Magyar Grafika, 1983 (27. évfolyam, 1-6. szám)

1983 / 1. szám

stb.; egy Petőfi (olyanszerű költő, mint Petőfi) válhatott volna belőle. Azt sem szabad elfelejteni, hogy az egy névelő és az egyik (határozatlan) névmás szerepe nem azonos, ezért nem cserélhetők föl egymással. Az egyik fiú egy bizonyos fiúkból álló csoportnak a tagja, és szembeállítható a másik fiúval. Az egyik fiú felállt, a másik ülve maradt. Az egy fiú jelen­tése pedig: egy közelebbről meg nem határozott fiatalember. A névelők helyes használatának két legfőbb tudnivalója az, hogy ne hagyjuk el a szükséges névelőt, és ne tegyük ki a fölöslegeset. Az előbbi hibát inkább a határozott névelővel szoktuk el­követni („Vezetéket érinteni életveszélyes!”), az utóbbival pedig főleg a határozatlan névelő ma­gyaros használata ellen vétünk („Ez nem volt egy könnyű dolog.”). Szemere Gyula és Szende Aladár részletes is­mertetőjére szükség volt ahhoz, hogy fölelevenít­sük múltbeli nyelvtani ismereteinket; e témából legalábbis annyit, amennyi a névelőhasználattal kapcsolatos. Gárdonyi Géza szerint: „A névelő a magyar­ban nem egy a der-die-das-szal. A mutató ujjat helyettesíti nálunk. A németnél ellenben a der­­bie-das minden szónak elmaradhatatlanul előz­­gető kiskutyája.” S hogy mennyire nehéz ezt az „előzgető kis­kutyát” kordában tartani, arról Hans Furtner győzött meg bennünket 1962. október 25-én a Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület kor­rektorkörében tartott színvonalas előadásában. Mint az osztrák korrektorkor vezetője „Az osztrák korrektorok szakmai problémái”-ból adott ízelí­tőt. Többek között szólt a névelőhasználat bonyo­lultságáról is: „A németben minden főnévnek névelője van ugyan, de a névelők alkalmazása teljesen rend­­szertelen és értelmetlen. Az ember szája (Mund), keble (Busen), körmei (Fingernägel), lábai (Füsse) és teste (Leib) hím­nemű, az orra (Nase), ajka (Lippe), válla (Schul­ter), melle (Brust) stb. nőnemű. Fülei (Ohren), szemei (Augen), lábszárai (Reine), a szíve (Herz) és a lelkiismerete (Gewissen) nem nélküliek, vagyis semlegesneműek.” Az előbbiekből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a magyar nyelvben a névelőhasználat jó­val egyszerűbb, mint a németben. Még a gyermek is könnyen megtanulja, hogy ha a főnév (bár még e fogalommal nincs is mindig tisztában) mással­hangzóval kezdődik (­szekrény), akkor a határo­zott névelőt kell mondania, és ha magánhangzó­val (ablak), akkor az a határozott névelő. Még egyszerűbb a névelőhasználat az egy határozatlan névelő esetében: egy szekrény, egy ablak. E hosszúra nyúlt bevezető után nézzük meg, hogy hol és mennyiben vétenek betűszedőink a névelőhasználat nyelvtani és főleg tipográfiai sza­bályai ellen. Elsőként vegyük vizsgálat alá egy A/4-es mé­retű lapunk tartalomjegyzékkel is bővített kolo­fonját (1. ábra). Elnézést kérek azért, mert fel­háborodásomban összefirkáltam. Kezdjük az ele­jén! A doktori cím Csáky Csabát éppen úgy meg­illeti, mint a többi doktort. Tehát így kellett volna szedni a nevét: DR. CSÁKY CSABA DR. MAYER REZSŐ A szerkesztő bizottság elnöke: DR. TÓTH JÁNOS Felelős szerkesztő: GÁTI LÁSZLÓ­. A szerkesztő bizottség tagjai /DR^ gJcÖCkV fsaUa " w ✓ FILYÓ MIHÁLY DR. HOZNÉK JÁNOS DR. JÉKI LÁSZLÓ , a Dr MAYER REZSŐ J K RÓNAI JÁNOS Tervező szerkesztő: BODNÁR JÁNOS Grafika KERTÉSZ N. LÁSZLÓ Fotó: FELVÉGI ANDREA TARTALOM Szilágyi István Interjú Drecin József művelő­désügyi miniszterhelyettes­sel 2 Stuber Sándor Forgásban 4 Környékünkről A magyar példa 7 Andrasew Iván Chip, Chip hurrá ! 8 Vincze Péter Tudományos gondjaink tudo­mánytalan okozói 10 Sombor Judit Ülünk az üvegkalickában 12 Vita Injektáljunk vagy sem ? 15 Mérő Miklós Mint baracklekvárt a palacsintá­ból 16 Takács G. Mónika an.,n.Hnyl.A»Yh. ____(a­ VBKM-ben 18 Kertész Péter Asztalra a csizmát ! 19 Bodnár György A dicséret és az elismerés 22 Föld S. Péter _ Anyagkészleti hiány 23 Teknős Miklós A hónap rejtvénye 24 Szerkesztőség Budapest V.. [Alpári Gyula u. 2. 1051. u Telefon: 370-601. Kiadója: A­lapkiadó Vállalat , + Budapest VII. Lenin kié 9 — 11. I, Felelős:kiadó: Siklósi Norbert Terjeszti: A M­­agyar Posta Előfizethető a hirlapkézbesítő postahivataloknál és a Posta Központi Hírlap Irodánál (postacím: Budapest V . József nádor tér 1. 1900) közvetle­nül­ vagy postautalványon, valamint átutalással a KHI 215-961-162 pénzforgalmi jelzőszámra 82/20025 Petőfi Nyomda, Kecskemét Felelős vezető ABLAKA ISTVÁN igazgató Ara: 7.50. Évi előfizetési díja 90 Ft. HU ISSN 0209—6076 1. ábra

Next