Magyar Hirlap, 1927. január (37. évfolyam, 1-24. szám)

1927-01-01 / 1. szám

Szombat Az új nagyhatalom: a film világbirodalma (A Magyar Hírlap tudósítójától.) Néhány évtized előtt a sajtót keresztelték el a hete­dik, vagy a nyolcadik nagyhatalomnak. Nem lehet tagadni, a sajtó azóta is tartani tudta ezt a pozícióját, de a sajtó mellett kibontakozott egy másik nagyhatalom, a fehér vászon és a film világbirodalma. Mert azt többé nem lehet már tagadni, hogy a film befolyása a közvéleményre lépést tart a sajtó befolyásával, vagy éppen fölébe emelkedett a sajtó által gyakorolt hata­lomnak. Most jelent meg Curt Moreck új könyve a film erkölcsi történetéről és azok az ada­tok, amelyeket itt sorol fel Moreck, igen világosan megmutatják a film által gyako­rolt nagy­hatalmat. 1925 közepén Angliá­ban 3600 filmszínház volt­­.100.000 üléssel, és a filmszínházakban hetenként átlag 20 millió látogató fordult meg. Az így felállí­tott statisztika szerint Anglia tíz évnél idő­sebb lakosságának 55—60 százaléka tarto­zik a filmszínházak állandó közönsége közé és az ilyen törzsvendégek évenként átlag hetvenötször-nyolcvanszor nézik meg a filmszínházak előadásait. Ebből világosan következik az a nagy hatás, amelyet az an­gol közvélemény és az angol tömegek gon­dolkodására gyakorolt a film. Ugyanekkor Németországban 3.600 film­színház volt, nem kevesebb, mint 1.275.000 ülőhellyel. A statisztika szerint Németor­szágban átlag naponként harmadfél millió ember fordul meg a filmszínházakban és így a né­met közvélemény gondolkodására is dön­tően nagy befolyása van a fehér vászon­nak. Münchenben 50, Hamburgban 49, Kölnben 41, Boroszlóban 28 filmszínház van, de az élen természetesen a német fő­város halad, mert Berlinben 317 a filmszínházak száma és közöttük van az Ufapalast am Zoo, ahol hatezren foglalhatnak helyet egyszerre, és ahol naponként huszonnégyezren nézik vé­gig az előadást. Oroszországban, amint Curt Moreck könyve közli, van többszáz olyan filmszín­ház, amely vándorol és minden héten más­hol tart előadásokat. Ilyen körülmények között Oroszország lakosságából 108 millió azoknak a száma, akik rendszeresen láto­gathatnak filmszínházakat. Ebből a 108 millió emberből legalább 80 millió az olyan, aki nem olvas rendszeresen, vagy nem olvas rendszertelenül sem és ez meg­mutatja, mennyivel szélesebb hatást gya­korol ezeken a területeken a tömegek gon­dolkodására a film, mint az újság. Moreck könyvének címe szerint erkölcsi szempontokból akarja bírálat tárgyává tenni a filmet és ez a probléma csakugyan igen izgalmas. Elvégre New Yorkban és az Egye­sült Államokban mindenfelé vannak film­színházak, amelyek 5 centért is megnyitják nézőterüket a közönség előtt, tehát a film látogatása olcsóbb, vagy majdnem olcsóbb, mint egy rövid út a földalatti villamoson. New York városában jelenleg 700 film­színház van, 300.000 ülőhellyel és csak 60 százalé­kos átlagos látogatottság feltételezése mel­lett annyit jelent, hogy New Yorkban na­ponként hétszázezer ember nézi végig a filmszínházak előadásait. Az Egyesült Álla­mokban a legutóbb felállított statisztika szerint 8 millió ülése van az 1600 filmszínház­nak. Ezek mutatják azokat a fantasztikus mére­teket, amelyekhez eljutott a film és azt az erős befogást, amelyet a film tud gyako­rolni az amerikai közönségre is. De a könyv címe által felvetett erkölcsi problémát nem teljes erkölcsi komolysággal elemzi Curt Moreck, mert például igen sú­lyos aggály gyanánt hangsúlyozza azt, hogy a filmdrámáknak milyen nagy százaléka pe­reg le az ágy körül és akar hatást gyako­rolni a félig meztelen női testek vetítésével, de a könyv kissé túlságosan kiszélesíti a bi­zonyítási anyagot és a film erkölcstelenségé­nek dokumentálása végett tucatszámra közli az olyan felvételeket, ahol a női testek még csak félig sincsenek felöltöztetve. Így nyitva marad az a kérdés, vájjon az erkölcsi szem­pontok hangsúlyozásával akar-e vásárlókat szerezni nagy könyve számára Moreck, vagy azzal a­­ bizonyítási anyaggal, amelyet mintha a közönség erkölcstelenségének ki­használása végett próbált volna összeállítani. Általában Moreck rendkívül