Magyar Hirlap, 1931. november (41. évfolyam, 249-272. szám)

1931-11-03 / 249. szám

Ivedet Kötél általi halálra ítélték az orosházi motoros merénylőjét A staták­iális bíróság, mint kegyelmi tanács, a halálraítélt kegyelmi kérvényét felterjesztette a kormányzóhoz Gyuláról jelent Liv. A gyulai törvényszék mint rögtönítélő bíróság Szakolczay Lajos kúriai bíró elnöklete alatt hétfőn délután kezdte, tárgyalni Laki István és I­éjjai Mi­hány pusztaszentetornyai földművesek bűn­­perét, akik október 28-áról 29-ére virradó éjszak­a a Mezőhegyesről Orosháza felé robogó motorosvonat ellen merényletet kí­séreltek meg. Laki István kitépte az egyik vasúti át­járó fgyelm­eztető­ tábláját és a sínekre helyezte. A motorosvonat első kerekei keresztül­mentek a 15 centiméter átmérőjű vasrúdon, a második kerékpár pedig 15—20 méteren keresztül maga előtt sodorta a vasaidat. Hogy szerencsétlenség nem történt, az csak annak köszönhető, hogy a vonat vezetője idejében teljes erejéből fékezett, s így a vonaton utazó 27 ember közül senkinek sem történt baja. A nyomozás megállapította, hogy a vas­úti merényletre H­éjjas Mihály hajtotta fel Laki Istvánt, aki beismerte a bűncselek­ményt, míg Héjjas konokul tagadott. A statáriális tárgyalás késő estig tartott. Este h­áromnegyed kilenc órakor hirdette ki ítéletét a statáriális bíróság, amely Laki István földművest kötélálla­l ha­lálra ítélte, vádlott-társát, Héjjas Mi­hályt pedig felmentette. Ezután a bíróság kegyelmi tanáccsá ala­kult át. Negyedtíz óráig tanácskozott a bíróság, közben többszázfőnyi tömeg várakozott a törvényszék folyosóján, a teremben és a törvényszék előtt. Kozarek Antal állami íté­letvégrehajtó a törvényszékkel szomszédos épületben várakozott. Ugyancsak itt vára­kozott dr Follmann János törvényszéki ka­tonaorvos és az evangélikus lelkész. Negyedtíz után hivatta Szakolczay elnök a tanácsterembe dr Tompa Gyula ügyész­ségi elnököt, akivel közölte a tanács hatá­rozatát. Az ügyészségi elnök nyomban a fog­házba sietett, ahol közölte Laki Istvánnal, hogy a statáriális bíróság mint kegyelmi ta­nács kegyelmi kérvényét felterjeszti a kormányzóhoz és egyben értesítette az ítélet végrehajtásá­nak elhalasztásáról az orvost, a lelkészt és az állami ítéletvégrehajtót. Miért, követelik az O11 biztosí­tottjai a szabad orvosválasztást? Érdekes fordulat a munkások állásfoglalásában Az Országos Társadalombiztosító Intézet elnökségének legutóbbi ülésén — mint a Magyar Ilírlap megírta —­ a biztosítottak részéről Gál Benő a szabad orvosválasztás bevezetését követelte. Hétfőn délelőtt ülést tartott az OTI orvosügyi albizottsága, ahol behatóan foglal­koztak az elnökség­­ülésén s­aftba került szabad orvosválasztás ügyével. A magyar orvostársadalom és az OTI-ban érdekeltek körében nagy feltűnést keltett, hogy a munkások egyik exponense a szabad orvosválasztást követelte, mert eddig az volt a vélemény, hogy a munkások, illetve a biz­tosítottak nem kívánják a szabad orvos­választást. Azzal a ténnyel, hogy a Szakszer­vezeti Tanács titkára, mint elnökségi tag, a szabad orvosválasztást követelte, ez a kérdés nagy lépést tett előre és sokkal közelebb ju­tott a megvalósuláshoz A munkások véle­ményének ilyen újabb kialakulásáról Gál Benő így informált bennünket: * — Kettős szempont vezet bennünket, ami­kor most a szabad orvosválasztás mellett foglalunk állást. A külföldi, különösen