Magyar Hirlap, 1850. december (2. évfolyam, 321-344. szám)
1850-12-04 / 323. szám
Pest, Szerda, Megjelenik e lap hétfőt és ünnepet kivéve mindennap. Előfizetési dij : félévre, házhoz küldve 8 frt. Vidékre, postán küldve 9 ft 30 kr. Évnegyedre helyben házhoz küldve 4 frt ; vidékre postán küldve 4 frt 50 kr. ezüstben. — helyben havi előfizetés is nyittatott 1 ft 30 krjával; a havonkénti előfizetés mindig a hónap 1-lel számittatik. — A hirdetések ötször halálozott soráért 4 kr. ezüstben számittatik.MAGYAR HÍRLAP. december 4-én 1850-Előfizethetni helyben a kiadónál saját kereskedésében (nagy Ilid u t ez a 671 . sz. a. Takácsy házban) és nyomdájában : (aldunasoron, kegyesrendiek épületében). Vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. Szerkesztői iroda van: aldunasor és halpiaca sarkán 53. sz. a Nemeshegyiház 2 .emeletében 2. sz. a HIVATALOS RÉSZ. Ő cs. k. felsége f. 6. nov. 18-kon tartott segf. határozata által a Fogarasban (Erdélyben) megürült görög-kath. püspöki székre Sterka - Szulucz Sándor szilágysomlyói lelkészt, főpapot és püspöki helyettnököt méltóztatott legkegyelmesebben kinevezni. 323 sz. Körrendelet, a polgári ügyeiben teljhatalmú csász. biztostól, 1850—ki november 20—káról, a magyar koronatartománynak 1850 — 51 évi direkt adóztatása iránt. Minthogy a föld használatának egyforma megadóztatására Magyarországban behozandó földadó— provisorium a kivitel nehézségei miatt 1851. év vége előtt alkalmazásba nem vétethetik ; — az eddig elő fennállott, felette hiányos adatokon alapuló foatos (dicalis) adóztatás pedig az adózók egy nagy részének és egyes hatóságoknak nyomasztó terhelésével, és az álladalmi kincstárnak kárával volt egybekötve , annálfogva a f. é. pet. 10-bén kelt legmagasabb pátens 3-dik §-ára vonatkozólag és a pénzügyminister ur f. é. november 8-kán 15491. sz. alatt kelt leirata értelmében ő cs. felségének f. é. novemb. 2-kán kelt legmagasabb jóváhagyásával ezen koronatartomány direkt adóztatását illetőleg következők rendeltetnek : 1. §. 1850-dik évi november 1-től a földadó- provisorium behozataláig a magyar korona-tartomány minden lakói különbség nélkül, aki előbb adót fizettek, akár az adómentes osztályokba tartoztak, következő direkt adókat fognak fizetni: a) földadót, b) háradót, c) személyes kereseti adót, d) jövedelmi adót. 2. §. A földadónak alá vannak vetve: a belsőtelki földek és kertek, úgyszinte szántóföldek, rétek, szöllők és a legelők használata, mely utóbbi a legelőre hajtott marha minősége és száma szerint vétetik adózás alá. A legelőre ki nem hajtott marha adózásnak nincs alávetve. Ellenben azon adózók, kik ezen használat fölvétele alkalmával legelőre járó marháikat eltitkolták, az adó alá eső tárgyak eltitkolására meghatárzott büntetések alá esnek. 3. §. Minthogy még jelenleg a földjövedelem kipuhatolására és az adótételek meghatárzására a különféle földmivelési módoknak megfelelő területi mértékegységek biztos adatok hiányában meg nem alapittathatnak, annálfogva a beltelki földek, kertek, szántóföldek és rétekre nézve kivetési alapul vétetett a megyéknek az 1844—ki országgyűlésen kidolgozott osztályzása oly változtatással, hogy az abban felállított kilencz osztály háromba vonatott össze. 