Magyar Hirlap, 1932. december (42. évfolyam, 271-295. szám)

1932-12-01 / 271. szám

4 1932 december­­. akarnak fizettetni és a gyógyszer árának 50 százalékát is a betegekkel akarják meg­fizettetni. Tiltakozik ez ellen a terv ellen köz­egészségügyi és szociális szempontból egyaránt. Szánalmasnak tartja a parlament működését, mikor a mai nehéz időkben mentelmi ügyeket kell tárgyalni. Kisebb interpellációk­ é­t Hegymegi Kiss­ Pál interpellált ezután a hortobágyi zsilip létesítése tárgyában. Némethi­ Vilmos pedig a tűzkárbiztosításra kényszerí­­tett kisgazdák érdekében szólalt fel. Kóródi Katona János egy fegyelmi ügyben interpellált.­­ Hegymegi Kiss Pál következő interpellációjá­ban kifogásolta, hogy akadályokat gördítenek az elé, hogy Demecser községben a független kisgazdapárt tagjai pártéletet éljenek. Felolvassa a nyírbogdányi főszolgabíró vég­­határozatát, amely azért nem engedélyezi a helyi pártszervezetet, mert a bejelentett párt­­helyiség földes, konyhára nyílik, külön bejárata nincs. Bejelenti, hogy mikor a mai napon ezt Gömbös miniszterelnökkel közölte, az azonnal telefonon intézkedett, hogy engedélyezzék a párthelyiséget. Kállai­ Miklós és fíegymegi Kiss Pál is hozzászóltak személyes kérdésben. Eckhardt Tibor azért interpellált, mert ke­rületében a vetőmag-akciót pártoskodva bonyo­lították le. Kormánypártiak kaptak csak vető­­magot, ellenzékiek nem. Ezt báró Jeszenszky miniszteri tanácsos egyik községben korrigálta. A választási harc alatt a főispán tett ilyen ki­jelentéseket. Kormánypárti nagyobb gazdák is kaptak vetőmagot. — A kormánypárti főkortesek kapták! — kiáltotta közbe Turchányi Egon. Eckhardt Tibor hitványságnak minősítette ezt az eljárást és kijelentette, hogy fejétől bűz­lik a hal. A gátépítést is úgy tologatták ki és befelé, ahogy azt a kortesérdekek megkövetel­ték. Ez kultúrállamban nem fordulhat elő, csak a Balkánon. Kállay Miklós földművelésügyi miniszter té­vesnek jelentette ki a védgátokra vonatkozó panaszt. Szerinte az ellenzéki szavazók közül az igénylők fele kapott vetőmagot. Eckhardt Tibor válaszában továbbra is fenn­tartotta azt a kijelentését, hogy egyetlen tisza­­bábolnai választója sem kapott egy gramm vetőmagot sem. A kolozsvári magyarellenes tüntetések a képviselőhöz előtt Mi van Kolozsvárott? — kiáltják balról. — Meg nem tud­ják, mi történt Kolozsvárott! *— kiállja közbe Szeder Ferenc. — Összetörték a magyar konzulátust! — kiáltják ismét a baloldalon. A Ház ezután a választ tudomásul vette. Eckhardt Tibor interpellációja következett ezután Kulin István fegyelmi ügyében, akit va­laki följelentett az Országos Mezőgazdasági Ka­maránál, hogy túlzottan foglalkozik politikával. Eckhardt kijelenti, hogy Kulin István mezőgaz­dasági kamarai titkár nem tagja pártjának. Borbély-Maczky főispán olyan levelek alapján vádolta meg Kulint, amelyeket a párt miskolci irodájából loptak el egyelőre ismeretlen tette­sek, akik ellen még e héten megteszik a föl­jelentést. Szomorú, hogy ilyesmivel kell foglalkozni, mikor éppen most jön a hír, hogy Kolozsvárott felgyújtották a magyar konzulátust és brutali­­zálják a magyar tisztviselőket. Nem fogják tűrni, hogy Szent István birodalmát Balkánná alacsonyítsák — fejezte be szavait Eckhardt, aki az utolsó