Magyar Hirlap, 1931. november (41. évfolyam, 249-272. szám)
1931-11-03 / 249. szám
Ivedet Kötél általi halálra ítélték az orosházi motoros merénylőjét A statákiális bíróság, mint kegyelmi tanács, a halálraítélt kegyelmi kérvényét felterjesztette a kormányzóhoz Gyuláról jelent Liv. A gyulai törvényszék mint rögtönítélő bíróság Szakolczay Lajos kúriai bíró elnöklete alatt hétfőn délután kezdte, tárgyalni Laki István és Iéjjai Mihány pusztaszentetornyai földművesek bűnperét, akik október 28-áról 29-ére virradó éjszaka a Mezőhegyesről Orosháza felé robogó motorosvonat ellen merényletet kíséreltek meg. Laki István kitépte az egyik vasúti átjáró fgyelmeztető tábláját és a sínekre helyezte. A motorosvonat első kerekei keresztülmentek a 15 centiméter átmérőjű vasrúdon, a második kerékpár pedig 15—20 méteren keresztül maga előtt sodorta a vasaidat. Hogy szerencsétlenség nem történt, az csak annak köszönhető, hogy a vonat vezetője idejében teljes erejéből fékezett, s így a vonaton utazó 27 ember közül senkinek sem történt baja. A nyomozás megállapította, hogy a vasúti merényletre Héjjas Mihály hajtotta fel Laki Istvánt, aki beismerte a bűncselekményt, míg Héjjas konokul tagadott. A statáriális tárgyalás késő estig tartott. Este háromnegyed kilenc órakor hirdette ki ítéletét a statáriális bíróság, amely Laki István földművest kötélállal halálra ítélte, vádlott-társát, Héjjas Mihályt pedig felmentette. Ezután a bíróság kegyelmi tanáccsá alakult át. Negyedtíz óráig tanácskozott a bíróság, közben többszázfőnyi tömeg várakozott a törvényszék folyosóján, a teremben és a törvényszék előtt. Kozarek Antal állami ítéletvégrehajtó a törvényszékkel szomszédos épületben várakozott. Ugyancsak itt várakozott dr Follmann János törvényszéki katonaorvos és az evangélikus lelkész. Negyedtíz után hivatta Szakolczay elnök a tanácsterembe dr Tompa Gyula ügyészségi elnököt, akivel közölte a tanács határozatát. Az ügyészségi elnök nyomban a fogházba sietett, ahol közölte Laki Istvánnal, hogy a statáriális bíróság mint kegyelmi tanács kegyelmi kérvényét felterjeszti a kormányzóhoz és egyben értesítette az ítélet végrehajtásának elhalasztásáról az orvost, a lelkészt és az állami ítéletvégrehajtót. Miért, követelik az O11 biztosítottjai a szabad orvosválasztást? Érdekes fordulat a munkások állásfoglalásában Az Országos Társadalombiztosító Intézet elnökségének legutóbbi ülésén — mint a Magyar Ilírlap megírta — a biztosítottak részéről Gál Benő a szabad orvosválasztás bevezetését követelte. Hétfőn délelőtt ülést tartott az OTI orvosügyi albizottsága, ahol behatóan foglalkoztak az elnökségülésén saftba került szabad orvosválasztás ügyével. A magyar orvostársadalom és az OTI-ban érdekeltek körében nagy feltűnést keltett, hogy a munkások egyik exponense a szabad orvosválasztást követelte, mert eddig az volt a vélemény, hogy a munkások, illetve a biztosítottak nem kívánják a szabad orvosválasztást. Azzal a ténnyel, hogy a Szakszervezeti Tanács titkára, mint elnökségi tag, a szabad orvosválasztást követelte, ez a kérdés nagy lépést tett előre és sokkal közelebb jutott a megvalósuláshoz A munkások véleményének ilyen újabb kialakulásáról Gál Benő így informált bennünket: * — Kettős szempont vezet bennünket, amikor most a szabad orvosválasztás mellett foglalunk állást. A külföldi, különösen