Magyar Hirlap, 1850. szeptember (2. évfolyam, 244-268. szám)
1850-09-27 / 266. szám
Pest, Péntek, Megjelenik e lap hétfőt és ünnepet kivéve mindennap. Előfizetési díj : félévre, házhoz küldve 8 frt. Vidékre, postán küldve 9 ft 30 kr. Évnegyedre helyben házhoz küldve 4 frt; vidékre postán küldve 4 frt 50 kr. ezüstben. — Helyben havi előfizetés is nyittatott 1 ft 30 krjával; a havonkénti előfizetés mindig a hónap l-től számiltatik. — A hirdetések ötször halálozott soráért 4 kr. ezüstben számiltatik. Előfizetési figyelmeztetés. Azon t. ez. előfizetőinket, kiknek előfizetésük e hó végével letelik, valamint mindazokat, kik lapjainkat, jövőre járatni kívánják, tisztelettel figyelmeztetjük, miszerint a jövő October hó elsejével beálló uj évnegyedre megrendeléseiket korán megtenni méltóztassanak, hogy a lapküldésben megállapodás ne történjék. Nagyobb kényelem végett minden t. ez. előfizető lapja czímboritékára föl van nyomtatva, mennyi időre előfizetett. Az évnegyedi előfizetési díj helyben 4 ft, vidékre 4 ft 50 kr. p.p. HIVATALOS RÉSZ. Hirdetmény. Az austriai nemzeti bank igazgatósága jónak látja, az 1849. máj. 31-ki és sept. 20-ki idevonatkozó hirdetményekre hivatkozólag , ezennel ismételve kinyilatkoztatni, hogy a m. é.jul. 1-jén és nov. 1-jén kiadott 2 frtos s illetőleg 1 frtos bankjegyek elrészelésének nem szabad történnie, s hogy a bankpénztáraknak megtiltatott, ily etvészelt bankjegyekért kárpótlást adni. Bécs , sept. 12.1850. Pipitz, bank-kormányzó. Sina, bank-kormányzói helyettes. Königsw árter, bankigazgató. Ő figc a kereskedelmi ministernek egy miniszertanácsi határozat alapján tett előterjesztésére, f. évi aug. 19-ki 1. f. határozatában a Caneában Candia szigetén fönálló austriai consulsági ügyállomásnak fizetéses alconsulsággá alakítását jóváhagyni, s az eddigi ottani ügynököt austriai alconsullá ugyanott legkegy. kinevezni méltóztatott. 266. sz. September 27-én 1850-Előfizethetni helyben a kiadónál saját kereskedésében (nagy hidat ez a 671. sz. a. Takácsyházban) és nyomdájában : (aldunasoron, kegyesrendiek épületében). Vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. Szerkesztői iroda van: aldunasor és halpiacz sarkán 53. sz. a. Nemeshegyiház 2. emeletében 2. sz. a. NEMHIVATALOS RÉSZ. Pest, sept. 25. A A legújabb intézmények közt alig van egy, mely hatástávolságánál fogva hazánk boldogulhatása iránt, az elmék- s kedélyeknek gondolkozásra több okot, a napi sajtónak pedig a dolog tisztába hozása végett fontosb anyagot nyújthatna, mint a földadó. És méltán. Mert jól rendezett adóztatási rendszer és igazságos kulcs képezi minden státusban nemcsak az ipar és vagyonosság egyik leghatályosabb emeltyűjét, hanem képezi egyszersmind azon erkölcsi forrást is, melyből a hazának minden polgára öntudatos megnyugvást meríthet. Midőn tehát adóról van szó, szükséges, hogy a status és egyes polgárok érdeke mindig azon alapot vegye kiindulási pontul, melyre a megadóztatást lehetőleg legigazságosabban fektetni lehet, ama status politikai axiómához képest, miszerint a közterhekít ez mindenki birtokaránylag járulni köteles. S ha már az eddig fönállott adóztatási módot, a behozandó földadóval szembesítve vesszük, úgy csak jó akarat s józan ész kívántatik ahhoz, hogy belássuk: miként a dicatio nem a tiszta jövedelmet, mi egyedül lehet helyes alapja a megadóztatásnak, hanem az előállítás egyes tényezőit, s azokat is minden számítás nélkül fogadva adózási alapul, — az