Magyar Hirlap, 1894. július (4. évfolyam, 181-211. szám)

1894-07-22 / 202. szám

s MAGYAR HÍRLAP Felségsértő mérnök. — Saját tudósítónktól. — A budapesti rendőrség elfogott egy fővárosi, olasz származású mérnököt, aki vendéglőben, na­gyobb társaság előtt, lelkesen magasztalta az anar­­kista eszméket, dicsőítette Caserió gyilkosságát és amellett erősen felségsértő nyilatkozatokat is tett, úgy hogy méltán merült fel a gyanú, hogy a mér­nök maga is anarkista s talán külföldi anarkisták­­kal is áll összeköttetésben. Erről a fővárosszerte feltűnést keltő elfogatás részleteiről tudósítónk a következőkben számol be: Piccarone Miksa, olasz származású mérnök, ki a Ganz-gyárban volt alkalmazva, tegnapelőtt este több olasz származású operaházi karénekessel az Andrássy­ út egyik vendéglőjében vacsorázott. Vacsora után, borozgatás közben szóba került Carnot meggyilkoltatása is. A társaság valamennyi tagja elitélte Ca3erio nemtelen tettét, csak egyedül Piccarone volt az, ki védelmébe vette az elnök­gyilkost és magyarázgatta, hogy Piccarone nem gyilkos, hanem az anarkizmus lelkes követője, vértanú, ki a nemes ügyért feláldozta magát. A mérnök, ki különben is heves természetű ember, sokat ivott s ebbeli állapotában megfeledke­zett a tartózkodásról és oly hangosan beszélt, hogy mindenki meghallhatta a fogadóban. Kivált akkor lett nagyon dühös,, mikor látta, hogy barátai nem igen osztják a véleményét és egy ízben egész han­gosan igy kiáltott fel: — Igen! Caserio okos és helyes dolgot végzett, mikor ledöfte a francziák elnökét. A mi koronás Carnotunkkal is igy kellene elbánni. Asztaltársai erre a heves nyilatkozatra el­­szörnyüködtek s csakhamar Piccaroneval — kit nagy nehezen lecsillapítottak — elhagyták a ven­déglőt. Másnap — tegnap reggel — azután két kar­énekes, Piccarone asztaltársa, attól félve, hogy az antidinasztikus nyilatkozat, melyet az olasz mérnök a vendéglőben hangosan mondott, rájuk is bajt hoz­hat, barátjukat feljelentették a rendőrségnél. A rendőrség két detektívet küldött ki a Ganz­­gyárba, de még Piccaronet nem találták ott. A titkos rendőrök erre elmondták a gyár műszaki fő­nökének, hogy mi járatban vannak. A főnök a fiatal olasz mérnököt magához hivatta lakásáról és meg­érkezése után átadta a detektiveknek, kik a főkapi­tánysághoz kisérték Piccaronet. Ott azonnal kihallgatták Piccaronet. Az olasz nem tagadta, hogy mondhatott olyan dolgot, amivel vádolják, de vallomásában felemlítette, hogy a bor beszélt belőle. Kihallgatása után átkísérték az ügyészséghez és itt folytatják ellene a további vizs­­gálatot.Piccarone olasz alattvaló. A Ganz-gyárban 1890. szeptember hó 15-e óta van alkalmazásban s a gyár vizierő-osztályánál dolgozott, mint mérnök. Nőtlen ember s csak édes anyját segélyezte, kinek minden hónapban küldött fizetéséből. Nagyon sokat érintkezett a gyár olasz munkásaival, a­miért meg is rótták, sőt utóbb, mikor a figyelmeztetés nem fogott rajta, el akarták bocsátani a gyárból. Csak nagy kérésre és arra való tekintetből, hogy anyját tartja, nem bocsátották el. Piccarone olaszul és francziául beszélt és egy kissé törte a németet. A gyár vezetői azt nem vették észre soha, hogy anarkisztikus eszméket hangozta­tott volna, mert akkor azonnal elbocsátották volna. Piccarone előbb Budán a fő­ ut 40. sz. a. la­kott, utóbb pedig iskola-utcza 17. sz. a. egy Caran­­dini Mária nevű olasz asszonynál. A rendőrség le­tartóztatása alkalmával házkutatást is tartott lakásán s le is foglalt több írást, de azok nem vonatkoznak anarkista dolgokra.