Magyar Hirlap, 1850. december (2. évfolyam, 321-344. szám)

1850-12-04 / 323. szám

Pest, Szerda, Megjelenik e lap hétfőt és ünnepet ki­véve mindennap. Előfizetési dij : f­é­l­­évre, házhoz küldve 8 frt. Vidékre, postán küldve 9 ft 30 kr. É­vnegy­ed­re helyben házhoz küldve 4 frt ; vidékre postán küldve 4 frt 50 kr. ezüstben. — helyben­ havi előfizetés is nyittatott 1 ft 30 krjával; a havonkénti előfizetés mindig a hónap 1-lel számittatik. — A hirdetések ötször halálozott soráért 4 kr. ezüstben számittatik.MAGYAR HÍRLAP. december 4-én 1850-Előfizethetni helyben a kiadónál saját kereskedésében (n­agy Ilid u t ez a 671 . sz. a. Takácsy házban) és nyomdájában : (aldunasoron, kegyesrendiek épü­letében). Vidéken minden cs. kir. posta­hivatalnál. Szerkesztői iroda van: aldunasor és halpiaca sarkán 53. sz. a Nemeshegyiház 2 .emeletében 2. sz. a HIVATALOS RÉSZ. Ő cs. k. felsége f. 6. nov. 18-kon tartott segf. határozata által a Fogarasban (Erdélyben) megürült görög-kath. püspöki székre Sterka - Szulucz Sándor szilágysomlyói lelkészt, főpapot és püspöki helyettnököt méltóztatott legkegyelmesebben kinevezni. 323­ sz. Körrendelet, a polgári ügyeiben teljhatalmú csász. biztostól, 1850—ki november 20—káról, a magyar korona­tartománynak 1850 — 51 évi direkt adóztatása iránt. Minthogy a föld használatának egyforma meg­adóztatására Magyarországban behozandó földadó— provisorium a kivitel nehézségei miatt 1851. év vé­ge előtt alkalmazásba nem vétethetik ; — az eddig elő fennállott, felette hiányos adatokon alapuló fo­atos (dicalis) adóztatás pedig az adózók egy nagy részé­nek és egyes hatóságoknak nyomasztó terhelésével, és az álladalmi kincstárnak kárával volt egybekötve , annálfogva a f. é. pet. 10-bén kelt legmagasabb pá­tens 3-dik §-ára vonatkozólag és a pénzü­gyminister ur f. é. november 8-kán 15491. sz. alatt kelt leirata értelmében ő cs. felségének f. é. novemb. 2-kán kelt legmagasabb jóváhagyásával ezen koronatartomány direkt adóztatását illetőleg következők rendeltetnek : 1. §. 1850-dik évi november 1-től a földadó- provisorium behozataláig a magyar korona-tartomány minden lakói különbség nélkül, ak­i előbb adót fizet­tek, akár az adómentes osztályokba tartoztak, követ­kező direkt adókat fognak fizetni: a) földadót, b) h­á­r­a­d­ó­t, c) személyes kereseti adót, d) jövedelmi adót. 2. §. A föl­da­dónak alá vannak vetve: a belsőtelki földek és kertek, úgy­szinte szántóföldek, rétek, szöllők és a legelők használata, mely utóbbi a legelőre hajtott marha minősége és száma szerint vé­tetik adózás alá. A legelőre ki nem hajtott marha adózásnak nincs alávetve. Ellenben azon adózók, kik ezen használat fölvétele alkalmával legelőre járó mar­háikat eltitkolták, az adó alá eső tárgyak eltitkolására meghatárzott büntetések alá esnek. 3. §. Minthogy még jelenleg a földjövedelem kipuhatolására és az adótételek meghatárzására a kü­lönféle földmivelési módoknak megfelelő területi mér­ték­egységek biztos adatok hiányában meg nem ala­­pittathatnak, annálfogva a beltelki földek, kertek, szántóföldek és rétekre nézve kivetési alapul vétetett a megyéknek az 1844—ki országgyűlésen kidolgozott osztályzása oly változtatással, hogy az abban felállí­tott kilencz osztály háromba vonatott össze. 