Magyar Hirlap, 1927. február (37. évfolyam, 25-47. szám)

1927-02-01 / 25. szám

Kedd Na premier. Royal Orfeumban Teljesen új, világvárosi varieté-műsor kezdete 8 órakor. Telefon: József 121—68. S­ZÍNHÁZMŰVÉSZET Kulisszák előtt, kulisszák mögött Békeidőben volt utoljára Budapesten Opera­bál, amely minden esztendőben a társaság és a színpad női szépségeinek dekoratív keretben való csillogó felvonulását jelentette. Tizenhá­rom évi szünet után az idén rendeznek először Operabált, még­pedig egészen a régi békebeli mintára. A nézőteret faburkolattal fedik be és így a szín­paddal egy nívóra hozzák. Ezen az impozáns parketten­ fog hullámzani a táncosok tömege. 1914 telén a keringő volt még a táncdivat, most a charleston foglalja el helyét. A nagy jelmezes Operabál előkészítésén már dolgozik a rendezőbizottság, amely néhány nap múlva közli a részletes tudnivalókat. Egyfelvonásos­ estre készül a Belvárosi Színház, amely az előre megálla­pított játékrendet azért változtatta meg, hogy Herczeg Ferenc egy új egyfelvonásos vígjáté­kot, amelynek Kék és piros a címe, még a fő­szezonban bemutathassa. Herczeg darabjával egy estén két másik egyfelvonásos kerül színre. A Húsvéti vakáció című háromfelvoná­­sos vígjáték premierjét későbbre halasztotta Beöthy László igazgató. Ezer dollárt nyert egy opera azon a nemzetközi pályázaton, amelyet az Egyesült Államokban tűztek ki modern zene­drámára. A száznegyvennégy pályázó közül Weinberg jeruzsálemi tanár lett a nyertes, akinek Egy est Palesztinában című dalművét a bíráló­bizottság magasztaló szavakkal és ezer dollárral jutalmazta. Weinberg műve az első héber opera, amely a Palesztinát újjáépítő munkások, az úgynevezett hálócímok közt ját­szódik. Még mielőtt bemutatnák az operát, a Juval könyvkiadó cég nyomtatásban meg­jelenteti. Gorkij „Hamispénz“-e — régi, ez a színházi szenzáció foglalkoztatja most az orosz sajtót. Hamis pénz a címe Maxim Gorkij legújabb drámájának, amely a tegnapi orosz társadalom rajza,­­ így hirdették hónapok óta, mígnem most egy pelerván újság ki­­pattantotta, hogy Gorkij 1904-ben írta ezt a darabot, de nem fejezte be. A múlt nyáron Max Reinhardt azzal a kéréssel fordult a költő­höz, bocsássa egy művét a színházai rendel­kezésére és Gorkijnak ekkor jutott eszébe a Hamispénz, amelyet befejezett és átadott Reinhardtnak. A szatirikus és sok jelenetében életképszerű drámának sem a cselekményén, sem a tendenciáján, sem az alakjainak jelle­gén nem változtatott az író. Iskoláslány-drámát irt egy írónő, a nálunk ismeretlen Gina Kaus és mint Berlin­­ből jelentik, egyszerre négy színházban mutat­ják be: Berlinben, Hamburgban, Drezdában és Brémában. Gina Kaus a brémai Goethe-Bund drámapályázatára küldte be Toni című szín­darabját, amellyel az első díjat nyerte. Vigyázat! Fővárosi Operettszínház Vigyázat! Női szakasz Vigyázat! A legmulatságosabb bohózat. A SZÍNHÁZAK mai műsora Operaház: Rózsalovag (7). Nemzeti Színház: Egy magyar nabob (7). Kamaraszínház: A házi tündér (V1 8). Vígszínház: A Noszty-fiú esete Tóth Marival (18). Magyar Színház: Az új urak (V18). Városi Színház: Kiss és Kis