adózót igazságtalanul sujtá, s minden iparnak és törekvésnek gátat vetett; holott a földadó egyenesen a gazdálkodás tiszta jövedelmére fektetve, s mind a terhes személyadót, mind az okszerűtlen állatadót megszüntetve, — nem csak igazságos megadóztatásunk föltételét teljesiti, hanem a telekkönyvek által hiányzó hitelünk szilárd alapját is megveti. Arra azonban, hogy a földadó jótékony hatását kifejthesse, okvetlenül szükséges, hogy az adó alapul szolgálandó tiszta haszon a valósághoz bőven és gyorsan meghatároztassék. Ennélfogva szerfölött kívánatos, hogy egy részről azon akadályok — melyek a kitűzött czélt, a tiszta jövedelem kimutatását késleltetnék — elbá— láttassanak ; más részről pedig azon orgánumok, melyek a földadónak behozatalánál közremunkálni hivatvák, a rájok bízott fontos ügyben közmegelégedésre erélyesen s lelkiismeretesen eljárni hazafiui kötelességüknek tartsák. Azon akadályok közé, melyek a földadóprovisorium behozatalának főleg útját állhatják, tartoznak: a) Az előítéletek, s nem ismerése a behozandó adó elveinek.Ezek ellenében,s a végett,hogy azon előnyök, melyek egy szabályzott adórendszerrel járnak, elismerésre találjanak, s mind a népben, mind a nagyobb birtokosokban kedvező hangulat alakuljon az adó-provisorium munkálatai iránt, különösen jó hatással lehetne mennél szélesb elterjesztése a földadó azon elveinek, melyeknél fogva a tiszta jövedelem kinyomozásánál csak az 1824-ik évi árak jönnek számításba; továbbá, hogy a mivelési ágak s a vetésforgás meghatározásánál csak a helyben szokásos gazdálkodási módot veszik tekintetbe, mint azt a birtokosok többsége gyakorolja, s hogy ennélfogva az egyenként, kivételkép előforduló iparosabb gazdálkodás különösen érintetni nem fog, úgy szinte figyelmet érdemel azon körülmény is, miszerint a volt jobbágyi birtoktól a tiszta jövedelem után fizetendő adó kétségkívül nem leend több, mint volt azelőtt. b) Nem kis mértékben gátolhatja az adóbizottmány működését, a politikai tisztviselők részérőli nem kellő gyámolítása a dolognak, s értesítés nélkül hagyása a népnek. — Nem lehet eléggé ajánlani, hogy a miniszeri biztosság utján kikapott hivatalos utasítások kiosztogatása a helységek közt, a kormánybiztosok s illető járásbeli szolgabirák által idejekorán és kellő számban eszközöltessék. E tekintetben leghamarább történhetnek elmulasztások oly biztosságok seirásokban, hol a törvénykezés a politikai igazgatástól még nem választatott el; midőn aztán á átalában valahányszor utasítás nélkül maradt község fordul elő, a becslő orgánumok fő feladata marad a munkálatok kezdetekor: a provisoriumot megismertetni, sérthetővé tenni, és annak szükségessége, valamint a benne foglalt elvek méltányossága iránt, mind a nép, mind a nagyobb birtokosok jó véleményét megnyerni. c) Különösen akadályozhatólag folyhat be az adómunkálatok gyors menetére a térképek, úrbéri szabályozások s egyéb okiratok és segédeszközök csekélysége. S habár a politikai hatóságok és a becslő orgánumok erélyes közbejárása által hellyel - közzel igen használható hétforrások fedeztethetnek föl, mindezek mégis ritka esetben fognak elegendő adatot szolgáltatni a becslő biztos kezéhez, s elvégre is a községi ügyvezetők és választmányok képezendik azon nevezetes tényezőket, melyek nélkül a provisorium munkálatai a kiállítandó eredményre nézve sikeresen nem haladhatnak előre. — Különösen a községi ügyvezetőkre oly fontos szerep várakozik a tiszta