4. §. A földadónak az alája tartozó tárgyakrai kivetésére zsinórmértékül szolgál az ide nyomtatott adókulcs, mely mind, ide számítva a megyéknek osztályzását az azokban fekvő és ugyanazon elvek szerint adó alá veendő szabad kir. városokat is, mind pedig az egyes adótárgyra vonatkozó adótételeket magában foglalja. A személyes keresetre eső adótételeit ezen rendelet 9. §-a határozza meg. 5. §. A beltelki földek megadóztatása nem történik alosztályok szerint, hanem ezen földekre a hatósági osztálynak (amelybe tartoznak) adótétele minden egyéb tekintet nélkül alkalmaztatik, a szántóföldekre nézve minden hatósági osztály négy, és a rétekre nézve három alosztályokra osztatik fel, a szőlőkre nézve azonban tekintet nélkül a megyék osztályzására, az egész ország három osztályra osztatik. Ezen földek a felvétel alkalmával azon osztályba lesznek sorozandók, amelybe azok a rovatos, (dicalis) adóztatásra történt legutóbbi felvétel alkalmával voltak sorozva. 6. §. Ezen osztályozás egyedül reclamatio utján jelen rendelet 17-dik §-sa tekintetbe vételével szenvedhet változtatást. 7. §. Az erdők jövedelme 1851. évben is, úgy mint ez 1850-dik évre rendeltetett, jövedelmi adóztatás utján fog adó alá vétetni. 8. §. A házadó behajtása iránt f. évi oct. 30-kan külön rendelet tétetett közhírré (1. országostörvénylap XXVIII. rész.) 9. §. Miután az álladalom minden polgára személyes keresetéből egy annak megfelelő résszel az álladalom szükségeihez járulni tartozik ; ez országban pedig a keresetadó, mely a többi korona-tartományokban a személyes keresetet illeti, részint a fejadóval volt azonosítva, részint a kereset egyes tárgyai után különféle adótételek alatt szedetett be, mi ezen adónemnek az adózó községek közti igazságos felosztását lehetlenné , annálfogva 1851-dik évben ezen korona-tartományban mindazon lakosok, kik a 16-dik évet elérték, személyes kereseti adót fognak fizetni. Miután pedig az előlegesen szerzett képzettség foka, helybeli és egyéb különböző viszonyok szerint, melyek közt a személyes kereset gyakoroltatik, az ezen keresetre való képesség is nagyon különböző , annálfogva a személyes kereseti adóra nézve következő osztályzatok alapittatnak meg : I. Osztályzat. 1. Házas zsellérek, kertbirtokosok és napszámosok. a) falukon...................................— frt. 20 kr. b) városokban.............................— frt. 40 kr. 2. Legények és egyéb segédmunkások gyárakban, vagy pedig kereskedelmi és iparvállalatoknál , ugyszinte a mezőgazdaságnál, ha ezen legények, vagy segédmunkásoknak saját háztartásuk nincs, a) falukon......................... — frt. 30 kr. b) városokban........................1 frt. — 3. Cselédek a falukon...................................— frt. 20 kr. b) városokban.............................— frt. 30 kr. 4. Ezen osztálybeli adókötelezettek feleségei, fiai, leányai és testvérei, ha ezek az adókötelezett családfővel közös családi háztartásban élnek , és külön önálló keresetet nem űznek, a) falukon...................................— frt. 20 kr. b) városokban.............................— frt. 30 kr. II. Osztályzat. 1. Mezei gazdák, a kiknek földbirtoka 50 holdat túl nem halad, úgy szinte segédmunkások, kik tulajdon háztartással bírnak........................1 frt. — kr. 2. Tisztviselők, az álladalom, a rendek, községek , közintézetek , egyletek, vagy magánszemélyek szolgálatában ; — továbbá egyházi javadalmak élvezetében lévő lelkészek, végre az úgynevezett honoratiorok, úgymint: okleveles ügyvédek mérnökök, orvosok, sebészek, gyógyszerárusok és bábák . . . . 