mondatnál a padot verte. Rád­ay Miklós földművelésügyi miniszter meg­értené, ha Eckhardt ezzel a nagy hévvel a ro­mániai események ellen tiltakozott volna. Dél­előtt itt toleranciát hirdettünk Jugoszláviával és Romániával szemben. Az ilyen események, ame­lyekről most jött hír, igazolják, hogy a kor­mánynak nem lehet más kötelessége, mint önérzetesen megvédeni a magyar álláspontot. Egyébként Kulinnal szemben a fegyelmi indo­kolt volt, mert ő hivatalos utait pártérdekek előmozdítására használta. Kivonul a jobboldal Eckhardt Tibor kijelentette, hogy valótlan­ság, mintha Kulint bármiféle kisgazdapárti ér­dek vezette volna bármikor is. Ilyen vádakat csak a hitvány Balkánon lehet fenntartani. Óriási felzúdulás támadt erre a jobboldalon . Hogy lehet ilyet állítani? Vonja vissza­ Eckhardt magából kikelve kiáltja: — Ez hitvány Balkán!... Ez, igenis, hitvány Balkán! A jobboldaliak közül erre többen tüntetőleg kimennek a teremből, közöttük Rát­ay földmű­velésügyi miniszter is. A választ egyébként a többség tudomásul vette. A Hatósági Üldözések Ezután ismét Eckhardt Tibor interpellált a hatósági üldözések miatt. A leglehetetlenebb ürü­gyek miatt üldözik az ellenzékieket. Ez pocsékság! De csak hadd rázza ki az országot a hideglelés az undor miatt! Hadd tudja meg az ország, milyen az új stílus! A hatósági hitvány­ságok rendítik meg az ország hitelét kifelé és a bizalmat itthon. Ezt a politikai bűncselekmé­nyeken felnőtt, elavult, ósdi politikai rendszert el fogja söpörni a demokrácia. Szeder Ferenc a Népszava árusítási igazol­ványai kiadásának és az uceai árusításnak aka­dályozása tárgyában interpellált, majd bejelen­tette, hogy további öt interpellációját legköze­lebb mondja el. Már csak három képviselő volt a teremben, amikor az ülést este 9 órakor bezárták. fájdalmak ellen OLCSÓBB lett az orvosok és a közönség legkedveltebb hashajtója, az 12 dragée M filt., 20 drágáé 90 fül., 60 dragae P2.50ARTIN Hoover állásfoglalása a szesztilalom enyhítése ellen Washingtonból jelentik. Hoover elnök szerdán bejelentette, hogy vétóval él a prohi­­bició enyhítése és a farmerek állami támoga­tása ellen. A kongresszusban — mint ismeretes —­­indítványt akarnak beterjeszteni, hogy en­gedjék meg azonnal a sör árusítását és ennek a javaslatnak a jogerőre emelkedését akarja Hoover elnök vétójogával megakadályozni. A farmerek állami támogatásáról szóló in­dítvány ellen is tiltakozni akar Hoover, még­pedig nyilvánvalóan azért, hogy ily módon nyomást gyakoroljon a kongresszusra és en­gedékenyebb magatartásra kényszerítse a háborús tartozások kérdésében. Hoover, mint ismeretes, külön kongresszusi bizottság ki­küldését kérte a háborús tartozások problé­májának felülvizsgálására és miután a kong­resszus vonakodik eleget tenni ennek a fel­szólításnak, Hoover most a kongresszus ja­vaslatainak szabotálásával akar engedmé­nyeket kicsikarni. ff is. Számos magyar kultúrkincs kerül haza Bécsből A Velencében összeült nemzetközi döntő­bíróság előtt Magyarország és Ausztria kor­mányának megbízottai november 27-én egyességet kötöttek a bécsi volt udvari és hitbizományi közgyűjteményekben őrzött magyar vonatkozású muzeális és könyvtári tárgyakból való részesedésünk tekintetében. Dr Hómon Bálint kultuszminiszter erről az