* A rendőrségi sajtóiroda a tegnapelőtt történt esetről ma a következőket jelenti: Piccarone Miksa szicziliai palermói születésű, 30 éves r. kath. nőtlen géprajzoló-mérnököt, aki a Ganz és társa gépgyár részvénytársaságnál volt al­kalmazva (lakik iskola-utcza 17.) tegnap délután királysértés miatt letartóztatták és átadták a buda­pesti ügyészségnek. Házmotozás alkalmával semmi terhelő írást sem találtak lakásán, valamint semmi­­ olyan adatot sem, mely azt bizonyítaná, hogy kül­­öldi anarkistákkal állana összeköttetésben. Piccarone az itteni szoczialisztikus vagy munkásmozgalmakban sem­ tűnt föl eddig, néhány szót oláhul, arra kérte tehát a bírót, hogy ő olvassa fel a határozatokat. A bíró azonban ezt kereken megtagadta, azzal a meg­okolással, hogy mindenki tud magyarul a köz­ségi képviselők közül s különben is Magyar­­országon a hivatalos nyelv a magyar. Erre az erélyes kijelentésre felbátorodtak a magyarok és szavazást kértek, melyen nagy többséggel vetették el az oláhok indítványát. Esperes-választás. Kis­ Jenőn — mint levelezőnk írja — múlt csütörtökön töltötték be az ottani görög keleti esperesi állást. A román nemzeti­ségi és egyházi szempontból felette fontos és be­folyásos állásra három jelölt volt kandidálva: Izaileszku Juon dr., aradi theologiai tanár, Argye­­lán kétegyházai és Bésán Juon gyulai papok. A választás, melyet a templomban tartottak meg zárt ajók mögött, Traileszku dr. győzelmével végződött. A megválasztott esperest a város küldöttsége üd­vözölte, majd tiszteletére fényes lakomát rendeztek. Főszolgabíró.választás. A kisczelli járás­ban, a volt főszolgabíró lemondása következtében, mint vasmegyei levelezőnk írja, megindult a válasz­tási mozgalom. )Az állásra Szabó Péter kis­czelli főszolgabíró, Pulay Ferencz II. aljegyző, Jakab Bódog szombathelyi, Nagy József szentgotthárdi és Herbst Géza felső-eőri szolgabirák, továbbá Takách Márton és Horváth Elek miniszteri fogalmazó pá­lyáznak. A dunamelléki ref. püspöki hivatalt hol­nap, vasárnap, pár heti időtartamra Halasra helyezik át. Ennélfogva minden kérvényt, vagy Hivatalos ira­tot oda kell czímezni. MEGYEI és VÁROSI ÉLET. Derék bíró. A szilágy-megyei Tasnád- Sijnémet községben néhány nappal ezelőtt kép­viselőtestületi ülés volt, melyen néhány felbuj­tott oláh, kik pedig azelőtt példás békében éltek a község magyar lakosaival, óriási lármát csapva, azt kivánta, hogy a határozatokat oláhul olvassák fel. A nagy zajtól és fenyege­téstől megfélemlített magyarok mindjárt bele­egyeztek, noha számuk kétszer is felülmúlja az oláhokat. A jegyző magyar ember s alig tud SZÍNHÁZ és MŰVÉSZET. Anyámasszony. Igazán bámulatos az a nagy kitartás, mely a népszínmű-irókban lakozik. Mióta a népszínház szigorúbban bánik el velük, a nyári színköröket keresik föl műveikkel és azt a kisebb igényű közönséget rikatják és kaczagtatják meg. Ma este is népszínmű-premier volt az ó­budai szín­körben. Bignió-Sipos Erzsi asszony három felvoná­­sos népszínművét az «Anyámasszony«-t adták elő. A darab — eltekintve nem egészen kifogástalan techni­kai beosztásától — ügyesnek és hatásosnak mond­ható. Lánya