Magyar Gazdák Szemléje, 1940 (45. évfolyam, 1-12. szám)
1940-02-01 / 2. szám
a modern üzemi tanácsadásnak és korszerű mezőgazdasági politikának. Mi, az ittmaradt követők és utódok a gazdag örökségért mély kegyelettel és az őszinte hála érzetével adózunk emlékének. Beható kutatásai alapján ő ismerte fel a magyar parasztságban szunnyadó óriási nemzeti értékét. A ő kutatásai tárták fel a parasztság gazdasági bajait és ugyancsak ő ismerte fel a segítés módjait is. A nemzet gerincét képező parasztság jogos érdekeinek megvédésére tántoríthatatlan energiával küzdött, elveiből nem engedve, még ha az személyes érvényesülésének és népszerűségének rovására ment is. Nem hódolt divatos eszméknek, nem hajlongott képzelt nagyságok előtt. A magyar föld sorsa, a magyar gazdatársadalom boldogulása töltötte be egész életét, amire óriási munkaerején és munkabírásán kívül izzó hazaszeretete ösztönözte. Ezért dolgozott állandóan sokszor erején felül is, korai elhunytét talán ez a felfokozott munkatempó is siettette. Amilyen nagyvonalú volt munkás élete, olyan eszményi tisztaságú, puritán volt jelleme is. Szelleme mélyen bent gyökerezett a magyar őstelevényben. Hajlíthatatlan jelleme csak az igazságot ismerte, melyért küzdeni soha meg nem szűnt. Megvetette mindazt, ami felületes; a külső dísz, a ragyogó frázisok leperegtek róla. Szigora, komolysága mélyen érző szívet takart. És szívének melegsége, komoly jelleme mellett is finom humora felejthetetlen emlék mindazok számára, akik az ő munkatársai és tanítványai lehettek. Gazdagenerációk egész sorát nevelte és vértezett fel alapos tudása, és bizonyos, hogy halálának híre az őszinte részvét mellett a hálás szeretet és tisztelet érzését fűzi koszorúba ezrek szívében. Juhos Lajos dr. 1879. augusztus 8-án Kolozsvárott született. Középiskoláit Kolozsvárott, a gazdasági akadémiát Magyaróváron végezte, a mezőgazdasági tudományok doktorává a bdapesti Műegyetem mezőgazdasági fakultásán avatták. Működését a felsőfokú magyar mezőgazdasági szakoktatásnál 1902-ben, Kassán kezdte el. Szolgálatát Kolozsváron folytatva, Debrecenben, mint adjunktus működött. Magyaróváron 1912-ben lett a gyakorlati tanszék vezetője. A világháborút annak kitörésétől egészen gyászos befejezéséig végigküzdötte. Több kitüntetéssel, mint tartalékos főhadnagy szerelt le. A világháború befejezése után a keszthelyi üzemtani tanszék vezetője lett. Keszthelyen működött, mint rendes tanár, a debreceni gazdasági akadémia igazgatójává történt kinevezéséig. Széleskörű tudományos munkásságának elismerése emelte őt az igazgatói székbe és ezt honorálta a legfelsőbb helyről jött elismerés is. Nyugalomba vonulása után a keszthelyi kisüzemi számtartási központ vezetését és irányítását haláláig megtartotta. Szellemi termékei, könyvei, tanulmányai, szakcikkei kisebb könyvtárt töltenek meg. Kulin Sándor: ÉSZREVÉTELEK A FÖLDREFORMHOZ. Alábbiakban néhány, a földreformmal kapcsolatos szempontot teszünk szóvá, olyanokat, amelyekről mindeddig nem sokat hallottunk. Nemzetgazdasági szempontból legnyomósabb kifogás a birtokelaprózás célszerűsége ellen az, hogy a nagyüzem többet termelne, mint a kisgazdaság. Ez azonban még ma sincs kétségtelenül eldöntve; a statisztika mindenesetre a nagyüzemi termelést tünteti fel kedvezőbb színben, legalább is a növénytermelés holdankénti hozamát illetőleg; az állatállomány nagyságában viszont a kisbirtok elsőbbségét mutatja ki, de mivel nem ad módot arra, hogy az állati termékeknek területegységre számított hozamát összehasonlíthassuk a kis- és nagybirtokon— ami esetleg ellensúlyozhatná a növénytermelés eredményeiben mutatkozó különbséget, nem lehet e kérdésről megbízható ítéletet mondani. Amire a növénytermelés eredményességének kérdésében fel szeretném hívni a figyelmet, az az, hogy statisztikánk szerint a nagybirtok feltűnően nagyobb terméseket ér el a gabonaféléknél, azonban csekély a különbség a munkaintenzívebb