a német viszonyok tanulmányozása után megállapítottuk, hogy a biztosítottak szempontjából sokkal előnyösebb a szabad orvosválasztás, ha azt az orvost vehetik igénybe, akit ők akarnak. Ennek az lesz a következménye, hogy megszűnik az a sok panasz és az a sok peres ügy, amely a kötött orvosrendszerből eddig eredt. Megállapítottuk azt is, hogy az orvostársadalom nincs megelégedve a biztosító intézetek térhódításával, sőt magával a szociális biztosítás eszméjével sem, de csak a kötött orvosrendszer miatt. A legutóbbi orvoskongresszus a szabad orvosválasztás gondolata mellé állt és ezért az a véleményünk, hogy a szabad orvosválasztás bevezetésével a biztosítottaknak épúgy, mint az orvosoknak is jó szolgálatot teszünk. Anyagiakat illetően nemcsak hogy nem kerül többe, de egyenesen megtakarítást ér el az OTI a szabad orvosválasztással, mert az orvosok ebben az esetben kevesebb beteget fognak a kórházakba utalni, arra törekszenek, hogy ők maguk gyógyítsák meg a betegeket. A rendelőintézeti gyógyellátást is fenn lehet tartani a szabad orvosválasztásnál, amire nézve többféle megoldás van, így például az, hogy az OTI által megfelelő gócpontokon már felállított rendelőintézeteket az orvosok átveszik és maguk tartják fenn. Arra az ellenvetésre, hogy a szabad orvosválasztásnál minden beteg professzorhoz vagy nagynevű orvoshoz akar menni és így a többi orvosok rosszul járnak, nyugodtan felhozhatjuk azt az előrelátható tényt, hogy az egész nagyjövedelmű orvosok és profeszszorok nem is reflektálnak arra, hogy a biztosítottak által szabadon választható orvosok listáján szerepeljenek, de még a biztosított nem is a professzorhoz, hanem mindig ahhoz az orvoshoz fog menni, akihez ismeretség, vagy egyéb okból bizalma van. Arra a kifogásra, hogy szabad orvosválasztás esetén a biztosítottakat politikai vagy egyéb szervezetek irányítani tudnák a tekintetben, hogy melyik orvost válasszák, csak azt mondhatom, hogy ma az MTI irányítja a beteget az orvoshoz, de szabad orvosválasztás esetén senkinek sem lesz ez módjában, sem politikai pártnak, sem szervezetnek, mert a biztosított ahhoz az orvoshoz fog menni, akihez akar és aki iránt bizalma van. Értesülésünk szerint, ha az OTI megvalósítja a szabad orvosválasztás elvét, ebben az esetben a MABI és a többi szociális betegbiztosító intézetek is csakhamar követik a példát és a szociális biztosítás terén rövidesen megvalósítják a szabad orvosválasztás rendszerét.zmmmmmmmmmnmmmm.mmmamaaammmtm mc %. te ©•© ® © A I# PEMGO !^*Cc DSSXESSW .«©@® ft HIPIAp1931 november 3. 3 George Duhamel előadása Budapesten Az Éjféli vallomás költője eljött Budapestre és előadást tartott a Pen Club rendezésében ezzel a címmel: Az író titka. A Magyar Tudományos Akadémia falai régen láttak ennyi embert egy előadáson. Maga a kisterem zsúfolásig megtelt, de tömve voltak az összes benyíló szobák is. Most derült ki, hogy ez a halkszavú költő, aki huszonöt évvel ezelőtt még az Abbaye forradalmi csoportjához, tartozott és onnan ívelt át a lélektani klasszicizmus legmagasabb csúcsaira, milyen népszerű nálunk. A mártírok élete, a Civilizáció, a sok vitát provokált jelenetek a jövő életéből, a francia irodalomnak ezek a büszkeségei, úgy látszik, megtalálták az utat a magyar közönséghez is. Berzeviczy Albert konferálta be az illusztris orvos-költőt, aki