Magyar Hirlap, 1927. január (37. évfolyam, 1-24. szám)
1927-01-01 / 1. szám
Szombat Az új nagyhatalom: a film világbirodalma (A Magyar Hírlap tudósítójától.) Néhány évtized előtt a sajtót keresztelték el a hetedik, vagy a nyolcadik nagyhatalomnak. Nem lehet tagadni, a sajtó azóta is tartani tudta ezt a pozícióját, de a sajtó mellett kibontakozott egy másik nagyhatalom, a fehér vászon és a film világbirodalma. Mert azt többé nem lehet már tagadni, hogy a film befolyása a közvéleményre lépést tart a sajtó befolyásával, vagy éppen fölébe emelkedett a sajtó által gyakorolt hatalomnak. Most jelent meg Curt Moreck új könyve a film erkölcsi történetéről és azok az adatok, amelyeket itt sorol fel Moreck, igen világosan megmutatják a film által gyakorolt nagyhatalmat. 1925 közepén Angliában 3600 filmszínház volt.100.000 üléssel, és a filmszínházakban hetenként átlag 20 millió látogató fordult meg. Az így felállított statisztika szerint Anglia tíz évnél idősebb lakosságának 55—60 százaléka tartozik a filmszínházak állandó közönsége közé és az ilyen törzsvendégek évenként átlag hetvenötször-nyolcvanszor nézik meg a filmszínházak előadásait. Ebből világosan következik az a nagy hatás, amelyet az angol közvélemény és az angol tömegek gondolkodására gyakorolt a film. Ugyanekkor Németországban 3.600 filmszínház volt, nem kevesebb, mint 1.275.000 ülőhellyel. A statisztika szerint Németországban átlag naponként harmadfél millió ember fordul meg a filmszínházakban és így a német közvélemény gondolkodására is döntően nagy befolyása van a fehér vászonnak. Münchenben 50, Hamburgban 49, Kölnben 41, Boroszlóban 28 filmszínház van, de az élen természetesen a német főváros halad, mert Berlinben 317 a filmszínházak száma és közöttük van az Ufapalast am Zoo, ahol hatezren foglalhatnak helyet egyszerre, és ahol naponként huszonnégyezren nézik végig az előadást. Oroszországban, amint Curt Moreck könyve közli, van többszáz olyan filmszínház, amely vándorol és minden héten máshol tart előadásokat. Ilyen körülmények között Oroszország lakosságából 108 millió azoknak a száma, akik rendszeresen látogathatnak filmszínházakat. Ebből a 108 millió emberből legalább 80 millió az olyan, aki nem olvas rendszeresen, vagy nem olvas rendszertelenül sem és ez megmutatja, mennyivel szélesebb hatást gyakorol ezeken a területeken a tömegek gondolkodására a film, mint az újság. Moreck könyvének címe szerint erkölcsi szempontokból akarja bírálat tárgyává tenni a filmet és ez a probléma csakugyan igen izgalmas. Elvégre New Yorkban és az Egyesült Államokban mindenfelé vannak filmszínházak, amelyek 5 centért is megnyitják nézőterüket a közönség előtt, tehát a film látogatása olcsóbb, vagy majdnem olcsóbb, mint egy rövid út a földalatti villamoson. New York városában jelenleg 700 filmszínház van, 300.000 ülőhellyel és csak 60 százalékos átlagos látogatottság feltételezése mellett annyit jelent, hogy New Yorkban naponként hétszázezer ember nézi végig a filmszínházak előadásait. Az Egyesült Államokban a legutóbb felállított statisztika szerint 8 millió ülése van az 1600 filmszínháznak. Ezek mutatják azokat a fantasztikus méreteket, amelyekhez eljutott a film és azt az erős befogást, amelyet a film tud gyakorolni az amerikai közönségre is. De a könyv címe által felvetett erkölcsi problémát nem teljes erkölcsi komolysággal elemzi Curt Moreck, mert például igen súlyos aggály gyanánt hangsúlyozza azt, hogy a filmdrámáknak milyen nagy százaléka pereg le az ágy körül és akar hatást gyakorolni a félig meztelen női testek vetítésével, de a könyv kissé túlságosan kiszélesíti a bizonyítási anyagot és a film erkölcstelenségének dokumentálása végett tucatszámra közli az olyan felvételeket, ahol a női testek még csak félig sincsenek felöltöztetve. Így nyitva marad az a kérdés, vájjon az erkölcsi szempontok hangsúlyozásával akar-e vásárlókat szerezni nagy könyve számára Moreck, vagy azzal a bizonyítási anyaggal, amelyet mintha a közönség erkölcstelenségének kihasználása végett próbált volna összeállítani. Általában Moreck rendkívül