egyezményről szerdán délelőtt többek közt a következőképpen informálta a sajtó kép­viselőit: " Az egyezmény értelmében a Magyar­ Országnak kiszolgáltatandó tárgyak közt szerepel 36 kézirat, magyar történelmi és jogtörténelmi források sorozata, köztük Il. Béla névtelen jegyzőjének Gesta Ilunga­­rorum-ja, Kézai Simon krónikájának leg­régibb kézirata, a legrégibb magyar szerze­tesi szabályzatot tartalmazó Birk-kódex, 16 Corvina, amelyekkel a Magyarországon őrzött Corvinák száma meg fogja haladni a többi külföldi gyűjteményekben őrzött Corvina-sorozatok mindegyikének a számát. A múzeumi tárgyak csoportjából megkap­juk Mátyás és Beatrix domborművű kép­másait, Nagy Lajos ereklyetartó keresztjét, Mátyás király kardját, II. Trákóczi Ferenc zászlóját, a Batthyány prímás úttal Mária Teréziának ajándékozott díszes aranyszek­rényt, Tintoretto Hercules-kompozícióját, Carrenónak egy korábban Velasqueznek tulajdonított képét, a Szépművészeti Mú­zeum Memling-oltárának eddig hiányzó két szárnyát és 99 darabból álló fegyvergyűjte­ményt. Bocskay István koronáját az osztrák kor­mány a román kormánynak jogalap nélküli igénye miatt nem szolgáltathatta ki, de a két kormá­ny most közös egyetértéssel igyekszik megoldani ezt a kérdést. Békés megegyezés érdekében Magyar­­ország átadja ellenszolgáltatásul a Szép­­művészeti Múzeum két régi osztrák képét: Ixiudon tábornagy két pisztolyát, egy Miksa főherceg képével díszített tirol oltárszár­­nyat és a Nemzeti Múzeum néhány kora­­középkori fegyver másodpéldányát. Az egyezmény ratifikálásától számított három hónapon belül kapja meg Magyarország a kiszolgáltatandó műtárgyakat, amelyekből a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében kü­lön kiállítást rendeznek. Ítélet a Poli-nadzsa- hifinperben A törvényszék Szemák-tanácsa szerdán hirdette ki ítéletét Poll Sándor és társai kommunista bűnperében. A bíróság Poll Sándort bűnösnek mondotta ki az állami és társadalmi rend ellen elkövetett bűntettben és kihágásban, míg a többi vádlottat csak vétségben mondotta ki bűnösnek. Ezért Poll Sándort négyévi és kéthónapi fegyházra, dr Tisza Lászlót egyévi és kéthónapi fog­házra, Kopecsek Margitot egyévi fogházra és az ország területéről örökre való kitiltásra, dr Madzsar Józsefet hathónapi fogházra, Kürti Hedviget egyévi fogházra, Háy Károlyt tízhónapi fogházra, Glocz Bélát hathónapi fogházra, Hajdúk Ferencnét, Kálmán Antalt és Postalics Emíliát három-háromhónapi fogházra ítélte. Az ítélet megokolása szerint a vádlottak részleges beismerő vallomásával a bíróság bi­zonyítottnak vette bűnösségüket. Tényként állapította meg, hogy Poll kommunista pro­pagandájával valóban a fennálló társadalmi rend felforgatására és megsemmisítésére tö­rekedett és vezető szerepe volt. Dr Madzsar Józseffel szemben csak annyit vett bizonyí­tottnak a bíróság, hogy a kommunista szer­vezkedésben része volt, de arra nem merült fel adat, hogy a vezetésben is szerepe lett volna. Kopecsek Margit és Hajdukné kivéte­lével a többi elítélt fellebbezett.A törvényszék Poll Sándor, T­isza László és Kopecsek Mar­git kivételével a többi elítéltet szabadlábra­­helyezte, gyárak Országos Egyesületének igazgatója szerint a vas-, fém- és gépipar szempontjából a beruházások megindítása tenné