a né­met viszonyok tanulmányozása után meg­állapítottuk, hogy a biztosítottak szempont­jából sokkal előnyösebb a szabad orvos­­választás, ha azt az orvost vehetik igénybe, akit ők akarnak. Ennek az lesz a következ­ménye, hogy megszűnik az a sok panasz és az a sok peres ügy, amely a kötött orvos­­rendszerből eddig eredt. Megállapítottuk azt is, hogy az orvostársadalom nincs megelé­gedve a biztosító intézetek térhódításával, sőt magával a szociális biztosítás eszméjével sem, de csak a kötött orvosrendszer miatt. A legutóbbi orvoskongresszus a szabad or­vosválasztás gondolata mellé állt és ezért az a véleményünk, hogy a szabad orvos­választás bevezetésével a biztosítottaknak épúgy, mint az orvosoknak is jó szolgálatot teszünk. Anyagiakat illetően nemcsak hogy nem kerül többe, de egyenesen megtakarítást ér el az OTI a szabad orvosválasztással, mert az orvosok ebben az esetben kevesebb beteget fognak a kórházakba utalni, arra tö­rekszenek, hogy ők maguk gyógyítsák m­eg a betegeket.­­ A rendelőintézeti gyógyellátást is fenn lehet tartani a szabad orvosválasztásnál, amire nézve többféle megoldás van, így pél­dául az, hogy az OTI által megfelelő góc­pontokon már felállított rendelőintézeteket az orvosok átveszik és maguk tartják fenn. Arra az ellenvetésre, hogy a szabad orvos­választásnál minden beteg professzorhoz vagy nagynevű orvoshoz akar menni és így a többi orvosok rosszul járnak, nyugodtan felhozhatjuk azt az előrelátható tényt, hogy az egész nagyjövedelmű orvosok és profesz­­szorok nem is reflektálnak arra, hogy a biz­tosítottak által szabadon választható orvo­sok listáján szerepeljenek, de még a biztosí­tott nem is a professzorhoz, hanem mindig ahhoz az orvoshoz fog menni, akihez isme­retség, vagy egyéb okból bizalma van. Arra­ a kifogásra, hogy szabad orvosválasztás ese­tén a biztosítottakat politikai vagy egyéb szervezetek irányítani tudnák a tekintetben, hogy melyik orvost válasszák, csak azt mondhatom, hogy ma az MTI irányítja a beteget az orvoshoz, de szabad orvosválasz­tás esetén senkinek sem lesz ez módjában, sem politikai pártnak, sem szervezetnek, mert a biztosított ahhoz az orvoshoz fog menni, akihez akar és aki iránt bizalma van. Értesülésünk szerint, ha az OTI megvaló­sítja a szabad orvosválasztás elvét, ebben az esetben a MABI és a többi szociális beteg­biztosító intézetek is csakhamar követik a példát és a szociális biztosítás terén rövide­sen megvalósítják a szabad orvosválasztás rendszerét.­zmmmmmmmmmnmmmm.­mmmamaaammmtm mc­ %. te ©•© ® © A I# PEMGO !^*Cc DSSXESSW .«©@® ft HIPIAp1931 november 3. 3 George Duhamel előadása Budapesten Az Éjféli vallomás költője eljött Budapestre és előadást tartott a Pen Club rendezésében ezzel a címmel: Az író titka. A Magyar Tudo­mányos Akadémia falai régen láttak ennyi em­bert egy előadáson. Maga a kisterem zsúfolásig megtelt, de tömve voltak az összes benyíló szo­bák is. Most derült ki, hogy ez a halkszavú költő, aki huszonöt évvel ezelőtt még az Abbaye forradalmi csoportjához, tartozott és onnan ívelt át a lélektani klasszicizmus legmagasabb csúcsaira, milyen népszerű nálunk. A mártírok élete, a Civilizáció, a sok vitát provokált jele­netek a jövő életéből, a francia irodalomnak ezek a büszkeségei, úgy látszik, megtalálták az utat a magyar közönséghez is. Berzeviczy Al­bert konferálta b­e az illusztris orvos-költőt, aki