szigorú és nem csupán azt kifogásolja, hogy a filmfelvételeken nagyon szeretnek vetkőzni a sztárok, de kifogásolja azt is, hogy a film körül foglalkoztatott hölgyek magánéletükben nem eléggé tartják szem előtt az erkölcsi szempontokat. Sajnos, a bizonyítási anyag itt újból olyan, hogy az olvasók hirtelenében nem tudhatják: vájjon erkölcsi érzéküket akarja-e felébreszteni a könyv írója, vagy erkölcstelenségükre számít és így, akar széles közönséget biztosítani könyvének. Mindenesetre elég érdekes megtudni azt, hogy a német filmcenzúra előírása szerint egy csók nem lehet hosszabb, mint háromnegyed méter a filmfelvételen, ami annyit jelent, hogy legföljebb 35—40 másodpercig tarthat a közönség előtt. Igen szép dolog az, ha a német filmcenzúra ilyen tiszta jogszabályokat állított fel, csak bajos megérteni, vájjon a negyven másodperces csók miért kevésbé erkölcstelen, mint az olyan csók, amely hatvanöt másodpercig tart. Alighia nem helyes Moreck könyvének az a megállapítása, amely szerint a legerkölcstelenebb filmek az „erkölcsi felvilágosítás“ jelszava alatt kerülnek a széles közönség elé, mert ha nem használnák fel az erkölcsi felvilágosítás ürügyét, akkor a betiltás végzete alá esnének. Még egy veszélyt lát az erkölcsi rombolás mellett a filmszínházak működésében és a filmdrámák felépítésében Moreck könyve, mégpedig az osztályellenes izgatást. A filmrendezők jóvoltából estéről estére sokmillió ember elé kerülnek káprázatos kastélyok, valószínűtlenül fényes báltermekkel, amilyeneket igen ritkán találni XIV. Lajos kora óta. Egymást követve robognak a hatalmas luxus-automobilok, százával vonulnak fel a remekül felöltözött, vagy remekül levetkőzött nők, folyik a pezsgő és így 5 cent, vagy 10 cent belépődíj mellett kibontakozik a külvárosi filmszínházak közönsége előtt is egy olyan luxusélet, amilyenben ritkán van részük az amerikai milliárdosoknak. Húsz komornyik sorakozik fel, harminc frakkos pincér hozza egymás mögött a tálakat, száz vendég ül a szédítően megterített asztal körül, játszik a zenekar és táncol a balett, tehát az 5 centes és 10 centes közönség úgy látja, mintha örök tobzódásban élnének a gazdasági élet vezérei. Ez valóban igen hatásos propaganda eszköz a vagyoni ellentétek kérdésében, még akkor is, ha a filmdrámák íróitól és a filmdrámák rendezőitől semmi nem állott távolabb, mint az ilyen propaganda kifejtése. A gondos szülő nagyon jól tudja, hogy nem csokoládé, nem cukorka az, amire a fejlődésben lévő gyermeki szervezetnek szüksége van. Azok közül a fontos tápanyagok közül, amelyek a szervezet felépítésére és erősítésére szolgálnak, a cukorka csak a cukrot, a csokoládé pedig ezenfelül a kakaó szerény tápértékét tartalmazza. A növekedést, a csont és idegrendszer erőteljes fejlődését előidéző vitaminok főleg a malátában, a tejben, a tojásban vannak felhalmozva. Ezeknek a természetes tápszereknek minden tápértékét koncentráltan és összes vitaminjeit változatlanul egyesíti magában az OVOMALTINE, de csak az isod Qvmnaium. Dr. Wander-féle OVOMALTINE, amely táplál, erősít, hizlal. Ha tehát azt akarjuk, hogy a gyermekeink egészségesek és ellentállóképesek legyenek, a tanulás és iskola fáradalmait ne érezzék, adjunk nekik a reggeli és uzsonnatejhez 2—3 kávéskanál OVOMALTINE-t, amelyet jó és kellemes ízénél fogva úgy a gyermekek, mint a felnőttek szívesen szednek. Egy doboz ára 1.50 pengő forg.adóval együtt. Kapható gyógyszertárakban, drogériákban, fűszer- és csemegekereskedésben. Magyarországon gyártja, mintát és ismertetést ingyen küld a Dr. Wander gyógyszer- és tápszergyár rt., Budapest, X., Keresztúri út 30/c. Leégett a roueni városháza Párizsból jelentik : A kora hajnali órákban eddig még ismeretlen okok folytán kigyulladt a roueni városháza épülete Mire a tűzoltók a mentési munkálatokat megkezdték, már az egész épület lángokban állott s az egyik tűzoltó létrát a városháza beomló tornya magával rántotta Hét tűzoltó életveszélyesen megsebesült. A városháza óriási értékű irattára teljesen elpusztult. "1927 január 2. 