4. §. A földadónak az alája tartozó tárgyakrai kivetésére zsinórmértékül szolgál az ide nyomtatott adókulcs, mely mind, ide számítva a megyéknek osz­tályzását az azokban fekvő és ugyanazon elvek szerint adó alá veendő szabad kir. városokat is, mind pedig az egyes adótárgyra vonatkozó adótételeket magában foglalja. A személyes keresetre eső adótételeit ezen ren­delet 9. §-a határozza meg. 5. §. A beltelki földek megadóztatása nem tör­ténik alosztályok szerint, hanem ezen földekre a ha­tósági osztálynak (a­melybe tartoznak) adótétele min­den egyéb tekintet nélkül alkalmaztatik, a szántóföl­dekre nézve minden hatósági osztály n­é­g­y, és a ré­tekre nézve három alosztályokra osztatik fel, a sző­lőkre nézve­­ azonban tekintet nélkül a megyék osz­tályzására, az egész ország három osztályra osztatik. Ezen földek a felvétel alkalmával azon osztályba lesznek sorozandók, a­melybe azok a rovatos, (dica­lis) adóztatásra történt legutóbbi felvétel alkalmával voltak sorozva. 6. §. Ezen osztályozás egyedül reclamatio utján jelen rendelet 17-dik §-sa tekintetbe vételével szenvedhet változtatást. 7. §. Az erdők jövedelme 1851. évben is, úgy mint ez 1850-dik évre rendeltetett, jövedelmi adóz­tatás utján fog adó alá vétetni. 8. §. A h­áz­a­d­ó behajtása iránt f. évi oct. 30-kan külön rendelet tétetett közhírré (1. országos­­törvénylap XXVIII. rész.) 9. §. Miután az álladalom minden polgára sze­mélyes keresetéből egy annak megfelelő rés­szel az ál­ladalom szükségeihez járulni tartozik ; ez országban pedig a keresetadó, mely a többi korona-tartományok­ban a személyes keresetet illeti, részint a fejadóval volt azonosítva, részint a kereset egyes tárgyai után különféle adótételek alatt szedetett be, mi ezen adó­nemnek az adózó községek közti igazságos felosztá­sát lehetlenn­é , annálfogva 1851-dik évben ezen ko­rona-tartományban mindazon lakosok, kik a 16-dik évet elérték, személ­y­es kereseti­­ a­dót fog­nak fizetni. Miután pedig az előlegesen szerzett képzettség foka, helybeli és egyéb különböző viszonyok szerint, melyek közt a személyes kereset gyakoroltatik, az ezen keresetre való képesség is nagyon különböző , annálfogva a személyes kereseti adóra nézve követke­ző osztályzatok alapittatnak meg : I. Osztályzat. 1. Házas zsellérek, kert­birtokosok és napszámosok. a) falukon...................................— frt. 20 kr. b) városokban.............................— frt. 40 kr. 2. Legények és egyéb segéd­munkások gyárakban, vagy pedig kereskedelmi és iparvállalatoknál , ugyszinte a mezőgazdaságnál, ha ezen legények, vagy segédmunkásoknak saját háztartásuk nincs, a) falukon......................... — frt. 30 kr. b) városokban........................1 frt. — 3. Cselédek a­ falukon...................................— frt. 20 kr. b) városokban.............................— frt. 30 kr. 4. Ezen osztálybeli adókötelezettek feleségei, fiai, le­ányai és testvérei, ha ezek az adó­kötelezett csa­ládfővel közös családi háztartásban élnek , és külön önálló keresetet nem űznek, a) falukon...................................— frt. 20 kr. b) városokban.............................— frt. 30 kr. II. Osztályzat. 1. Mezei gazdák, a kiknek földbirtoka 50 holdat túl nem halad, úgy szinte segéd­munkások, kik tulajdon ház­tartással bírnak........................1 frt. — kr. 2. Tisztviselők, az álladalom, a rendek, községek , közintézetek , egyletek, vagy magánszemélyek szolgálatá­ban ; — továbbá egyházi javadal­mak élvezetében lévő lelkészek, végre az úgynevezett honoratiorok, úgymint: okleveles ügyvédek mér­nökök, orvosok, sebészek, gyógy­­szerárusok és bábák . . . . 