f­ 18). Király Színház: Aranyhattyú (V18). Fővárosi Operettszínház: Vigyázat! Női sza­kasz (9). Belvárosi Színház: A fehér egér (1/s8). Andrássy úti Színház: A csodálatos nagymama (Ilosvay Rózsi, Lukács Pál, Vaszary Piroska, Boross, Bársony); Majd a Raposa; Szerbuc, Sára; Szerelmi levelező; A brazíliai ültetvé­nyes; Kökény Ilona, Vaszary Piroska, Radó magánszámai; Békeffi konferál ('99). Terézkorú. Színpad: Kontra, gyerünk; Hat. eng. ellenzék; Hollywood ostroma; Sarzsi: Sárga-zöld-piros; A csók; Az államtitkár úr; Hirdetési verseny; Ping-Pong (Vi9). Royal Orfeum: Világvárosi varieté-műsor; Wal­­lenda fókái; Splendid és partnere; 4 Urbani; 2 Kensen; Prof. Max c. Lightmann; Tama­­rina és Eredem; N. M. F. (egy kis bolondság egy kis muzsikával); Solti Hermin, Szokolay Oily, Dénes Oszkár. Előadás kezdete 8 óra­kor. Minden vásár- és ünnepnap délután 1t4 órakor előadás mérsékelt helyárakkal Kis Komédia: Madame Dreyfus; Schneidige Leute; Rott, Steinhardt, Türk, Lénárd stb. (8 Wp). A legszebb operett, a legjobb előadás az Aranyhattyú KIRÁLY SZÍNHÁZ (*) Vajda János emlékünnepély. A Lipótvá­rosi Társaskör közművelődési szakosztálya va­sárnap délelőtt 11 órakor sikerült és nagyon látogatott Vajda János emlékünnepélyt rende­zett a költő születésének századik évfordulója alkalmából. Az elnöki megnyitót Pásztor Ár­pád tartotta, aki rámutatott arra, hogy Vajda Jánost és költészetét a magyar közönség alig ismeri. Felszólította Paligyi Lajost, hogy tartsa meg ünnepi emlékbeszédét. Palágyi az ünnepi emlékbeszédben részletesen ismertette Vajda János költészetét, munkálkodását, élet­rajzát és figyelmébe ajánlotta a közönségnek Vajda János gyönyörű líráját. Ezután Radnai Erzsi operaénekesnő Vajda János költeményei­ből dalokat énekelt, amelyeket Lányi Viktor zenésített meg. Végül pedig Vajda János költe­ményeiből Pécsi Blanka szavalt nagy tetszés­e kellett. (*) A Nem nősülök — huszonötödször. Szenes Béla elmés, mulatságos vígjáték­a, a­­­em nősülök, ma érkezett el első jubileu­mához a Vígszínházban. A fiatal szerző, aki tavaly A. alvó férj­jel segítette sikerhez a Vígszínházat, ebben a szezonban is hű ma­radt önmagához és a színházhoz és nyilván új darabjának jubileum-sorozatával sem fog elmaradni tavalyi sikerétől. Erre vall a ma esti előadás üneplő hangulata is, amely­­lyel a szerencsés szerzővel együtt az elő­adás főszereplőit: Varsányi Irént, Gál Fran­ciskát, G. Kertész Ellát, Rajnait, Góth Sán­dort, Lukács Pált és valamennyi apróbb szereplőt elárasztotta a közönség. KIS KOMÉDIA | »-mkor Kezd. */4-kor Tel. 14*22 P* diaator Kezd. ft*/4-kor Tel. 14-22 (*) Matiné a kőszegi postás-árvaház javára. Vasárnap a Zeneművészeti Főiskola nagytermé­ben a kőszegi postás-árvaház javára kitünően sikerült matinét rendeztek. Hegedűs Tibor Thomée József alkalmi prológját jelesül adta elő. Operaházunk kitűnő művésztagjai: Medek Anna, Pilinszkij Zsigmond, Somló József nagy­hatású énekszámokkal szerepeltek. Kornács Pál hegedűművész, aki a programon háromszor sze­repelt, különösen Vivaldi versenyének meg­­kapóan szép eljátszásával és klasszikus számai­nak tökéletes