3 Keglevichné elmeállapotának A hatmilliárdos váltóhamisítás ügyében — mint ismeretes — a vizsgálóbíró végzése után a vádtanács elrendelte Faludi Oszkár, lovag Asbals Tasziló nyugalmazott ezredes és Bálla Antal nyugalmazott főhadnagy szabadlábra helyezését, míg gróf Keglevich Pálné, Landler István és Alföldy István további fogvatartását határozta el. Keglevichné és Landler a határozat ellen felfolyamodást jelentettek be, míg Alföldy megnyugodott. A felfolyamodások pénteken kerültek az ítélőtábla Csengey-tanácsa elé, megvizsgálását kéri a védő amely azokat elutasítva, elrendelte Keglevichné és Ländler további fogvatartását. A váltóhamisítási ügy iratait az ítélőtábla most már visszaküldi a vizsgálóbíróhoz, mert Keglevichné védője, Bárdos György dr. a grófné elmeállapotának megvizsgálását kérte, illetve annak megállapítását, hogy gróf Keglevich Pálné a tett elkövetése idején nem volt beszámítható elmeállapotban. Az iratok megérkezése után a vizsgálóbíró dönt, vájjon elrendeli-e az orvosi vizsgálatot, vagy sem. Súlyos autókatasztrófa tér Pesterzsébet határában Szilveszter éjjel súlyos autószerencsétlenség történt Pesterzsébet határában, a Soroksári úton. A szerencsétlenségnek egy halott és három sebesült áldozata van. A soroksári úton teljes sebességgel haladt Pesterzsébet felé egy luxusautó, amelyet Löwy Mór soffőr vezetett. A hátsó ülésen két utas, Farkas István géplakatos és Paulini Antal 37 éves műszerész foglalt helyet. Az autó már az Olea részvénytársaság gyárépülete elé ért, amikor néhány lépésnyire előtte egy idősebb ember haladt át az úttesten. A soffőr tülköléssel adott jelt, amit azonban az úttesten áthaladó férfi nem vett észre és tovább folytatta útját. Ekkor már az autó csak néhány lépésnyire volt a magába mélyedt embertől, mire a soffőr lefékezte a gépet. A síkos úttesten azonban az autó nem állt meg, hanem továbbcsúszott és a következő pillanatban elütötte az előtte haladó férfit. Egy ijedt sikoltás hallatszott az autó kerekei alól, mire a soffőr, hogy az elgázolt embert megmentse, az autót balra fordította. A hirtelen lendülettel az autó nekivágódott az út szélén álló hatalmas oszlopnak, első része teljesen összetörött, majd pedig belezuhant az út mellett húzódó árokba és utasai nagy ívben repültek ki az úttestre. A szerencsétlenség után, néhány perccel már megérkeztek a pesterzsébeti mentők akik azonnal az áldozatok segítségére siettek. Ekkor azonban már az autó által elgázolt férfi, Szántó István hatvannyolc éves gyári munkás halott volt. Megállapították, hogy a kerekek olyan szerencsétlenül mentek át rajta, hogy azonnal kiszenvedett. A karambol következtében tént Szilveszter éjszakáján halottal és 3 sebesülttel Farkas István géplakatos, aki a hátsó ülésen ült, súlyos természetű bordatörést szenvedett és a mentők a pesterzsébeti kórházba szállították. Ugyancsak súlyosan megsebesült Paulini Antal harminchatéves műszerész is. A soffőrnek, Löwy Mórnak pedig a szélvédő üvegszilánkjai arcát és kezét vágták össze. Paulini Antal harminchétéves műszerész is, lakására szállították, Löwy Mórt pedig Arany János utcai lakására vitték a mentők. A szerencsétlenség színhelyére kiszállott rendőri bizottság azonnal megindította a vizsgálatot a katasztrófa ügyében. A kihallgatott tanúk vallomása szerint a soffőrt nem terheli felelősség a szerencsétlenségért, mivel ő idejében tülkölt, de az autó jelzését a szerencsétlenül járt Szántó István gyári munkás nem vette észre. Nem tudott állást kapni és ezért öngyilkossági kísérletet követett el A Vilmos császár út 25. számú házban lévő lakásán az éjszaka megmérgezte magát Szabó Dezső mérnök. A fiatalember két évvel ezelőtt nősült, jó családból származó leányt vett el feleségül, akivel boldog családi életet élt. Szabó mint mérnök az Angol- Magyar Bank egyik vállalatánál volt alkalmazva, egy évvel ezelőtt B-lstára került és azóta nem tudott elhelyezkedni. A fiatal párra rossz napok virradtak, a férfi idegeit teljesen felőrölte az állástalanság és el volt keseredve, hogy nem tud állást kapni. Emiatti elkeseredésében az éjszaka megmérgezte magát. Szabót a Zsidó-kórházba vitték.