előadásának bevezető részében azt hangoz­tatta, hogy a franciák nagy része jól ismeri Magyarország ezeréves kultúráját világtörté­nelmi jelentőségét, majd bocsánatot kért, hogy ilyen nehéz időkben ilyen elvont témáról, a nyelvről és az irodalomról beszél. Egy órán keresztül csevegett George Duhamel és ez alatt az egy óra alatt szavaival felidézte egy kiegyensúlyozott, boldog, nagy nemzet ké­pét. A francia nyelvről beszélt, olyan szeretet­tel, olyan ragaszkodással, hogy ez alatt az egy óra alatt sikerfitt hallgatóit közel vinni ennek a muzsikáló nyelvnek a ritmusához. Csupa kis anekdota és történetke volt amit elmondott, ezeken keresztül jellemezte a francia nyelv­tisztaság nagy igazságait. Valóságos fohászként sóhajtotta el előadása végén: — Az embert az állástól a beszéd különböz­teti meg, vigyázzunk hát a nyelvre, annak tisz­taságára, hogy méltók legyünk emberi mivol­tunkhoz. A kitűnő író barátai és tisztelői este a Fé­szek-klubban ünnepelték a francia nyelv nagy szerelmesét. Laval miniszterel­nök Hír szerint megérkezett Párizsba Néme ország­a a b­rod­alom fizetőképességének újabb megvizsgál­sát kéri Párizsból jelentik. Laval miniszterelnök hajója, az Ile de France hétfő reggel 10 óra­kor kikötött Le Havre-ban, a miniszterelnök azonnal tovább utazott és délután 2 óra 0 perckor már Párizsba is érkezett. Laval rö­vid pihenő után audiencián jelent meg Dim­mer elnöknél és röviden tájékoztatta őt a washingtoni tárgyalások lényegéről. Kedden államtanácsot tartanak, amelyen Laval rész­letesen ismerteti a miniszterekkel amerikai tárgyalásait, utána pedig valószínűleg ma­gához kéreti Ilvesch német nagykövetet, akit Briand külügyminiszter társaságában­ fogad. Hír szerint Laval arra kéri majd a német nagykövetet, értesítse kormányát arról, hogy francia részről szívesen vennék, ha Berlin véglegesen leszögezné, hogy mik a további szándékok a jóvátételek ügyében. Német­ország válasza alkalmasint kérvény lesz, amelyben a birodalom fizetőképességének újabb megvizsgálását kérik. Laval nyomban eleget tesz a kérésnek és konferenciára hívja össze a hitelező államokat. A konferenciát valószínűleg B­arritzban tartják meg decem­ber első napjaiban. A francia parlamentet előreláthatólag no­vember 12-ére hívják össze és n­­in gyárt az első ülésen Laval, valamint Briand hosszabb expozét mondanak. A miniszterelnök ezen az ülésen fogja tájékoztatni a kamarát ame­rikai tanácskozásairól. A SZERETET PEDAGÓGIÁJÁT! A gyep alól már nem lehet feltámasztani szegény, kis Gosztonyi Andort. A gesztust, amellyel a halál takaróját magára húzta, nem lehet visszafordítani. A szerencsétlen diák a maga részéről véglegesítette az iskola­­kerülést. Nincs akkora tanhatalom a föl­dön, amely ezért felelősségre vonhatná őt, aminthogy nincs olyan erkölcsi szuperiori­­tás, amely személyi tetemrehívással tudna elégtételt szerezni a fájdalmas esetért. Az eset azonban megtörtént és a tehetetlen fájdalom nem engedheti meg magának azt a stoikus fényűzést, hogy lehorgasztott fej­jel és dermedt értelemmel meredjen az el­némult diák sírhantjára. Az ember nem az élettan egyszerű alján kerül a felnőttek sorába. Ezt a rangot értelemmel, belátással és lelkiismerette kell kiérdelelni. A felnőtt ember értelmi és lelkiismereti kötelessége teh­át, hogy köny­­nyeit elhullatván, kiközösítse magából az érzelmi aktualitást és a szellemi magány