3 „ — „ 3. Nyugalmazott tisztviselői az álladalomnak, a rendeknek, községeknek, közintézeteknek, egyleteknek vagy magánszemélyeknek, továbbá activ szolgálatban lévő szolgái az állam ugróknak, rendeknek, községeknek sat. kik a tisztviselők osztályába nem tartoznak , végre segédlelkészek és magán tanitók . . . 2 . — ,, 4. Nyugalmazott szolgái az álladalomnak, a rendek, községeknek sat. kik a tisztviselők osztályába nem tartoznak.....................................1 „ 5. Ipar és kereskedést űzök a) falukon ..............................1 „ — „ b) városokban........................3 ., — ,, c) Pesten és Budán . . . . 6 „ — „ 6. Az ezen osztályzatbeli adókötelezettek feleségei, fiai, leányai és testvérei, ha azok az adókötelezett családfővel közös családi háztartásban élnek és külön önálló keresetet nem űznek, úgy szinte álladalmi rendi községi sat. elhalt tisztviselők és szolgák családtagjai a fentebbi adótételek felét fizetik. (Vége kevéségnek stb) kötelessége arra vigyázni, hogy az előadások csak előadási engedély mellett s azzal öszhangzólag történjenek , továbbá, hogy az előadás módjában (színpadositás, öltözetben, sat.) semmi botrányos, vagy közhlledelmet sértő ne legyen. Átalában a közbátorsági hatóság tiszte, az előadás alatt a rend, csend s hiedelem föntartása fölött őrködni, s a nyilvános mulatság minden háborítását eltávolítani. Ugyanaz, ha sürgetős tekintetek kívánnák, valamely színmű előadását, a helytartótól utólagosan kérendő engedély mellett, egészen vagy részben betilthatja , sőt még a már elkezdett előadás folytatását is megszüntetheti. " Rendkívüli esetekben, az épület kiürütetéses bezáratására is felhatalmaztatik. 7. §.‘A szinházi vállalkozó a helytartó határozatai ellen a belügyminiszerhez, a közbátorsági hatóság intézkedései ellen pedig a helytartóhoz folyamodhatik. Büntetések. 8. §. Ezen törvény rendeleteinek bármely áthágása , mint vétség, 50—500 pártnyi birsággal és súlyosbitó körülmények esetében ezenfölül még három hónapig terjedhető fogsággal is büntetendő , ki nem zárva azon törvényes kereseteket, melyekre az előadatott művek tartalmuknál fogva alkalmat adhatnának. 9. §. Valamely színműnek jóváhagyott szövegétöli egyes hátrányos eltérések (rögtönzések), az azok tartalmából kitűnő rész szándék fokozatához képest, a közbátorsági hatóság által 5 — 50 frt pénzbüntetéssel fenyitendők ; a mennyiben a jelen törvény vagy az átalános fenyitó törvények értelmében, azok miatt súlyosabb büntetésnek nincsen helye. Bécs, nov. 25-én 1850. Bach. A m. hó 30-kán megjelent CLIV. darabja az átalános kir. törv. és kormánylapnak közli a bel— ügyministerium nov. 25-ki rendeletét, mely által a szinházi rend szabályozóik: Színházi rendelet. 1. §. Bárminemű színpadi előadások, szabály szerint csak színházakban, vagy a végre különösen engedményezett helyeken, s csak személyes fölhatalmazással ellátott vállalkozók által eszközöltethetnek. 2. §. A szinház-épitést s a szinházi vállalatokra engedély-nyerést illetőleg, a fönálló szabályok s az egyes intézetek számára adatott kiváltságok erejükben meghagyatnak. Kivételesen egyes műkedvelői előadásokra a kerületi főnök (megyei elnök, főnök, sat )oly városokban pedig, hol rendőri igazgatóságok léteznek, a rendőr-igazgató vagy városkapitány ad engedélyeket. 3. §. Minden bármely névvel nevezendő színi mutatványra nézve, első előadása előtt, szükséges az előadási engedély a helytartó részéről; — s a vállalkozó vagy a hatóságnál bejelentett helyettes (igazgató) felelős az iránt, hogy ezen helytartói engedély megnyerése nélkül, semmiféle színmű elő ne adassék, s hogy az előadásoknál ezen engedély szorosan megtartassék, s attól legkisebb eltérés se történjék. 