3 „ — „ 3. Nyugalmazott tisztviselői az állada­lomnak, a rendeknek, községeknek, közi­ntézeteknek, egyleteknek vagy magánszemélyeknek, továbbá activ szolgálatban lévő szolgái az állam ugróknak, rendeknek, községeknek sat. kik a tisztviselők osztályába nem tartoznak , végre segédlelké­szek és magán tanitók . . . 2 . — ,, 4. Nyugalmazott szolgái az álladalomnak, a rendek, községeknek sat. kik a tisztviselők osztályába nem tartoz­­nak.....................................1­­ „ 5. Ipar és kereskedést űzök a) falukon ..............................1 „ — „ b) városokban........................3 ., — ,, c) Pesten és Budán . . . . 6 „ — „ 6. Az ezen osztályzatbeli adókötelezettek feleségei, fi­ai, leányai és testvérei, ha azok az adó­kötele­zett családfővel közös családi háztartásban élnek és külön önálló keresetet nem űznek, úgy szinte álladalmi rendi községi sat. elhalt tisztviselők és szolgák családtagjai a fentebbi adótételek felét fizetik. (Vége kevé­­ségnek stb) kötelessége arra vigyázni, hogy az elő­adások csak előadási engedély mellett s azzal öszhang­­zólag történjenek , továbbá, hogy az előadás módjában (színpadositás­, öltözetben, sat.) semmi botrányos, vagy közhlledelmet sértő ne legyen. Átalában a közbátorsági hatóság tiszte, az előa­dás alatt a rend, csend s hiedelem föntartása fölött őrködni, s a nyilvános mulatság minden háborítását eltávolítani. Ugyanaz, ha sürgetős tekintetek kívánnák, vala­mely színmű előadását, a helytartótól utólagosan ké­rendő engedély mellett, egészen vagy részben betilt­hatja , sőt még a már elkezdett előadás folytatását is megszüntetheti. " Rendkívüli esetekben, az épület kiürü­tetése­­s bezáratására is felhatalmaztatik. 7. §.‘A szinházi vállalkozó a helytartó határoza­tai ellen a belügy­miniszerhez, a közbátorsági hatóság intézkedései ellen pedig a helytartóhoz folyamodhatik. Büntetések. 8. §. Ezen törvény rendeleteinek bármely áthá­gása , mint vétség, 50—500 pártnyi birsággal és súlyosbitó körülmények esetében ezenfölül még há­rom hónapig terjedhető fogsággal is büntetendő , ki nem zárva azon törvényes kereseteket, melyekre az előadatott művek tartalmuknál fogva alkalmat adhat­nának. 9. §. Valamely színműnek jóváhagyott szövegé­töli egyes hátrányos eltérések (rögtönzések), az azok tartalmából kitűnő rész szándék fokozatához képest, a közbátorsági hatóság által 5 — 50 frt pénzbüntetés­sel fenyitendők ; a mennyiben a jelen törvény vagy az átalános fenyitó törvények értelmében, azok miatt sú­lyosabb büntetésnek nincsen helye. Bécs, nov. 25-én 1850. Bach. A m. hó 30-kán megjelent CLIV. darabja az átalános kir. törv. és kormánylapnak közli a bel— ü­gyministerium nov. 25-ki rendeletét, mely által a szinházi rend szabályozóik: Színházi rendelet. 1. §. Bárminemű színpadi előadások, szabály sze­­rint csak színházakban, vagy a végre különösen en­gedményezett helyeken, s csak személyes fölhatalma­zással ellátott vállalkozók által eszközöltethetnek. 2. §. A szinház-épitést s a szinházi vállalatok­ra­ engedély-nyerést illetőleg, a fönálló szabályok s az egyes intézetek számára adatott kiváltságok ere­jükben meghagyatnak. Kivételesen egyes műkedvelői előadásokra a ke­rületi főnök (megyei elnök, főnök, sat )­oly városok­ban pedig, hol rendőri igazgatóságok léteznek, a rend­őr-igazgató vagy városkapitány ad engedélyeket. 3. §. Minden bármely névvel nevezendő színi mutatványra nézve, első előadása előtt, szükséges az előadási engedély a helytartó részéről; — s a vállal­kozó vagy a hatóságnál bejelentett helyettes (igazga­tó) felelős az iránt, hogy ezen helytartói engedély megnyerése nélkül, semmiféle színmű elő ne adassék, s hogy az előadásoknál ezen engedély szorosan meg­­tartassék, s attól legkisebb eltérés se történjék. 