Magyar Grafika, 1983 (27. évfolyam, 1-6. szám)
1983 / 1. szám
stb.; egy Petőfi (olyanszerű költő, mint Petőfi) válhatott volna belőle. Azt sem szabad elfelejteni, hogy az egy névelő és az egyik (határozatlan) névmás szerepe nem azonos, ezért nem cserélhetők föl egymással. Az egyik fiú egy bizonyos fiúkból álló csoportnak a tagja, és szembeállítható a másik fiúval. Az egyik fiú felállt, a másik ülve maradt. Az egy fiú jelentése pedig: egy közelebbről meg nem határozott fiatalember. A névelők helyes használatának két legfőbb tudnivalója az, hogy ne hagyjuk el a szükséges névelőt, és ne tegyük ki a fölöslegeset. Az előbbi hibát inkább a határozott névelővel szoktuk elkövetni („Vezetéket érinteni életveszélyes!”), az utóbbival pedig főleg a határozatlan névelő magyaros használata ellen vétünk („Ez nem volt egy könnyű dolog.”). Szemere Gyula és Szende Aladár részletes ismertetőjére szükség volt ahhoz, hogy fölelevenítsük múltbeli nyelvtani ismereteinket; e témából legalábbis annyit, amennyi a névelőhasználattal kapcsolatos. Gárdonyi Géza szerint: „A névelő a magyarban nem egy a der-die-das-szal. A mutató ujjat helyettesíti nálunk. A németnél ellenben a derbie-das minden szónak elmaradhatatlanul előzgető kiskutyája.” S hogy mennyire nehéz ezt az „előzgető kiskutyát” kordában tartani, arról Hans Furtner győzött meg bennünket 1962. október 25-én a Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület korrektorkörében tartott színvonalas előadásában. Mint az osztrák korrektorkor vezetője „Az osztrák korrektorok szakmai problémái”-ból adott ízelítőt. Többek között szólt a névelőhasználat bonyolultságáról is: „A németben minden főnévnek névelője van ugyan, de a névelők alkalmazása teljesen rendszertelen és értelmetlen. Az ember szája (Mund), keble (Busen), körmei (Fingernägel), lábai (Füsse) és teste (Leib) hímnemű, az orra (Nase), ajka (Lippe), válla (Schulter), melle (Brust) stb. nőnemű. Fülei (Ohren), szemei (Augen), lábszárai (Reine), a szíve (Herz) és a lelkiismerete (Gewissen) nem nélküliek, vagyis semlegesneműek.” Az előbbiekből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a magyar nyelvben a névelőhasználat jóval egyszerűbb, mint a németben. Még a gyermek is könnyen megtanulja, hogy ha a főnév (bár még e fogalommal nincs is mindig tisztában) mássalhangzóval kezdődik (szekrény), akkor a határozott névelőt kell mondania, és ha magánhangzóval (ablak), akkor az a határozott névelő. Még egyszerűbb a névelőhasználat az egy határozatlan névelő esetében: egy szekrény, egy ablak. E hosszúra nyúlt bevezető után nézzük meg, hogy hol és mennyiben vétenek betűszedőink a névelőhasználat nyelvtani és főleg tipográfiai szabályai ellen. Elsőként vegyük vizsgálat alá egy A/4-es méretű lapunk tartalomjegyzékkel is bővített kolofonját (1. ábra). Elnézést kérek azért, mert felháborodásomban összefirkáltam. Kezdjük az elején! A doktori cím Csáky Csabát éppen úgy megilleti, mint a többi doktort. Tehát így kellett volna szedni a nevét: DR. CSÁKY CSABA DR. MAYER REZSŐ A szerkesztő bizottság elnöke: DR. TÓTH JÁNOS Felelős szerkesztő: GÁTI LÁSZLÓ. A szerkesztő bizottség tagjai /DR^ gJcÖCkV fsaUa " w ✓ FILYÓ MIHÁLY DR. HOZNÉK JÁNOS DR. JÉKI LÁSZLÓ , a Dr MAYER REZSŐ J K RÓNAI JÁNOS Tervező szerkesztő: BODNÁR JÁNOS Grafika KERTÉSZ N. LÁSZLÓ Fotó: FELVÉGI ANDREA TARTALOM Szilágyi István Interjú Drecin József művelődésügyi miniszterhelyettessel 2 Stuber Sándor Forgásban 4 Környékünkről A magyar példa 7 Andrasew Iván Chip, Chip hurrá ! 8 Vincze Péter Tudományos gondjaink tudománytalan okozói 10 Sombor Judit Ülünk az üvegkalickában 12 Vita Injektáljunk vagy sem ? 15 Mérő Miklós Mint baracklekvárt a palacsintából 16 Takács G. Mónika an.,n.Hnyl.A»Yh. ____(a VBKM-ben 18 Kertész Péter Asztalra a csizmát ! 19 Bodnár György A dicséret és az elismerés 22 Föld S. Péter _ Anyagkészleti hiány 23 Teknős Miklós A hónap rejtvénye 24 Szerkesztőség Budapest V.. [Alpári Gyula u. 2. 1051. u Telefon: 370-601. Kiadója: Alapkiadó Vállalat , + Budapest VII. Lenin kié 9 — 11. I, Felelős:kiadó: Siklósi Norbert Terjeszti: A Magyar Posta Előfizethető a hirlapkézbesítő postahivataloknál és a Posta Központi Hírlap Irodánál (postacím: Budapest V . József nádor tér 1. 1900) közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a KHI 215-961-162 pénzforgalmi jelzőszámra 82/20025 Petőfi Nyomda, Kecskemét Felelős vezető ABLAKA ISTVÁN igazgató Ara: 7.50. Évi előfizetési díja 90 Ft. HU ISSN 0209—6076 1. ábra