Miska, a fiatal, tűzről pattant özvegy, akit a faluban mint »megigézet« ismernek, megszán egy nálánál valamivel fiatalabb paraszt suhanczot, kinek se anyja se apja, örökbe fogadja és móodsan kiöl­tözteti, úgy, hogy a Gabi csakhamar első legény lesz a faluban. Gabi később elmegy huszárnak s amikor visszakerült, olyan helyre legény lesz, hogy a fogadott anyja belészeret és hozzá akar menni feleségül. A legény, bár időközben megszeretett egy falujabeli kis leányt, Kopány Viczát, már csak hálából is beleegyezik. Már-már eljött az esküvő napja, mikor Lonya Miska megtudja, hogy fogadott fia mást szeret, nagylelküen lemondott Vicza javára, ő maga pedig hozzámegy fele­ségül a Vicza apjához. A színészek jól megállták helyüket. Ligeti Mari ügyesen játszotta meg a fiatal özvegy szerepét, Hanel Aranka kedves kis falusi leány volt. Gabit Szerdahelyi a társulat »minde­nese« játszotta szépen. Jók voltak még: Solti Pau­lina, Kautay Teréz stb. A közönség, mely a szín­házat szinültig megtöltötte, igen sokat tapsolt. A színkörökből. A városligeti színkörben holnap vasárnap délután félárakkal Stern Izsák, a házaló zsidó kerül szinte, a czímszerepben Újvári Károl­lyal, míg este 7 órakor rendes helyárakkal a Charlie nénje kerül előadásra. A színkör legköze­lebbi újdonsága a Katonák falun czimü életkép lesz, melyet Kiss Mihály irt át a Két baka és egy huszár czimü népszínműből. Az igazgatóság még e szezonban színre hozza a Szamárbőr czimü nagy látványosságot, melyhez teljesen új díszleteket s jel­mezeket, valamint gépeket készítenek. A színpad át­alakítási munkálatait már megkezdték, úgyszintén készülnek a díszletek is. •­ A krisztinavárosi színkör jövő heti műsora ez . Hétfőn, kedden, csü­törtökön és pénteken az Ember tragédiája, szerdán A plébános szakácsnéja, szombaton Komor Gyula dr. hirlapirótársunk fővárosi életképe: A prímás kis­asszony vagy A fő- és székvárosban czimmel ke­rül szinre először. Az újdonságot vasárnap ismétlik. Az óbudai színkörben e hónap 28-án Beksics Gusztávnénak A polgári házasság czimü három­­­felvonásos vigjátéka kerül szinre. A bayreuthi előadások, Mint Bayreuthból írják, az ünnepi előadások iránt, melyek tegnap kez­dődtek Parsifal előadásával, oly nagy az érdeklődés, 1894. julius 22 hogy augusztus 6-ig már minden jegy elkelt. E hó­nap 31-én, Liszt Ferencz halálának évfordulója al­kalmából, a régi operaházban nagy zenekari hang­verseny lesz, amelyet Wagner Szigfried vezényel. A Wagner-színházban ez évben először adják Lohen­­grint s említésre méltó, hogy a bayreuthi színpadon először énekelnek magyar énekesek. Takács Tann­­häuserben Biterolfot, Parsifalban Amfortast, mig Doma Zoltán Parsifalt személyesíti. Wagner Cosima asszony nagy rokonszenvet tanusit a magyarok iránt s az orsz. magy. királyi zeneakadémia kirándulóit nagy érdeklődéssel várja. Főképpen az ő szívessége és áldozatkészsége tette lehetővé a kirándulást, s az abban résztvevők tiszteletére a jövő hó első napjai­ban a »Wahnfried«-villában estélyt ad, melyre az ott időző magyarokon kívül az összes művészek és művésznők hivatalosak lesznek. A magyar vendégek kegyeletük kifejezésével viszonozzák a vendégszere­tetet, s a zeneakadémia olvasóköre nevében meg­koszorúzzák Liszt Ferencz és Wagner Rikárd sírját. A kiránduló társaság augusztus elsején indul el,3-án