Magyar Gazdák Szemléje, 1940 (45. évfolyam, 1-12. szám)

1940-02-01 / 2. szám

a modern üzemi tanácsadásnak és kor­szerű mezőgazdasági politikának. Mi, az ittmaradt követők és utódok a gazdag örökségért mély kegyelettel és az őszinte hála érzetével adózunk emlékének. Beható kutatásai alapján ő ismerte fel a magyar parasztságban szunnyadó óriási nemzeti értékét. A ő kutatásai tárták fel a parasztság gazdasági bajait és ugyancsak ő ismerte fel a segítés módjait is. A nem­zet gerincét képező parasztság jogos ér­dekeinek megvédésére tántoríthatatlan energiával küzdött, elveiből nem engedve, még ha az személyes érvényesülésének és népszerűségének rovására ment is. Nem hódolt divatos eszméknek, nem hajlongott képzelt nagyságok előtt. A magyar föld sorsa, a magyar gazdatársadalom boldogu­lása töltötte be egész életét, amire óriási munkaerején és munkabírásán kívül izzó hazaszeretete ösztönözte. Ezért dolgozott állandóan sokszor erején felül is, korai elhunytét talán ez a felfokozott munka­tempó is siettette. Amilyen nagyvonalú volt munkás élete, olyan eszményi tisztaságú, puritán volt jelleme is. Szelleme mélyen bent gyö­kerezett a magyar őstelevényben. Hajlít­­hatatlan j­ellem­e csak az igazságot is­merte, melyért küzdeni soha meg nem szűnt. Megvetette mindazt, ami felületes; a külső dísz, a ragyogó frázisok lepereg­tek róla. Szigora, komolysága mélyen érző szívet takart. És szívének melegsége, ko­moly jelleme mellett is finom humora fe­lejthetetlen emlék mindazok számára, akik az ő munkatársai és tanítványai lehettek. Gazdagenerációk egész sorát nevelte és vértezett fel alapos tudása, és bizonyos, hogy halálának híre az őszinte részvét mel­lett a hálás szeretet és tisztelet érzését fűzi koszorúba ezrek szívében. Juhos Lajos dr. 1879. augusztus 8-án Kolozsvárott született. Középiskoláit Ko­lozsvárott, a gazdasági akadémiát Magyar­óváron végezte, a mezőgazdasági tudomá­nyok doktorává a bdapesti Műegyetem mezőgazdasági fakultásán avatták. Műkö­dését a felsőfokú magyar mezőgazdasági szakoktatásnál 1902-ben, Kassán kezdte el. Szolgálatát Kolozsváron folytatva, Debre­cenben, mint adjunktus működött. Magyar­óváron 1912-ben lett a gyakorlati tanszék vezetője. A világháborút annak kitörésé­től egészen gyászos befejezéséig végigküz­­dötte. Több kitüntetéssel, mint tartalékos főhadnagy szerelt le. A világháború befe­jezése után a keszthelyi üzemtani tanszék vezetője lett. Keszthelyen működött, mint rendes tanár, a debreceni gazdasági aka­démia igazgatójává történt kinevezéséig. Széleskörű tudományos munkásságának el­ismerése emelte őt az igazgatói székbe és ezt honorálta a legfelsőbb helyről jött el­ismerés is. Nyugalomba vonulása után a keszthelyi kisüzemi számtartási központ vezetését és irányítását haláláig megtar­totta. Szellemi termékei, könyvei, tanulmá­nyai, szakcikkei kisebb könyvtárt töltenek meg. Kulin Sándor: ÉSZREVÉTELEK A FÖLDREFORMHOZ. Alábbiakban néhány, a földreformmal kapcsolatos szempontot teszünk szóvá, olyanokat, amelyekről mindeddig nem so­kat hallottunk. Nemzetgazdasági szempontból legnyo­mósabb kifogás a birtokelaprózás célsze­rűsége ellen az, hogy a nagyüzem többet termelne, mint a kisgazdaság. Ez azonban még ma sincs kétségtelenül eldöntve; a statisztika mindenesetre a nagyüzemi ter­melést tünteti fel kedvezőbb színben, leg­alább is a növénytermelés holdankénti ho­zamát illetőleg; az állatállomány nagysá­gában viszont a kisbirtok elsőbbségét mu­tatja ki, de mivel nem ad módot arra, hogy az állati termékeknek területegy­ségre számított hozamát összehasonlíthas­suk a kis- és nagybirtokon­­— ami esetleg ellensúlyozhatná a növénytermelés ered­ményeiben mutatkozó különbséget,­­ nem lehet e kérdésről megbízható ítéletet mon­dani. Amire a növénytermelés eredményessé­gének kérdésében fel szeretném hívni a figyelmet, az az, hogy statisztikánk sze­rint a nagybirtok feltűnően nagyobb ter­méseket ér el a gabonaféléknél, azonban csekély a különbség a munkaintenzívebb

Next