Magyar Hang, 2020. augusztus (3. évfolyam, 32-35. szám)
2020-08-07 / 32. szám
2 VILÁGKÉP__________________________________________________ ________________________________2020. aug György Zsombor Száznál több halott, négyezernél több sérült. Ezek az ismert számok bő egy nappal a bejrúti robbanás után. Minden, ami ezen túl van, többismeretlenes egyenlet. Ami a Közel-Keleten önmagában nem meglepő, Libanon helyzete viszont ha lehet, még a térség átlagánál is bonyolultabb. A környező államoknál (Izraelt nem számítva) infrastrukturálisan fejlettebb ország minden szempontból igen megosztott, talán nincs a világon olyan hely, ahol ennyire élesek lennének a törések, és ezek a törések enynyire szemmel is láthatók. Bejrútra ez különösen igaz, ahol a gazdag nyugat-európai nagyváros hangulatát idéző központi keresztény negyedeket olykor egyetlen utca választja el a klasszikus közel-keleti síita részektől. (Az ország közel negyven százaléka keresztény, fő Füstbe ment leg maronita, 55 százaléka muzulmán, többek között síita, szunnita, alavita, illetve drúz.) Hiába nem nagy az ország (alig több mint 10 ezer négyzetkilométer), a központi hatalom nem tartja kézben az összes térséget; a külső szemlélő is egyből szembesül vele, hogy szinte ahány közösség, ahány erőközpont, ahány „civilizáció”, annyiféle „hatóság” ellenőrzi és annyiféle zászló tarkítja az országot. A déli terület lényegében a Hezbollahé. Sok keresztény nem rejti véka alá, hogy sokkal kevésbé néz rossz szemmel Izraelre, mint a szomszédjában élő síitákra, míg utóbbiak hangadói továbbra halálos ellenségként tekintenek a zsidó államra. Kölcsönös fenyegetések, időnként fellángoló erőszak kíséri ezt a szembenállást, amely 2006 nyarán bő egy hónapos háborúba is torkollt. Saját szememmel láthattam a félig letarolt Dél-Bejrútot (Dahieh), az izraeliek által már akkor használt drónokról kilőtt teherautók roncsait, a foszforral felégetett mezőket. És a főváros közepén a krátert, ahol 2005. február 14-én - még a Szíriai megszállás idején - ezer kiló TNT-vel felrobbantották Rafik Hariri korábbi miniszterelnököt, meg vele együtt 21 másik embert. Libanont az elmúlt tizennégy évben sem lehetett kimondottan a béke szigetének nevezni: az 1975 és 1990 közötti polgárháborút vagy éppen 2006-ot követő időszakot is kisebb-nagyobban-Talán nincs a világon olyan hely, ahol ennyire élesek lennének a törések, és ezek a törések ennyire szemmel is láthatók tenzitású villongások kísérték. És közben ez a jobb sorsra érdemes kis ország mindig újjáépült. Kifejezetten feszült a helyzet például a fővárostól északra fekvő Tripoliban (szunnita-alavita ütközések), az ellentét - a korábbi, még durvább vérengzéseket követően - 2014-2015-ben is halálos áldozatokat követelő erőszakká fajult. De a politikai hátterű merényletek sora sem ért véget, 2013 decemberében egy korábbi miniszter és öt másik ember halt meg egy bejrúti robbantásban. Másfelől fontos tény, hogy a pusztító szíriai háború elől menekülő, elképesztő tömegű ember lelt viszonylagos biztonságra Libanonban az elmúlt években: gondoljunk bele, volt idő, amikor a valamivel több mint hatmilliós cédrusos ország (a palesztinok mellé) másfél millió Szíriáit fogadott be! Az elmúlt időszak leginkább a gazdasági összeomlásról szólt, brutális mértékű infláció csak idén hatvan százalékkal gyengítette a libanoni fontot, a munkanélküliség elérte a harminc százalékot, az egyre magasabb árak miatt a középosztály elveszítette társadalmi státuszát. Többek között a Hezbollah erősödése miatt csökkent a külföldi támogatások összege, részben a járvány miatt visszaesett a turizmus, valutahiány lépett fel, a korrupt politikai rendszer inog mindez a szíriai háborúval övezve. Ebben a helyzetben rázta meg Bejrútot kedd délután a robbanás, a kikötő lényegében megsemmisült, újabb hatalmas csapást mérve a gazdaságra. Most a fő kérdés az, képes lesz-e Libanon a szó szoros és átvitt értelmében ismét újjáépülni, avagy a robbanás nemcsak a kikötő környékét pusztítja el, hanem lökéshullámai az egész olvasztótégelyt szerteszét hasítják. Sérült férfi fekszik egy autó csomagtartóján a bejrúti robbanást követően. Libanont mély válság közepette érte a sokk fotó: afp/ marwan tahtag usztus 7-13. | Magyar Hang