4. §. A kinyert előadási engedély csupán az abban világosan megnevezett vállalkozói színpadra nézve érvényes. Oly színművek azonban, melyek már engedély mellett a koronaországi főváros színpadán előadattak, ugyanazon koronaországnak bármely más színpadán, újabb engedély nélkül is előadathatnak. 5. §. A megadatott előadási engedélyt közrendföntartási indokokból bármikor vissza lehet vonni. 6. §. Az álladalmi közbátorsági hatóságnak (városkapitányság-, rendőrigazgatóság-, kerületi főnök Szabályzat a háztulajdonosok számára a házbér-jövedelembevallások szerkesztése és beadása iránt. (Vége.) 27. §. Az előbocsátott §§. szabályai szerint szerkesztett házbér-jövedelem-vallomásokat a háztulajdonos, vagy e végre különösen megbízott felhatalmazottja, a felhatalmazás oda csatolása mellett, sajátkezűig a következő záradékkal aláírni tartozik: „Én alulírt ezennel nyilvánítom, hogy a fentebbi házbér-jövedelmet a valósághoz képest lelkiismeretesen tettem fel, a házbér leírását pontosan teljesítettem, s mellette a f. é. October 30-ai rendelet 11. §. határozmányait tartottam szem előtt. Minek hitelére adom saját kezű aláírásomat:“ N. ... hó ... . napján. N. N. 28. §. Hitrebizottságoknál csak a hitbizomány használója vagy ennek felhatalmazottja, oly tulajdonosoknál pedig, kik kiskorúak vagy gyámság alatt állanak, a gyám vagy gondnok köteles a vallomást megtenni s aláírni. Ha több tulajdonosok vannak, a vallomást a 27. §-ban idézett záradékkal együtt valamennyinek vagy az áltatok e végre különösen fölhatalmazottnak kell aláirni, s helyességéért valamennyien egyetemben (in solidum) felelősek is. 29. §. A vallomásokat a kötelezettek a kiszabott idő alatt annál inkább igyekezzenek beadni, minthogy továbbra halasztás miatt pénzbüntetés vár rájuk, még később pedig a felvétel saját biztosok által rovásukra fogna eszközöltetni. 30. §. A bevallott s helyesnek talált házbérjövedelmekből a f. é. October 30-ai rendelet 7. §. értelmében Budán és Pesten 15, a többi városokban pedig 30 százték vonatik le az épületfentartási költségekre. De minthogy ezt csak akkor lehet tenni, ha a bemondások helyeseknek ismertettek, azt a kiszámítással és ellenőrködéssel megbízott hatóság fogja teljesíteni, a háztulajdonosok tehát a házbéreket, e levonás tekintetbe vétele nélkül, úgy mint azok kiköttetnek, vagy kiköthetők volnának, tartoznak feltenni. Utasítás a lakházak osztályozása I. Fejezet. Átalános elvek. 1. §. Osztályozás alá esik minden lakház, akár magánosan, akár helységben álljon. 2. §. Alóla csak a templomok vétetnek ki, s az isteni tisztelet tartására szánt épületek, továbbá az álladalmi épületek és kórházak, a mennyiben ez utolsók tulajdonosaiktól e czélra kibérelve nincsenek ; végre azon városokban és helyeken levő épületek, melyek a f. é. October 4—ki rendelet 4. §. értelmében házbérjövedelem szerinti megadóztatásra kijelöltek. 3. § Az épületek osztályozása azon elven alapszik, hogy minden épület azon arányban szolgál adózás tárgyául, a mennyiben lakásokkal bir. 4. §. E végre az épületek 12 osztályba soroztatnak, még pedig: Mindazon épületek pedig, melyek 35 lakosztálynál többet foglalnak magukban, annyiszor, mennyiszer e számon fölül 5 lakosztállyal több találtatik bennök, 1 vagy 2 forinttal magasabban rovatnak meg, mint az I. osztály, a szerint, a mint az épületek csupán földszintiek (alházak) vagy emeletesek. 