elvált a propagandától, a Magyar Gazdák Szemléje egyetlen tudományos folyóirata a magyar agrárpolitikának. Bernát István és a Magyar Gazdaszövetség jubileumai az elmúlt évben megfelelő alkalmat adtak a Magyar Gazdák Szemléjének méltatására. Nem szükséges tehát bővebb fejtegetésekbe bocsátkoznom, e folyóirat ünnepi száma beszél helyettem, felsorolván még a Szemlében évek hosszú során át megjelent Magyar Gazdák Szemléje.