előadásával aratott rendkívüli sikert, újból beigazolva a külföldön is elért eddigi nagy sikereit. Márkus Emília Bethlen grófné két gyönyörű versét olvasta föl nagy hatással. A hangversenyen még Falus Margit és Szekeres F­erenc sikerrel szerepelt. (*) Kása György mimodrámája a Városi Színházban. Érdekes bemutatója lesz feb­ruár 18-án a Városi Színháznak. Ekkor mutatják be Kása Györgynek, a kitűnő fiatal magyar zeneszerzőnek mimodrámáját, a Laterna magicá­t, melynek egyetlen szín­padi alakjához, az asszony szerepére Pécsi Blankát szerződtették. Az asszony, akit a vágy, a hazugság és a lelkiismeret kergetnek el férje mellől a­­ másikhoz, néma sze­rep, mely azonban az egész kis darabot be­tölti és úgy belső, mint külső akcióját ki­zárólag a pantomim eszközeivel kell kife­jezni. Az érdekes, de nehéz szerep mellett Radnai Erzsi (a Vágy), Kármán Gizi (a Ha­zugság) és Jalaleczky Oszkár (a Lelkiisme­ret) láthatatlan szereplői a mimodrámának, mind a három énekes szereplőnek csak a színfalak mögött van dolguk. A nagy ér­deklődéssel várt darabhoz, melyet Keleti Kálmán rendez, a Városi Színház új, mo­dern díszleteket készíttet és új világítási berendezést is rendelt. A zenekart Karácso­nyi István vezényli. Honegger: „Dávid király“ oratóriumának bemutatása * A Filharmóniai Társaság és a Palesztrina- a kórus mai rendkívüli koncertjét zenei közöns­é­ségünk különösen nagy érdeklődéssel várta , és a feszült várakozásnak meg is volt az oka­­s Honegger, a zseniális fiatal svájci kompo- I nista Dávid király című művének premier-­­ jét jelezte ugyanis a műsor, azt a művet, s amely a kis Mezseres városból indult dicső­­tt­ségtől kísért útjára. Az oratórium Párizsban , a kritikának, nagy és általános elismerő mél­­­­tatása mellett egészen páratlan külső sikert is ért el. A bemutatás szezonjában húszszor­­ is adták és most is állandóan programon­­ van. Az idei zürichi internacionális zenei , hétnek Kodály Zoltán Zsoltár­a mellett a , legnagyobb lelkesedéssel ünnepelt darabja, a­­ múlt hónapi bécsi bemutatón pedig a régi­­ császárváros konzervatív zenei körei fogad- .­ják feltűnő elismeréssel. Mikor néhány évvel ezelőtt René Morax­­ bibliai drámáját, Dávid királyt, szabad ég alatt óriási csoportjelenetekkel készültek be­mutatni Mezieresben, felmerült az az ötlet, hogy a mű hatását zenekari részekkel, kó­rusokkal és szóló énekszámokkal fokozzák. I­lloneggar fiatal zeneszerző kapott megbíz­­­zást a muzsika komponálására és a rendel­­­­kezésére álló rövid idő alatt, alig pár héten belül huszonhét szám készült el és ebből alakult később némi módosítással a színpad­tól független koncertelőadásra a ma hallott , ,,Dávid király“, szimfonikus költemény. A­­ színpadi cselekményt itt a krónikás­ szava­lása helyettesíti és a zenei részek az ere­deti fúvószenekar helyett egy ragyogó nagy modern orcheszter ezer színével kapnak kifejezést. Ha nem is minden oratóriumszerző egy Händel és nem minden hirtelen készült mű a Messiás, az bizonyos, hogy a most előadott kompozíció a modern zeneszerzők egyik leginvenciózusabbjának mutatja Honeggert és kivételes tehetségét