előadásának bevezető részében azt hangoztatta, hogy a franciák nagy része jól ismeri Magyarország ezeréves kultúráját világtörténelmi jelentőségét, majd bocsánatot kért, hogy ilyen nehéz időkben ilyen elvont témáról, a nyelvről és az irodalomról beszél. Egy órán keresztül csevegett George Duhamel és ez alatt az egy óra alatt szavaival felidézte egy kiegyensúlyozott, boldog, nagy nemzet képét. A francia nyelvről beszélt, olyan szeretettel, olyan ragaszkodással, hogy ez alatt az egy óra alatt sikerfitt hallgatóit közel vinni ennek a muzsikáló nyelvnek a ritmusához. Csupa kis anekdota és történetke volt amit elmondott, ezeken keresztül jellemezte a francia nyelvtisztaság nagy igazságait. Valóságos fohászként sóhajtotta el előadása végén: — Az embert az állástól a beszéd különbözteti meg, vigyázzunk hát a nyelvre, annak tisztaságára, hogy méltók legyünk emberi mivoltunkhoz. A kitűnő író barátai és tisztelői este a Fészek-klubban ünnepelték a francia nyelv nagy szerelmesét. Laval miniszterelnök Hír szerint megérkezett Párizsba Néme országa a brodalom fizetőképességének újabb megvizsgálsát kéri Párizsból jelentik. Laval miniszterelnök hajója, az Ile de France hétfő reggel 10 órakor kikötött Le Havre-ban, a miniszterelnök azonnal tovább utazott és délután 2 óra 0 perckor már Párizsba is érkezett. Laval rövid pihenő után audiencián jelent meg Dimmer elnöknél és röviden tájékoztatta őt a washingtoni tárgyalások lényegéről. Kedden államtanácsot tartanak, amelyen Laval részletesen ismerteti a miniszterekkel amerikai tárgyalásait, utána pedig valószínűleg magához kéreti Ilvesch német nagykövetet, akit Briand külügyminiszter társaságában fogad. Hír szerint Laval arra kéri majd a német nagykövetet, értesítse kormányát arról, hogy francia részről szívesen vennék, ha Berlin véglegesen leszögezné, hogy mik a további szándékok a jóvátételek ügyében. Németország válasza alkalmasint kérvény lesz, amelyben a birodalom fizetőképességének újabb megvizsgálását kérik. Laval nyomban eleget tesz a kérésnek és konferenciára hívja össze a hitelező államokat. A konferenciát valószínűleg Barritzban tartják meg december első napjaiban. A francia parlamentet előreláthatólag november 12-ére hívják össze és nin gyárt az első ülésen Laval, valamint Briand hosszabb expozét mondanak. A miniszterelnök ezen az ülésen fogja tájékoztatni a kamarát amerikai tanácskozásairól. A SZERETET PEDAGÓGIÁJÁT! A gyep alól már nem lehet feltámasztani szegény, kis Gosztonyi Andort. A gesztust, amellyel a halál takaróját magára húzta, nem lehet visszafordítani. A szerencsétlen diák a maga részéről véglegesítette az iskolakerülést. Nincs akkora tanhatalom a földön, amely ezért felelősségre vonhatná őt, aminthogy nincs olyan erkölcsi szuperioritás, amely személyi tetemrehívással tudna elégtételt szerezni a fájdalmas esetért. Az eset azonban megtörtént és a tehetetlen fájdalom nem engedheti meg magának azt a stoikus fényűzést, hogy lehorgasztott fejjel és dermedt értelemmel meredjen az elnémult diák sírhantjára. Az ember nem az élettan egyszerű alján kerül a felnőttek sorába. Ezt a rangot értelemmel, belátással és lelkiismerette kell kiérdelelni. A felnőtt ember értelmi és lelkiismereti kötelessége tehát, hogy könynyeit elhullatván, kiközösítse magából az érzelmi aktualitást és a szellemi