lehetővé munkáslétszámuk szaporítását. Dűlőre kell vinni a MÁV beruházásait, folytatni kell a kivitel alátámasztását, sürgősen gondoskodni kell arról, hogy az elektrifikálásra bejött tő­kék erre a célra felhasználtassanak s egész csomó olyan reformot sorol fel, mely ennek az iparágnak munkaalkalmakat nyújtana. Ullmann István, Fehér Mihály, Fuchs Ernő, Piltzer György felszólalása után Asch­ner Lipót azoknak az iparoknak nevében, amelyek termelésük nagyobb részét expor­tálják és amelyek olyan cikkeket gyártanak, amelyekben túlnyomórész a munkabér, olyan intézkedéseket sürget, amelyek meg­könnyítik az árukompenzációk lebonyolítá­sát, bizonyos vonatkozásban a pengő elleni exportot és a romló valutájú országokkal lebonyolított üzletben ennek a ténynek úgy a bevitel, mint a kivitel elszámolásánál való számbavételét. Utána még Szántó Albert, Hollán Marcell, Hauser Artúr beszélt s végül Bod János zárószavában közölte, hogy a felvetett javas­latokat, amelyek alkalmasak a vas-, fém- és gépipar foglalkoztatásának növelésére és ezekben az iparágakban új munkások beállí­tására, a kamara a kormány elé terjeszti. A vas- és gépipar javaslatai a h­im­banép­­kernség csökkentésére A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara gyáripari szakcsoportja folytatta ipari ankét­jét és Búd János elnöklete alatt a vas-, fém és gyáripar helyzetével foglalkozott. Búd János rámutatott arra, hogy ezek az iparágak vannak a legnehezebb helyzetben, mert legjobban érzik a mezőgazdaság legyen­gült vásárlóerejének következményeit és a beruházási tevékenység ellanyhulását. Az ide tartozó iparágaknak olyan javaslatokkal kell előlépniük, amelyek számolnak az ál­lam pénzügyi helyzetével és nem a meglevő munkaalkalmak felhígításai, hanem új munkaalkalmak teremtését célozzák. Kende Tódor, a Magyar Vasművek és Gép Csecsemőholttest egy bőröndben Tőzsér Erzsébet 23 éves háztartási alkal­mazott négynapos fiúgyermekét cukorspár­gával megfojtotta és a csecsemő holttestét egy bőröndben a szekrény alá rejtette. Tő­­zsér Erzsébet, aki a Nárcisz utca 28. számú házban szolgált, kedden megbetegedett és az Új Szent János-kórházba feküdt be. Gaz­dája szerdán gyanúsnak találta a bőröndöt. Kinyitotta és megdöbbenve látta, hogy abban egy csecsemő holtteste van. Jelentést tett a rendőrségnek, amely a nyomozást megindította. Csütörtökön rendőrorvos vizs­gálja meg Tőzsér Erzsébetet, hogy ki lehet-e már hallgatni. Megmérgezte magát egy tanár felesége Krausz Ervinné, egy tanár felesége, a Medve ucca 29. számú házban levő lakásán ismeretlen méreggel megmérgezte magát. A mentők a Rókus-kórházba szállították. Csütörtök KIS MEGOLDÁSOK, LASSÚ MEGOLDÁSOK A kenyérproblémák hosszú sora került­­­ a szerdai interpellációk jóvoltából a kép­viselőház elé. A miniszterek részben felel­tek, részben adósak maradtak a válaszok­­kal. És ami a feleleteket illeti, azok nem voltak túlontúl lelkesítőek. 