szigorú és nem csupán azt kifogásolja, hogy a film­felvételeken nagyon szeretnek vetkőzni a sztárok, de kifogásolja azt is, hogy a film körül foglalkoztatott hölgyek magánéletük­ben nem eléggé tartják szem előtt az er­kölcsi szempontokat. Sajnos, a bizonyítási anyag itt újból olyan, hogy az olvasók hir­­telenében nem tudhatják: vájjon erkölcsi érzéküket akarja-e felébreszteni a könyv írója, vagy erkölcstelenségükre számít és így­, akar széles közönséget biztosítani köny­vének. Mindenesetre elég érdekes megtudni azt, hogy a német filmcenzúra előírása szerint egy csók nem lehet hosszabb, mint há­romnegyed méter a filmfelvételen, ami annyit jelent, hogy legföljebb 35—40 másodpercig tarthat a közönség előtt. Igen szép dolog az, ha a német filmcenzúra ilyen tiszta jogszabályo­kat állított fel, csak bajos megérteni, vájjon a negyven másodperces csók miért kevésbé erkölcstelen, mint az olyan csók, amely hatvanöt másodpercig tart. Alighia nem helyes Mor­eck könyvének az a megállapítása, amely szerint a legerkölcs­telenebb filmek az „erkölcsi felvilágosítás“ jelszava alatt kerülnek a széles közönség elé, mert ha nem használnák fel az erkölcsi felvilágosítás ürügyét, akkor a betiltás vég­zete alá esnének. Még egy veszélyt lát az erkölcsi rombolás mellett a filmszínházak működésében és a filmdrámák felépítésében Moreck könyve, még­pedig az osztályellenes izgatást. A filmrendezők jóvoltából estéről estére sok­millió ember elé kerülnek káprázatos kas­télyok, valószínűtlenül fényes báltermekkel, amilyeneket igen ritkán találni XIV. Lajos kora óta. Egymást követve robognak a ha­talmas luxus-automobilok, százával vonul­nak fel a remekül felöltözött, vagy reme­kül­­ levetkőzött nők, folyik a pezsgő és így 5 cent, vagy 10 cent belépődíj mellett kibontakozik a külvárosi filmszínházak kö­zönsége előtt is egy olyan luxus­élet, ami­lyenben ritkán van részük az amerikai mil­liárdosoknak. Húsz komornyik sorakozik fel, har­minc frakkos pincér hozza egymás mögött a tálakat, száz vendég­­ ül a szédítően megterített asztal körül, ját­szik a zenekar és táncol a balett, tehát az 5 centes és 10 centes közönség úgy látja, mintha örök tobzódásban élnének a gazda­sági élet vezérei. Ez valóban igen hatásos propaganda­ eszköz a vagyoni ellentétek kér­désében, még akkor is, ha a filmdrámák íróitól és a filmdrámák rendezőitől semmi nem állott távolabb, mint az ilyen propa­ganda kifejtése. ­A gondos szülő nagyon jól tudja, hogy nem csokoládé, nem cukorka az, amire a fejlődésben lévő gyermeki szervezetnek szüksége van. Azok közül a fontos tápanyagok közül, amelyek a szervezet felépítésére és erősítésére szolgálnak, a cukorka csak a cukrot, a csokoládé pedig ezenfelül a kakaó szerény tápértékét tartal­mazza. A növekedést, a csont és idegrendszer erőteljes fejlődését előidéző vitaminok főleg a malátában, a tejben, a tojásban vannak felhal­mozva. Ezeknek a természetes tápszereknek minden tápértékét koncentráltan és összes vitaminjeit változatlanul egyesíti magában az OVOMALTINE, de csak az isod Qvmnaium. Dr. Wander-féle OVOMALTINE, amely táplál, erősít, hizlal. Ha tehát azt akarjuk, hogy a gyermekeink egészségesek és ellentállóképesek legyenek, a tanulás és iskola fáradalmait ne érezzék, adjunk nekik a reggeli és uzsonnatej­hez 2—3 kávéskanál OVOMALTINE-t, amelyet jó és kellemes ízénél fogva úgy a gyermekek, mint a felnőttek szívesen szednek.­­ Egy doboz ára 1.50 pengő forg.­adóval együtt. Kapható gyógyszertárakban, drogériákban, fű­szer- és csemegekereskedésben. Magyarországon gyártja, mintát és ismertetést ingyen küld a Dr. Wander gyógyszer- és tápszergyár rt., Buda­pest, X., Keresztúri út 30/c. Leégett a roueni városháza Párizsból jelentik : A kora hajnali órák­ban eddig még ismeretlen okok folytán ki­gyulladt a roueni városháza épülete Mire a tűzoltók a mentési munkálatokat megkezd­ték, már az egész épület lángokban állott s az egyik tűzoltó­ létrát a városháza be­­omló tornya magával rántotta Hét tűzoltó életveszélyesen megsebesült. A városháza óriási értékű irattára teljesen elpusztult. "1927 január 2. 