5. §. Annak meghatározására, vajjon valamely épület átalában osztályozás alá tartozik-e , s melyik osztályba sorozandó, legelőször azt kell elítélni, váljon az épület lakház-e? aztán lakrészeinek száma, s azon körülmény jó tekintetbe, hogy csak földszinti részből áll-e, vagy emeletei is vannak. 6. §. Lakházakul tekintendők mindazon épületek, melyek valósággal lakásnak használt, vagy e használatra szánt részeket foglalnak magukban. 7. §. Épületek, melyekben lakrészek nincsenek, nem tárgyai az osztályozásnak, p. o. csűrök, istállók, hamEarok s t. e.T., föltéve, hogy az ily épületek csupán saját czéljokra emeltettek, s lakásul sem nem használtatnak, sem nem használhatók. 8. §. A lakházak tekintet nélkül az anyagra, miből építvék, s népességére a helynek hol állanak, csak a bennök foglalt lakrészek száma szerint, s azon körülményre ügyelve, vajjon csak földszinti részből állanak-e, vagy emeletjök is van, a 4-dik §-ban kijelölt osztályok valamelyikébe soroztatnak. 9. §. Osztályozás végett lakrészekül csupán oly szobák és kamrák vétetnek, melyek valósággal lakatnak, vagy lakásra vannak szánva, tekintet nélkül az időre, mélyen keresztül vagy mely alatt, s tekintet nélkül a módra, mely szerint használtatnak. Olyan házban tehát, mely egészen vagy részben lakatlan , a szobák és kamrák még azon esetben is lakrészekül vétetnek föl, ha bizonytalan, vájjon fog-e valaki és mikor bennök lakni. Szintazonkép lakrészekül tekintendők az előszobák, termek, társalgási szobák, irodák és hálószobák s t. elf. Ellenben ilyenekül az osztályozásnál nem tekintetnek : a konyhák, pinczék, padlások (kivéve a tető alatti lakszobákat), istállók , csűrök st. eff. Továbbá szinte nem tekintetnek lakrészekül : az iskolaszobák, műhelyek, hivatalos ubicatiók, ha csak e részek a háztulajdonostól bérbe nem adattak volna. 10. §. Emeletnek csak azon magasabb részek tekintetnek, melyek lakosztályokat foglalnak magukban, s a földszinti részen fölül állanak, melyben szinte vannak lakások. A háztető semmi esetben nem tekintetik emeletnek. 11. §. Az emeletek csak olyan épületeknél jönnek számításba,melyek ötnél több lakosztállyal bírnak. Az emeletek száma az osztályozásra semmi befolyással sincs. 12. §. Ezen elvek tekintetbe vételével készíttetett az A. betű alatt ide mellékelt szabályzat (Tarif.) melyet az osztályozásnál szorosan meg kell tartani. (Vége következik.) BHMHIVATALOS RÉSE. Pest, dec. 3. ** Azon intézetek közt, melyek a népmüveltség, izlésnemesség, erkölcstisztaság, jellemerő emelése, ápolása, terjesztésére kiválólag hatni hivatvák, első helyen állanak a szinintézetek. Minél közvetlenebb és a nép minden rétegzeteire szétterjedőbb a hatás, melyet e művészeti intézetek az átalános szellemi emelkedésre, mint a nép mulattatva nemesítő gyülhelyei gyakorolnak , annál szükségesbnek kell elismernünk az államkormány minden oly intézkedését, melynek czélja a színművészetet imént említett nemes feladatában támogatni, a színészetet az általa képviselt művészetágak ápolása szekélyesitésének magasb czéljaiban gyámolítani. E czél positiv és negativ eszközökkel érhető el. Az első a szinintézetek és szinirodalom tényleges anyagi segélyzésére szorítkozhatik csak, és a kormány részérőli oly kedvezményekre, melyek a színművészetnek saját két tényezői, a színészek és színmáírók viszonyhatása általi kel— erejű kifejtését előmozdítsák, vagy annak lehető gátjait elhárítsák.