Lohengrint, 5-én Parsifalt, 6-án Tannhäusert hall­gatja meg, 4-én kirándul Nürnbergbe, 7-én pedig Münchenbe utazik a 8-iki Tristan és Isolda előadására. MULATSÁGOK. Kereskedők tánczmulatsága. A budapesti kereskedő ifjak társulata a margit-szigeti alsó ven­déglő helyiségében, e hónap 21-én, nyári tánczmu­­latságot rendezett. A mulatságon, melyen az első négyest 150 pár tánczolta, ott voltak. Leányok: Gungaretz Anna, Jurányi Mathild, Walkovszky Irma és Ilka, Mankhart Anna és Józsa, Kalina Aranka és Ilona, Juhász Ida, Dotzauer Alexa, Kopál Erzsike, Rux Rózsi és Sarolta, Gyár­­fássy Marianne, Breitner Ida, Stempfen Sarolta és Mariska, Mihalicz Aranka és Irma, Gaulich Fanni, Marton Ilonka,­­ Mitteldorfer Margit, Woll­­ner Paula, Estoffer Mária (Pécs), Lindenberg nővérek, Hauszmann Rózsi, Ludwig Irma, Koch Irma, Dankó Panna, Melczer Irénke, Macher Paula, Barts Sarolta, König Lujza, Schwarcz Aranka és Olga, Láng Vilma, Kállay Iluska, Poszlovszky Ida, Melcer Ida, Rukner Ilonka, Pinkrácz Gizella, Sántha Róza és Irma stb. Asszonyok: Bleier Gyuláné, Kalina Istvánná, Jurányi Péterné, Walkovszky Ödönné, Munkhardt Józsefné, özv. Juhász Józsefné, Dotzauer An­­talné, özvegy Kopát Józsefné, Breitner M.-né, Gau­lich Alajosné, Mihalesz Károlyné, Szávoszt Alfonzné, Márton Alajosné, Estoffer Emilné, Leier Gyuláné, Lindenberg R.-né, özv. Macher Rezsőné, Barts Józsefné, Manzer Aladárné, Koch Ferenczné, Singer Józsefné, özv. Kállayné, Poplovszky Gyuláné, Gutt­­mann Zsigáné, Schreier Sámuel dr.-né, Hartmann Mórné, özv. Schwarz Jánosné, Pál Jánosné (Arad.) Anna-bál. Az erdő­bényei fürdőigazgatóság e hónap 29-én zártkörű Anna-bált rendez. FŐVÁROSI ÜGYEK. Költözködő elöljáróság. A VI. ker. elöljá­róság eddigi helyiségéből a nagymező-utcza 24. sz. a. házból augusztus elsején két házzal tovább, a nagymező-utcza 28. sz. házba költözik át. Budapest pótadója. Az 1894-iki évre szóló házbér és földadó után kivetett jövedelmi pótadók összeírását most fejezték be, mit a székes főváros tanácsa hirdetményében tudat a közönséggel s egy­ben tudatja, hogy a pótadókat feltüntető lajstro­mokat 1894. évi julius hó 22-ikétől 29-ikéig (bezá­rólag) az adószámviteli hivataloknál a délelőtti hi­vatalos órák alatt közszemlére teszi ki. Ezt oly felhívással juttatja a tanács az érdekeit közönség tudomására, hogy a kérdéses lajstromokat saját ér­dekében betekintse s a megállapított adók mérve elleni esetleges felszólamlásait a törvény szabta ha­táridőn belül beadja. A főváros jövő évi költségelőirányzata. Lampl Hugó főszám­vevő most foglalkozik a jövő évi költségelőirányzat összeállításával, úgy, hogy azt szeptember hó 15-ikén már a tanács elé terjeszt­hesse. A munkálat keresztülvitelét nagyban lassítja és hátráltatja az a körülmény, hogy az egyes ügy­­osztályok vezetői csaknem mindannyian szabadságon vannak, a kerületi Elöljáróságok szükségleteire nézve pedig teljesen tiszta képet alkotni még mindig nem lehet, mert valószínűleg szükséges lesz a személyzet megszaporítására s igy a költségek változnak. Hogy a főszámvevő a költségelőirányzatot idejében elké­szíthesse, a nyáron nem is megy szabadságra. Vadászok figyelmébe. A székes­főváros tanácsa a fegyver és vadászati adó tárgyában hir­detményt tesz közzé. A hirdetményben felhívja mindazokat, kik adóköteles fegyverek birtokába»

Next