magány tárgyilagosságával igyekezzék egy kis diák sírhantjában meglátni a szimbólum-hegyet, amelynek csúcsai kizárólag a felnőttekre rónak turisztikai kötelességeket. Mai felnőttek a saját bőrükön érezhetik, milyen nehéz eligazodni ezen a világon. A nagy történelmi csereberében, vájjon mi az, ami régi helyén maradt? A gazdasági, társadalmi és politikai életnek véres kézzel átrakott bútordarabjai, tradíció-ingóságai között ki ismeri még ki magát a régi lakásban 9 Az élet folytonos erkölcsváltozataiban ki tudja még, hogy hová tartozik. Hol az a világszemléleti vezércsillag, amelynek ragyogásában nyugodtan merenghetne a felnőtt öntudat9 Ebben a megbomlott világban ki követelheti éppen Gosztonyi Andortól és apró társaitól, hogy jobban tudják, amit a felnőttek se tudnak! Ne álljunk meg tehát tétlenül egy diáksír lokális problémája előtt. Az a golyó, amelyet Gosztonyi Andor a szívébe küldött, kioltotta egy ifjú élet mécsesét, de szomorú hivatását csak akkor teljesítette, ha ugyanakkor új lángot élesztett a felnőtt értelem és lelkiismereternyéje utól. Nem a pedagógia bűnbánatát vagy meghatottságát invitáljuk, amellyel vaskalapját megemelve álljon a halott diák sírja elé. Nem a szakszavak ájtatos normálását akarjuk hallani, hanem az élet okos, meleg beszédét. Az iskola az élet értelmi bölcsője és ezt a bölcsőt nem szubordinálni kell, hanem ringatni. Elég bajunk van az élettel és éppen elég okunk, hogy meggyűlöljük. Mi meggyűlölhetjük az életet, mert megismertük. De nincs jogunk meggyűlöltetni az életet azokkal, akik még meg se ismerték. Akiből hiányzik a lélek türelme és a szeretet belátása, aki nem tud jóságot dalolni, az ne üljön bölcső mellé. Akiben nincs szeretet és jóság, az most ne álljon Gosztonyi ,Andor sírja elé. Gosztonyi Andor meghalt, talán mert büntetésből eltiltották a futballtól. Az oknyomozó tudomány természetesen nem éri be ezzel a primitív indokolással. Most azonban nincs szükség oknyomozó tudományra, mely legfeljebb, ha rendőri kíváncsiságunkét elégíthetné ki. Most nincs szükség egyébre, csak szeretetre és jóságra. Ha nincs elég értelmünk, hogy a saját felnőtt életünket igazítsuk el ezekkel, legalább hagyjuk meg a fiolátoknak. (R. P.) ha Kathreiner Kneipp malátakávét valódi Franck kávészesítővel használ. Balesetet okoztak a megvadult lovak a Margit körúton Hétfőn este 7 órakor a Margit körút 25. számú ház előtt haladt el egy kocsi, amelyet Hagymási Lajos 40 éves kocsis hajtott. A kocsiba fogott lovak megbokrosodtak, a kocsit elragadták, úgyhogy a rajta ülő Hagymási Lajos a kocsiról leesett és agyrázkódást szenvedett. A mentők életveszélyes állapotban az Új Szent János-kórházba szállították. Kernel pasa nyilatkozata a török miniszterek magyarországi látogatásáról Ankarából jelentik: Kernil pasa köztársasági elnök a parlamentet megnyító beszédében Magyarországról is megemlékezett: — Szeretném egészen különösen kiemelni — mondotta — azt a szerencsés benyomást, amelyet a miniszterelnök és a külügyminiszter Magyarországon telt látogatása keltett. A magyar testvérnéppel való barátság megnyilvánulásai örvendetes eseményekkel egyenértékűek és azt kívánjuk, hogy ezek állandóan ismétlődjenek meg. MfftMI KÁVÉHOZ lOrznébet-ki’nit 39 Délután: STEIRER BŐSRE irtó ja |, Est»: mii és noLoi jazz~humoríwt«1k j Rj?£rz nyitva. Leveskülönleprességek