haszon igazságos megalapíthatásához szükséges anyagok beszerzésénél, hogy ahhoz a jóakarat mellett nem csekély fokú értelmesség kívántatik, s épen ezért lehet egyik legérezhetőbb akadály: d) A községi ügyvezetők állására alkalmas egyének hiánya. — E szükségen némileg segíteni, részint úgy lehetne, hogy ha a becslő orgánumok tanácsadókig közbenjárván , az alkalmas egyéneket — különösen a gazdatisztek sorából kikeresik, s azokat a járásbeli szolgabiráknak ajánlják; részint pedig az által, hogyha minden községből alkalmas ügyvezetőt kiállítani lehetetlen volna — több kisebb községek rendeltetnek egy ügyvezető működése alá. Ez eljárás az adóbizottmány munkálatainak zavarása nélkül meg is történhetnék, valamint a gazdatisztek alkalmazása ellen sem lehet alapos kifogás, mert hiszen a választmányok is maguk a birtokosok osztályából alakíttatnak. — Minthogy pedig az illetőt a méltányos jutalomról bizonyossá kell tenni, hogy a képességgel biró magát munkára szánja, szükséges, hogy: e) kötelező rendelet által köteleztessenek a községek az ügyvezetők dijaztatására. — De e kötelező rendeletnek nemcsak az ügyvezetők díjaztatására kellene kiterjeszkedni, hanem meg kellene határozni azon előlegezéseket is, miket az ügyvezetők naponkint vagy hónaponkint kapjanak. S miután egy részről az elv már kimondatott, miszerint egész fizetésüket csak akkor kapják ki, midőn munkájok a becslő biztos által alkalmasnak találtatván — elfogadtatott, úgy más részről nem lehet a községek önkényére hagyni, hogy mit és mennyit utalványozzanak az ügyvezetőnek a munka ideje alatt, nélkülözhetlen élelmére. — S miután a behozandó földadó egyike azon közhasznú vállalatoknak, mely ha czélszerűen kivitetik, minden irányban igazságot eszközlene, kívánatos, hogy mindazok, kik közvetlen orgánumai a kivitelnek, mind pedig azok, kik csak közvetve hathatnak a dolog létrehozatalára, becsületes és szorgalmas közremunkálásukat meg ne tagadják. Az e dologban becsületesen közremunkáló kétségkívül hasznos szolgálatot tesz hazájának. Levelezések Zala-Egerszeg, sept. 21. Kirekesztve minden egyéb reflexiókat, egyedül napi eseményeink elsorolására szorítkozom. Az újonnan kinevezett s megerősített törv. tisztviselők e hó 3-kán tevék le az ünnepélyes esküt elnök ur kezébe. Ez alkalommal N. F. ülnök ur alkalomszerű szónoklattal üdvözlé elnök urat, mire elnök ur meghatóan válaszolt. Szavai alapját képező az igazság és törvény érdeke, melyben működni szent föladatuknak tűzék ki. A közvélemény szivből fakadt „éljen“ szózata kisérte szavait. A névsorozat közlésében megelőztetem, tehát ezzel elhallgatok. — Az ideigl. földadó kidolgozásához kinevezett községi választmányok, megkezdek már működésüket. Eredményt mielőbb azért óhajtunk, mert ez azon basis, hol a földnép ezután megnyugvást találand. Ehhez járul a telekkönyvek mielőbbi életbeléptetése is. Ez ismét a hitel garantiájául szolgálanid. — A közmarhabélyegelésnél is az illetőknek sok helyütt meggyül a bajuk. Láttam egy járási közigazg. főbírónál egy köz. birót, ki azon tanakodék, miképen a marhák csakugyan bélyeg alá jöjenek-e vagy nem ?