4. §. A kinyert előadási engedély csupán az ab­ban világosan megnevezett vállalkozó­­i színpadra nézve érvényes. Oly színművek azonban, melyek már engedély mellett a koronaországi főváros színpadán előadattak, ugyanazon koronaországnak bármely más színpadán, újabb engedély nélkül is előadathatnak. 5. §. A megadatott előadási engedélyt közrend­­föntartási indokokból bármikor vissza lehet vonni. 6. §. Az álladalmi közbátorsági hatóságnak (vá­roskapitányság-, rendőrigazgatóság-, kerületi főnök­ Szabályzat a háztulajdonosok számára a házbér-jövedelem­­bevallások szerkesztése és beadása iránt. (Vége.) 27. §. Az előbocsátott §§. szabályai szerint szerkesztett házbér-jövedelem-vallomásokat a háztu­lajdonos, vagy e végre különösen megbízott felhatal­mazottja, a felhatalmazás oda csatolása mellett, saját­kezűig a következő záradékkal aláírni tartozik: „Én alulírt ezennel nyilvánítom, hogy a fenteb­bi házbér-jövedelmet a valósághoz képest lelkiisme­retesen tettem fel, a házbér leírását pontosan teljesí­tettem­, s mellette a f. é. October 30-ai rendelet 11. §. határozmányait tartottam szem előtt. Minek hitelé­re adom saját kezű aláírásomat:“ N. ... hó ... . napján. N. N. 28. §. Hitrebizottságoknál csak a hitbizomány használója vagy ennek felhatalmazottja, oly tulajdono­soknál pedig, kik kiskorúak vagy gyámság alatt álla­nak, a gyám­ vagy gondnok köteles a vallomást meg­tenni s aláírni. Ha több tulajdonosok vannak, a vallo­mást a 27. §-ban idézett záradékkal együtt valamen­­­nyinek vagy az áltatok e végre különösen fölhatal­­mazottnak kell aláirni, s helyességéért valamennyien egyetemben (in solidum) felelősek is. 29. §. A vallomásokat a kötelezettek a kisza­bott idő alatt annál inkább igyekezzenek beadni, mint­hogy továbbra halasztás miatt pénzbüntetés vár rájuk, még később pedig a felvétel saját biztosok által r­o­­vásukra fogna eszközöltetni. 30. §. A bevallott s helyesnek talált házbér­­jövedelmekből a f. é. October 30-ai rendelet 7. §. értelmében Budán és Pesten 15, a többi városokban pedig 30 százték­ vonatik le az épületfentartási költ­ségekre. De minthogy ezt csak akkor lehet tenni, ha a bemondások helyeseknek ismertettek, azt a kiszámí­tással és ellenőrködéssel megbízott hatóság fogja tel­jesíteni, a háztulajdonosok tehát a házbéreket, e le­vonás tekintetbe vétele nélkül, úgy mint azok kiköt­­tetnek, vagy kiköthetők volnának, tartoznak feltenni. Utasítás a lakházak osztályozása I. Fejezet. Átalános elvek. 1. §. Osztályozás alá esik minden lakház, akár magánosan, akár helységben álljon. 2. §. Alóla csak a templomok vétetnek ki, s az isteni tisztelet tartására szánt épületek, továbbá az ál­ladalmi épületek és kórházak, a mennyiben ez utolsók tulajdonosaiktól e czélra kibérelve nincsenek ; végre azon városokban és helyeken levő épületek, melyek a f. é. October 4—ki rendelet 4. §. értelmében házbér­­jövedelem szerinti megadóztatásra kijelöltek. 3. § Az épületek osztályozása azon elven alap­szik, hogy minden épület azon arányban szolgál adó­zás tárgyául, a mennyiben lakásokkal bir. 4. §. E végre az épületek 12 osztályba soroz­tatnak, még pedig: Mindazon épületek pedig, melyek 35 lakosz­tálynál többet foglalnak magukban, annyiszor, men­nyiszer e számon fölül 5 lakosztállyal több találta­­tik bennök, 1 vagy 2 forinttal magasabban rovatnak meg, mint az I. osztály, a szerint, a mint az épületek csupán földszintiek (alházak) vagy emeletesek. 