kétségtelenül bizo­nyítja. A munka hirtelenségének természe­tesen megvannak a káros oldalai. A sok he­lyen primitív technika nem annyira szán­­­­dékolt stíluskeresésnek, mint inkább fogya­­­­tékosságnak hat, sok banális közhely és né-­­hol már kopott eszközök felhasználása kirí a meglepően eredeti gondolatok közül. De talán éppen a dolgozás lendülete eredmé­nyezi a zeneköltemény frisseségét, bátorsá­gát, közvetlenségét, üde fiatalságát. A skizzszerűen odavetett rövid vonalak egészükben pompás, néhol megdöbbentő ké­pet adnak és a modern frazeológián keresz­tül is , a legkonzervatívabb hallgatók csakúgy, mint az új zene barátai, követni tudják a költő fantáziáját. Sok kritikusa a művet, melyről már eddig is sokat írtak olcsó ha­­táskereséssel, trükkök felhasználásával vá­dolja. Mi nem éreztünk őszinteséghiányt, vagy kiszámított effektusvadászást sehol, sőt megkapott. A jelentős és a mai muzsikának egyik legaktuálisabb szerzeményére még részlete­sebben vissza kell térni, most csak a mai előadásról írhatunk. Dávid király interpretálása nem tartozik a könnyű zenei feladatok közé és így Klenau Pálnak, ki igen kevés próba után vette át a mű vezénylését, különös érdeme,­­ sőt nemcsak karmesteri, de betanítói érdeme­i is, hogy hevenyészett előkészületek után is teljeset tudott adni. A filharmóniai zenekar kvalitásait nem szükséges ez alkalomból , külön kiemelni, de a Palesztrina-kórus tel­­j­eesítőképességének újabb próbáját ismét ma­gasztalni kell. Az előadás külön érdekessége,­­ hogy a recitatívokat, melyeket többnyire­­ színészre bíznak, nálunk Huszár Elemér dr.­­ rám. katolikus lelkész látta el, igen kelle­­­­mes orgánummal, a mű plasztikájának ki-­­ domborításával.­­ A szólisták közül a szopráné a legnagyobb­­ rész. Ezeket a szólókat Fuchs-Fayer Rózsi magyar származású bécsi művésznő énekelte, ki az ottani bemutatón is nagy sikerrel vett részt. Finoman csiszolt énekkultúrája, mu­­­­­zikalitása és különösen magasságában fé­nyes, világos szopránja a nehéz feladatot nálunk is kitűnő eredménnyel végezte el. Az altszólóban Jendrassik Ernőné szép­­ pasztózus orgánumát élveztük, a tenor-­­ szóló pedig Székelyhidy Ferenc dr.-nak, az I. Operaház kitűnő művészének biztos kezé-­­ ben volt. A Honegger-mű előtt Klenaunak Londoni­­ vásár című igen hangulatos és tetszetős szerzeményét mutatták be. (p. 1.) (*) A Szinnyei Társaság jutalmait Beck I­. Fülöp, Komjáthy-Wanyezka Gyula és Egry József kapták. A Szinyei Társaság ma dél­után Csók István elnöklésével tartotta meg évzáró közgyűlését, amelyen a tagok igen nagy számban jelentek meg. Az­ évi jelentés tudomásulvétele után a társaság Beck Ö. Fülöp szobrászművészt megválasztotta ren­des taggá. A közgyűlés a Szinyei-jutalmat Beck Ö. Fülöpnek ítélte oda, a Szinyei-táj­­képjutalmat Egry József kapta, a Zichy Mihály grafikai díjjal pedig Komjáthy- Wanyerka Gyulát tüntették ki. (*) Magyar festő kiállítása Párizsban, Pá­rizsból jelentik: Frank Frigyes magyar fes­tőművész kiállítását ma délután nyitotta meg Korányi Frigyes báró magyar követ. A megnyitáson a francia közoktatásügyi mi­nisztérium képviseletében Arzén Alexandre művészeti felügyelő jelent meg.