___Ily kétségeket eloszlatni az illető jegyzők föladata. Gyérülni fognak ezután e részbeni sok lopások, ez uj intézkedés által. — A községi jegyzőknek az általuk annyira óhajtott fizetésük is megrendelték. Ezen kegyet méltányolni a közjóra nézve , reméljük tudandják is. . . . — E hó első napjaiban néhány Pördeföldi rablók és gyilkosok fogattak el. Kik közöl három a rügtönitélő bíróság által kötél általi halálra ítéltetett. Mely itélet e hó 5—kén déli 12 órakor rajtuk végre is hajtatott. A többiek fölött a rendes törvényszék itélend. A Mazuchelli ezred egy zászlóalja érkezett városunkba e hó 8-kán, mely itt állandóan tanyázand. Az elszállásolásban városunk iránt, lehet mondani, jelenleg kímélettel viseltettek az illetők, miután a környékben oly helyekbe is helyheztették őket, hol ezelőtt még nem voltak. Vadászok is jöttek e tájra, a gonosztevők szaporodása miatt. — A füredi nyári mulatságoknak is ez idén vége szakadt. Hetényi szinésztársasága jelenleg II. Kanizsán rendez előadásokat. — Göcsejben a farkasokra egy nagyobbszerű hajtóvadászat is tartatott. Több csikókat megemésztettek már e tájon. Még emberi lényt sem kimérnek. Kívánatos volna e szerint a fegyverek szaporodása is, mert így a házból is kihuzaltalunk. — A népösszeírás jelenleg a kapornaki járásban befejezve leend, miről annak idejében. — Környékünkön is a tűz több helyütt fölemészté sok gazda véres verejtékkel keresett szerzeményét. Átalában szegény hazánk ez idén igen látogattalak ez elem által. — E hó 8-kától kezdve megyénkben a marhahúsnak fontja, hol katonaság van, 18 kr — más helyütt 17 kr leend további rendelkezésig. A marhavészről nálunk nem sok esetet tudunk. Vas megyéből hallok, mikép ott terjedtebb. Az e részbeni erélyes intézkedések, ennek meggátlására, nálunk is megtétették. — Pázmán Mihály igazgatása alatti színésztársulat is működött városunkban a múlt héten. Előadásuk cyclusát a „Bácsival“ kezdek, és „Peleskei nótáriussal“ végzék. Az előadásokat illetőleg, jól sikerülteknek mondhatók. — A szüret is közelget. Sokan panaszkodnak ez idei rész termés iránt. Kinek azelőtt 100 akó bora termett, az jelenleg alig remél 18 —20-at. A tavaszi fagyok igen kártékonyak voltak a szőlőre nézve is. Téli gyümölcs is egyátalában semmi nem lesz. — A burgonya s kukoriczaszedés is sok helyütt napirenden van. A burgonya némely vidéken rothadni látszik. Az idő változatosságának tulajdonítják ezt a gazdák. Kukoriczatermés is átalában rosznak mondható. — Az ősz is beköszöntött már nálunk ködös napjaival s pedig hidegen. Esős napjaink bizonyosan a szüretkor leendnek, mikoron nincs szükség TÁRCZA. Az őrült nő sziklája Beszély. Irta Bérczy Károly. III. Egy eutely és egy reggel a fővárosban. (Folytatás.) A reményt adó komoly szavakra, a sír küszöbén álló ifjat óriási karokkal ragadta meg az életvágy. Féltérdre bocsátkozék, s eldobva a golyótlan pisztolyt, kezét esküre emelé, s esküvők, hogy Máriát nek kérve , ez életen át nem adand neki atom-csekély okot pillanatnyi elégületlenségre, s hogy oly boldoggá teendi, minőnek isten legkedvesb lényét alkotható. — Embermondá az eskü után György, s előbbi nyugodt hangja fokonként szenvedélyesbe dörgésüvé vált; a peret , melyben az esküt feleded , életednek lesz utólsója. Kétszer találkoztunk ez életben, imádkozzál, hogy ne találkozzunk harmadszor. Kétszer volt kezemben sorsod; először kibocsátálak a sziklasírból, mert Mária kért, s mit tagadhattam én meg neki ? megkegyelmeztem most, mert megígértem Máriának, hogy nem állok boldogsága útjába. Menj sorsod elé, de menj bárhova, követni foglak hivebben mint árnyékod , és titkosabban követni foglak téged és e nőt, kit én jobban ismerek mint önmagamat, kinek lelkéből, szeméből, szavából, lehelletéből tudom olvasni legtitkosb gondolatát. Ha boldoggá teended, nem találkozunk többé ; de ha e második esküdet is megszeged, s Mária boldogsága egéről egyetlen legkisebb csillag is leszalad, akkor ismét meglátsz, és akkor ember!