46 százalékát teszi a barna kenyér árának a boléta „kisugárzása“, panaszolta az egyik képviselő, akinek számítását hirtelenében nem tudjuk ellenőrizni. A földművelésügyi­ miniszter azonban nem vonta kétségbe a számítás helyességét és sietve megígérte, hogy jövő esztendőre nem lesz többé boléta. Ami annyit jelent, hogy még vagy kilenc, hónapon át mi fogjuk tartani a majdnem legalacsonyabb gabonaárakat és a csaknem legmagasabb kenyérárakat. Ez mintha még­sem jelentené a sofőrt elvének és módszeré­nek érvényesülését. A kukorica olcsóbb, mint a szén és a sertéseket mégis biztatat­­lanul kell piacra siebni, mialatt fel­fűlik a kukoricát és ezért az adóegzek­ciók felelő­sek, panaszolta egy másik képviselő. Itt könnyű lett volna a válasz. Mert természe­tesen kell adót fizetni. Viszont az adóbehaj­tás elasztikusan tartoznék követni azt az elvet, amelyet 156 év előtt állított fel Adara Smith híres könyve, mint elementáris tételt­ ,az adóhátralékokat akkor és úgy kell be­hajtani, hogy azok lehetőleg kevés terhet jelentsenek az adófizetők számára. A földművelésügyi miniszter is beismerte, milyen aránytalanul kis rész jut a tej árá­ból a termelőknek és milyen csökkenésre vezet a tej drágasága a fogyasztásnál. De a konkrétum a válasz során megint csak egy kis toldozás-foldozás volt: a 2 filléres ár­leszállítás „kiszélesítése“ esetleg, majd, ta­lán és csak bizonyos irányokban 4 fillérrel. Holott helyesebb lett volna egyszer már végigvezetni azt a kérdést: j­ó-e a tejfelhoza­tal mai organizációja és nem lehetne-e itt egy nagy átszervezéssel egészen más ered-­­ményeket elérni. Végül a „sofort“ nagyobb­ dicsőségére még három hónapot kért a földművelésügyi miniszter a tejkérdés foly­tatólagos tanulmányozása végett és majd márciusban fogja reorganizálni a városok tejellátását. Még sokáig lehetne idézni az ilyen és az analóg példákat a szerdai interpellációs anyagból. Mivel pedig annyiszor és annyi­féle kapcsolatban esik szó az olasz politika eredményeiről, szinte csodálatos, hogy az ellenzék oldaláról egyszer sem hangzott fel a kérdés: Hogyan is csinálták ezt Olasz­országban? Pedig a kérdésre talán ugyan­olyan őszinte válasz jött volna, amilyen őszinte választ adott a minap Hómon mi­niszter, mikor a külföldön történt egyetemi zavargásokat sorolta fel és az olasz egyete­mekről nem tudott beszélni, mivel­­ Olaszországban rend van az egyetemeken. Mi igazán nem rajongunk az Olaszország­ban kialakult kormányzati rendszerért. Főleg pedig osztjuk Mussolini ismételt figyelmeztetését és tanácsát, amely szerint a fasizmus nem kiviteli cikk. De egyet nem lehet tagadni. Olaszországban,­­ főleg az olasz gazdaságpolitikában van új stílus és igazán van egy nagy tempó. A tej drága, de várjunk még három hónapig. A kenyér drága, de várjunk még kilenc hónapig. .A kukoricát valóban fűtésre használják, de egyelőre legyünk türelemmel... Az ilyen kijelentések és ígéretek nem a mai Olasz­ország szótárából valók. Mussolini inkább ilyen válaszokat szokott adni: Ma estére összehívom az érdekelteket és a szakembere­ket. Az értekezlet addig fog tartani, amíg nem sikerül az új, jobb szabályozást ki­építeni és rendeletbe önteni... Igazán nem kívánhatja senki, hogy a gazdasági miniszterek rögtönzött bűvész­mutatványokkal küszöböljék ki a bajokat és úgy varázsolják elő mellényzsebükből a megoldásokat, mint ahogyan a bűvész cilin­deréből sereglenek ki a fehér galambok és vörösszemű házinyulak. Viszont a másik véglet sem jó módszer. Két hónap, három hónap, kilenc hónap kissé sok ma a régen aktuális, régóta halaszthatatlan kérdések­­ tanulmányozására.

Next