tárgyilagosságával igyekezzék egy kis diák sírhantjában meglátni a szimbólum-hegyet, amelynek csúcsai kizárólag a felnőttekre rónak turisztikai kötelességeket. Mai felnőttek a saját bőrükön érezhetik, milyen nehéz eligazodni ezen a világon. A nagy történelmi csereberében, vájjon mi az, ami régi helyén maradt? A gazdasági, tár­sadalmi és politikai életnek véres kézzel át­rakott bútordarabjai, tradíció-ingóságai kö­zött ki ismeri még ki magát a régi lakás­ban 9 Az élet folytonos erkölcsváltozataiban ki tudja még, hogy hová tartozik. Hol az a világszemléleti vezércsillag, amelynek ra­gyogásában nyugodtan merenghetne a fel­nőtt öntudat9 Ebben a megbomlott világ­ban ki követelheti éppen Gosztonyi Andor­tól és apró társaitól, hogy jobban tudják, amit a felnőttek se tudnak! Ne álljunk meg tehát tétlenül egy diák­­sír lokális problémája előtt. Az a golyó, amelyet Gosztonyi Andor a szívébe küldött, kioltotta egy ifjú élet mécsesét, de szomorú hivatását csak akkor teljesítette, ha ugyan­akkor új lángot élesztett a felnőtt értelem és lelkiismere­ternyéje utól. Nem a peda­gógia bűnbánatát vagy meghatottságát in­vitáljuk, amellyel vaskalapját megemelve álljon a halott diák sírja elé. Nem a szak­szavak ájtatos normálását akarjuk hallani, hanem az élet okos, meleg beszédét. Az is­kola az élet értelmi bölcsője és ezt a böl­csőt nem szubordinálni kell, hanem rin­gatni. Elég bajunk van az élettel és éppen elég okunk, hogy meggyűlöljük. Mi meggyűlöl­­hetjük az életet, mert megismertük. De nincs jogunk meggyűlöltetni az életet azokkal, akik még meg se ismerték. Akiből hiányzik a lélek türelme és a szeretet belátása, aki nem tud jóságot dalolni, az ne üljön bölcső mellé. Akiben nincs szeretet és jóság, az most ne álljon Gosztonyi ,Andor sírja elé. Gosztonyi Andor meghalt, talán mert bün­tetésből eltiltották a futball­tól. Az ok­nyomozó tudomány természetesen nem éri be ezzel a primitív indokolással. Most azon­­ban nincs szükség oknyomozó tudományra, mely legfeljebb, ha rendőri kíváncsiságun­két elégíthetné k­i. Most nincs szükség egyébre, csak szer­etet­re és jóságra. Ha nincs elég értelmünk, hogy a saját felnőtt életün­ket igazítsuk el ezekkel, legalább hagyjuk meg a fiolátoknak. (R. P.) ha Kathreiner Kneipp maláta­­kávét valódi Franck kávé­­szesítővel használ. Balesetet okoztak a megvadult lovak a Margit körúton Hétfőn este 7 órakor a Margit körút 25. számú ház előtt haladt el egy kocsi, amelyet Hagymási Lajos 40 éves kocsis hajtott. A kocsiba fogott lovak megbokrosodtak, a ko­csit elragadták, úgyhogy a rajta ülő Hagy­­mási Lajos a kocsiról leesett és agyrázkódást szenvedett. A mentők életveszélyes állapot­ban az Új Szent János-kórházba szállították. Kernel pasa nyilatkozata a török miniszterek magyarországi látogatásáról Ankarából jelentik: Kernil pasa köztársa­sági elnök a parlamentet megnyító beszédé­ben Magyarországról is megemlékezett: — Szeretném egészen különösen ki­emelni — mondotta — azt a szerencsés be­nyomást, amelyet a miniszterelnök és a kül­ügyminiszter Magyarországon telt látogatása keltett. A magyar testvérnéppel való barát­ság megnyilvánulásai örvendetes események­kel egyenértékűek és azt kívánjuk, hogy ezek állandóan ismétlődjenek meg. M­­fftMI KÁVÉHOZ lOrznébet-ki’nit 39 Délután: STEIRER BŐSRE irtó ja |, Est»: mii és noLoi jazz~humoríwt«1k j Rj?£rz nyitva. Leveskülönleprességek

Next