3 Keglevichné elmeállapotának A hatmilliárdos váltóhamisítás ügyében — mint ismeretes — a vizsgálóbíró vég­zése után a vádtanács elrendelte Faludi Oszkár, lovag Asbals Tasziló nyugalmazott ezredes és Bálla Antal nyugalmazott főhad­nagy szabadlábra helyezését, míg gróf Ke­­glevich Pálné, Landler István és Alföldy Ist­ván további fogvatartását határozta el. Ke­­glevichné és Landler a határozat ellen fel­­folyamodást jelentettek be, míg Alföldy megnyugodott. A felfolyamodások pénteken kerültek az ítélőtábla Csengey-tanácsa elé, megvizsgálását kéri a védő amely a­zokat elutasítva, elrendelte Kegle­­vichné és Ländler további fogvatartását. A váltóhamisítási ügy iratait az ítélőtábla most már visszaküldi a vizsgálóbíróhoz, mert Keglevichné védője, Bárdos György dr. a grófné elmeállapotának megvizsgálását kérte, illetve annak megállapítását, hogy gróf Keglevich Pálné a tett elkövetése ide­jén nem volt beszámítható elmeállapotban. Az iratok megérkezése után a vizsgálóbíró dönt, vájjon elrendeli-e az orvosi vizsgála­tot, vagy sem. Súlyos autókatasztrófa tér Pesterzsébet határában­­ Szilveszter éjjel súlyos autószerencsétlen­ség történt Pesterzsébet határában, a Sorok­sári úton. A szerencsétlenségnek egy halott és három sebesült áldozata van. A soroksári úton teljes sebességgel haladt Pesterzsébet felé egy luxusautó, amelyet Löwy Mór soffőr vezetett. A hátsó ülésen két utas, Farkas István géplakatos és Pau­­lini Antal 37 éves műszerész foglalt helyet. Az autó már az Olea részvénytársaság gyár­épülete elé ért, amikor néhány lépésnyire előtte egy idősebb ember haladt át az úttes­ten. A soffőr tülköléssel adott jelt, amit azonban az úttesten áthaladó férfi nem vett észre és tovább folytatta útját. Ekkor már az autó csak néhány lépésnyire volt a ma­gába mélyedt embertől, mire a soffőr lefé­kezte a gépet. A síkos úttesten azonban az autó nem állt meg, hanem továbbcsúszott és a következő pillanatban elütötte az előtte haladó férfit. Egy ijedt sikoltás hallatszott az autó kerekei alól, mire a soffőr, hogy az elgázolt embert megmentse, az autót balra fordította. A hir­telen lendülettel az autó nekivágódott az út szélén álló hatalmas oszlopnak, első része teljesen összetörött, majd pedig belezuhant az út mellett húzódó árokba és utasai nagy ívben repültek ki az úttestre. A szerencsétlenség után, néhány perccel már megérkeztek a pesterzsébeti mentők akik azonnal az áldozatok segítségére siet­tek. Ekkor azonban már az autó által elgázolt férfi, Szántó Ist­ván hatvannyolc éves gyári munkás halott volt. Megállapították, hogy a kerekek olyan sze­rencsétlenül mentek át rajta, hogy azonnal kiszenvedett. A karambol következtében tént Szilveszter éjszakáján halottal és 3 sebesülttel Farkas István géplakatos, aki a hátsó ülésen ült, súlyos természetű bordatörést szen­vedett és a mentők a pesterzsébeti kórházba szállí­tották. Ugyancsak súlyosan megsebesült Paulini Antal harminchaté­ves műszerész is. A soffőrnek, Löwy Mórnak pedig a szélvédő üvegszilánkjai arcát és kezét vágták össze. Paulini Antal harminchétéves műszerész is, lakására szállították, Löwy Mórt pedig Arany János utcai lakására vitték a mentők. A szerencsétlenség színhelyére kiszállott rendőri bizottság azonnal megindította a vizsgálatot a katasztrófa ügyében. A kihall­gatott tanúk vallomása szerint a soffőrt nem terheli felelősség a szerencsétlenségért, mi­vel ő idejében tülkölt, de az autó jelzését a szerencsétlenül járt Szántó István gyári munkás nem vette észre. Nem tudott állást kapni és ezért öngyilkossági kísérletet követett el A Vilmos császár út 25. számú házban lévő lakásán az éjszaka megmérgezte magát Szabó Dezső mérnök. A fiatalember két év­vel ezelőtt nősült, jó családból származó leányt vett el feleségül, akivel boldog csa­ládi életet élt. Szabó mint mérnök az Angol- Magyar Bank egyik vállalatánál volt alkal­mazva, egy évvel ezelőtt B-lstára került és azóta nem tudott elhelyezkedni. A fiatal párra rossz napok virradtak, a férfi idegeit teljesen felőrölte az állástalanság és el volt keseredve, hogy nem tud állást kapni. Emiatti elkeseredésében az éjszaka megmér­gezte magát. Szabót a Zsidó-kórházba vit­ték.

Next