5. §. Annak meghatározására, vajjon valamely épület átalában osztályozás alá tartozik-e , s melyik osztályba sorozandó, legelőször azt kell elítélni, vál­jon az épület lakház-e? aztán lakrészeinek száma, s azon körülmény jó tekintetbe, hogy csak földszinti részből áll-e, vagy emeletei is vannak. 6. §. Lakházakul tekintendők mindazon épüle­tek, melyek valósággal lakásnak használt, vagy e hasz­nálatra szánt részeket foglalnak magukban. 7. §. Épületek, melyekben lakrészek nincsenek, nem tárgyai az osztályozásnak, p. o. csűrök, istállók, hamEarok s t. e.T., föltéve, hogy az ily épületek csu­pán saját czéljokra emeltettek, s lakásul sem nem használtatnak, sem nem használhatók. 8. §. A lakházak tekintet nélkül az anyagra, miből építvék, s népességére a helynek hol állanak, csak a bennök foglalt lakrészek száma szerint, s azon körülményre ügyelve, vajjon csak földszinti részből állanak-e, vagy emeletjök is van, a 4-dik §-ban ki­jelölt osztályok valamelyikébe soroztatnak. 9. §. Osztályozás végett lakrészekül csupán oly szobák és kamrák vétetnek, melyek valósággal lakat­nak, vagy lakásra vannak szánva, tekintet nélkül az időre, mélyen keresztül vagy mely alatt, s tekintet nélkül a módra, mely szerint használtatnak. Olyan házban tehát, mely egészen vagy részben lakatlan , a szobák és kamrák még azon esetben is lakrészekül vétetnek föl, ha bizonytalan, vájjon fog-e valaki és­ mikor bennök lakni. Szintazonkép lakrészekül tekin­tendők az előszobák, termek, társalgási szobák, iro­dák és hálószobák s t. elf. Ellenben ilyenekül az osz­tályozásnál nem tekintetnek : a konyhák, pinczék, pad­­­lások (kivéve a tető alatti lakszobákat), istállók ,­­ csűrök s­t. eff. Továbbá szinte nem tekintetnek lakré­szekül : az iskola­szobák, műhelyek, hivatalos ubica­­tiók, ha csak e részek a háztulajdonostól bérbe nem adattak volna. 10. §. Emeletnek csak azon magasabb részek tekintetnek, melyek lakosztályokat foglalnak maguk­ban, s a földszinti részen fölül állanak, melyben szinte vannak lakások. A háztető semmi esetben nem tekin­tetik emeletnek. 11. §. Az emeletek csak olyan épületeknél jön­nek számításba,melyek ötnél több lakosztál­lyal bírnak. Az emeletek száma az osztályozásra semmi befolyás­sal sincs. 12. §. Ezen elvek tekintetbe vételével készítte­tett az A. betű alatt ide mellékelt szabályzat (Tarif.) melyet az osztályozásnál szorosan meg kell tartani. (Vége következik.) BHMHIVATALOS RÉSE. Pest, dec. 3. ** Azon intézetek közt, melyek a népmü­­veltség, izlésnemesség, erkölcstisztaság, jellem­­erő emelése, ápolása, terjesztésére kiválólag hatni hivatvák, első helyen állanak a szinintézetek. Minél közvetlenebb és a nép minden réteg­­­­zeteire szétterjedőbb a hatás, melyet e művészeti intézetek az átalános szellemi emelkedésre, mint a nép mulattatva nemesítő gyülhelyei gyakorol­nak , annál szükségesbnek kell elismernünk az államkormány minden oly intézkedését, melynek czélja a színművészetet imént említett nemes fela­datában támogatni, a színészetet az általa képviselt művészetágak ápolása s­zekélyesitésének magasb czéljaiban gyámolítani. E czél positiv és negativ eszközökkel ér­hető el. Az első a szinintézetek és szinirodalom tényleges anyagi segélyzésére szorítkozhatik csak, és a kormány részérőli oly kedvezményekre, me­lyek a színművészetnek saját két tényezői, a szí­nészek és színmáírók viszonyhatása általi kel— erejű kifejtését előmozdítsák, vagy annak lehető gátjait elhárítsák.

Next