­ ­ Február 6-án, este fél 9-kor jaj Zsolt Bélát szerzői estje 1 f 3 kis zeneauiva nappMUen 1 » Közreműködnek. Wt § Varsányi Irén Karinthy Frigyes )§§ il’écsi Blanka Feleky Géza dr. [SK 1 Somogyi Erzsi Táray Ferenc I Hollós K­o­n Somló István §39 1 Helle Gaby Haló Elemér B Elende Erzsi Sárossy Mihály ■ Stadnal Erzsi Lengyel Vilmos fi! Lányi Viktor Zsolt Béla , M Zongorán kísér Roth Béla dr. « Wrogvak: Slarmos László és Társ., Petőfi Sán-J­idorueca 3., Mentor. Magyar Hírlap kiadók­i-­ hivatalában: Andrássy Iit 47. és a Zeneakadé-Sejt uión A világ legnagyobb énekesei lépnek fel február 7-én és 9-én a Városi Színházban Piceaver, Schwarz Vera, Bakbanoff, együttes vendégjátéka Kivételes művészei esemény színhelye lesz február 7-én és 7-én a Városi Színház, amikor a jelenkor legnagyobb énekesei: Piceaver ka­maraénekes, Schwarz Vera kam­araéneke­snő és Baklanoff, a világhírű baritonista, egy m esté lépnek fel. Február 7-én, hétfőn a Tosca, 9-én, szerdán pedig az Aida kerül színre az illusztris művészekkel. Jegyeket a két ünnepi előadásra mérsékelten fölemelt helyárakkal már árusít a Városi Színház pénztára. 1927 február 1. 9 Az új urak fényes sikere Óriási, igazán rendkívüli sikere van a Magyar, Színház új darabjának, Flers és Croisset ra­gyogóan ötletes, ragyogóan elegáns és ragyo­góan mulatságos vígjátékénak, Az új urak-nak. A három első előadás három táblás háza sza­kadatlan kacagással, a nyiltszini tapsok egész sorozatával honorálta ezt a legjobb, legiga­zibb, legpárizsibb vígjátékot, Az új urak­at, amelynek briliáns híre szinte órák alatt ter­jedt el egész Budapesten. Az új urak az idei szezon legjobb francia vígjátéka, tökéletes víg­játéki este, olyan, amilyenhez a közönség nem mindig jut. Titkos Ilona, Hegedűs Gyula, Törzs Jenő, Gombaszögi Ella, Tarnai­, Z. Molnár pompás együttese, a legkiválóbb, a legmulat­ságosabb előadásban juttatja érvényre Az új urak sikerét. Legközelebbi előadások: kedd, szerda, péntek, vasárnap. A hét többi estéjén Molnár Ferenc ragyogó vígjátéka, a Játék a kastélyban megy. (*) Kacagó­ esték az Andrássy úti Színházban! (*) Az alvó férj szerdai, délután. A szerdai ünnepnapon délutáni előadásul a Vígszínház-­ ban Szenes Béla szenzációs sikerű vígjá­téka. Az alvó férj kerül színre 76-odszor Mér­­­sékelt helyárak. (*) Kacagó-esték az Andrássy úti Színházban! (*) Steinhardt újra játszik. Az általános nép­szerűségnek örvendő Steinhardt, akit egy autó­balesetből származó mellhártyairritáció tíz na­pig távoltartott a színpadtól, betegségéből fel­gyógyulva, ma este, a februári műsor bemuta­tóján, lép fel először a Kis Komédiában. Stein­hardt két parádés szerepet játszik és remek új kuplékat fog énekelni. (*) Kacagó­ esték az Andrássy úti Színházban! (*) Színészúj­ság. Ezzel a címmel a Budapesti Színészek Szövetsége és Nyugdíjintézete hiva­talos lapot indított, amelynek Molnár­ Dezsí, dr. ügyvéd a szerkesztője. Az első szám vál­tozatos, érdekes tartalma a színpad népén kí­vül a nagyközönség figyelmét is magára hívja. RAMOX NO VARRÓ • BEM ALI • OMNIA1

Next