------akkor jaj neked és nekem! IV. Arany - mama. Nagyboldogasszony ünnepe volt 1849-ben; felhőtlen forró augustusi nap. Arnoldu hűvös rejtekbarlangjában ült a kandalló kölött, melyen, a régi tűzrakás kihamvadt üszkei közt, egy olajos mécs terjeszte annyi világot, mennyi épen elég volt, hogy az öreg a halmazokba rakott bankjegyek, arany és ezüstpénzek értékét megkülönböztesse. A mellette lévő zárt vas szekrényből nemes érez halvány szine csillámlott fel. Az öreg oly szerető, gyönyörteli tekintettel merengett kincsén, minővel gyöngéd ifjú anya csügghet édes első szülöttén. Beszélt hozzájuk, fenn szóval számolta, egyenként nézdelé, s olykor olykor, mielőtt a szekrénybe tenné, ajaktalan szájához vivé a súlyos tallért, vagy újdonatúj magyar aranyat. Minden mozdulatából kitetszett, hogy hosszú éveken át fokonként nőtt pénzimádó szenvedélye határozott mániába ment át. — Titeket kell még sárgákká változtatnom czifra papirosaim , mormogá , két köteg magyar bankjegyet téve oldalzsebébe, aztán meglehetősen rendbe jövünk. Rosz, rósz időket élünk! sóhajtó , a szegény embernek egyre kell vigyázni, hogy tönkre ne jusson. Az utolsó szállítmányért Debreczenbe már nem akartak érczczel fizetni, emiatt van még most is nyakamon ez a négyezer forintnyi rongy, de hiszen túladok rajta. Bizományosomnak a szállított lisztért és marhákért ezentúl semmi áron sem szabad a hadseregtől papírt elfogadni, ma kell hoznia ötezeret húszasokban , ötezer és tizennyolcz az huszonhárom; ennyi lesz hát az ezüst. Sok helyet foglal és nehéz mozdítani; ti sokkal jobb fiuk vagytok, ti szelíd nyájas kedves áldott aranykák, könnyen megfértek, mint a jó testvérek. Lássuk csak. Aranyokban-----------ki jön itt? A zsugori összeránta vékony lábszárait, s reszkető csont kezeivel elfödni iparkodott az arany halmazt, meghallván a döngést, mely a barlang bejárása felöl hangzott elé. A döngést, kurta időszakonként, egy második és harmadik követte. — Ő érkezett meg, folytatá nagyot lélekzve; már tegnap itt kellett volna lennie. — Aztán a szekrényt, miután a kiteregetett pénzdarabokat mókus gyorsasággal belekaparta, nagy erő megfeszítéssel felkaroló , s elczipelve, a mészkövű fal egy üregébe helyezé, s erre pedig más kődarabot illesztett, mely a szekrényt eltemetve, oly pontosan lapult az üregbe, mint a ketté vágott alma, másik feléhez. E műtét után lábujhegyen lopódzott a bejáráshoz, s guggoló helyzetben figyelt. Kívülről a hármas döngetés ismételve jön, György ismert hangjától követve : — Bocsáss be öreg, én vagyok—György az! Arnold csak maga tudta a titkot, mint kell a bejárás sziklalapját belülről kinyitni, s ezt most óvatosan gyakorlatba vevő. György magas termetének meghajolni kellett, hogy a nyitáson bebújhasson. — Itt vagy valahára, kezdő az öreg, miután a nyilast ismét elzáró, na s honnan jösz, mi sikerrel, mért késtél ? — pokoli hőség, mi ? Az érkezett megtorló sűrű izzadás által megölt arczát, s megszokva lassanként a sötétséget, melyben eleinte csak egy pár szürke apró szem villogását, s távolról a soppadt mécsvilágot látta, Arnolddal szemközt egy kövön foglalt helyet, s botját földre szögezve lehajtott fővel s szótlanul támaszkodott reá. — Na s fiú beszélj, sodra mohón az elébbi, ezüsttel fizetett-e a tábornok, vagy aranynyal ?