Magyar Hirlap, 1933. június (43. évfolyam, 123-145. szám)

1933-06-01 / 123. szám

4 11933 június. Pöstyénben szigorúan betartják a gyógyfürdő leghatásosabb formáját, az eredeti forrásban való fürdést Rheumás betegek kezelésére az iszapfürdőkkel egybeépült gyógyházak a legideálisabbak. Pengőlefizetés, felvilágosítás: Pőstyén fürdő iroda Budapest, Károly körút 3 a. Telefon: 45-3-82. ÚJ SZOBOR Lebrun köztársasági elnök a francia politika egész vezérkarával megtette az utat a háború alatt nevezetessé vált Châlons városba. Résztvenni Léon Bourgeois szobrának leleplezésén. Itt nem voltak sértődések és kegyeletsértések, mint Clemenceau és Briand szobra körül. Az emlékműnek monumentálisak a méretei, És a város főterén kapott helyet. Nem egy park rejtett szögletében, bokrok közé dugva, mint Clemenceau törpe szobra... Nem lehetett érdekes névsort összeállítani azokból, akik távolmaradásukkal tüntettek. Bourgeois halála után is megkapott mindent a francia köztársaságtól. Úgy, ahogy életében. Egyszer volt csak miniszterelnök, 1895-től 1896-ig. De azután következett két évtized, mikor ,,állló szedés“ volt a francia lapokban ez a sztereotip mondat: „Miután Monsieur Bourgeois elhárította a köztársasági elnök felszólítását az új kormány megalakítására nézve...“ A miniszterelnökséget hétszer vagy nyolcszor utasította vissza. A köztársasági elnökséget — háromszor, 1912-ben Poincaré csak akkor vállalta az elnökjelöltséget, mikor Bourgeois a baloldali vezérek ismételt kérésére sem akarta elfogadni a köztársasági elnök állását. Sőt, mint hivatalos elnökjelölt Poincaré még egyszer őszinte kísérletet tett arra, hogy Bourgeois változtassa meg elhatározását... * Úgy látszik, teljesen és tökéletesen eleget tett a francia politikussal szemben támasztott igényeknek Bourgeois. Néhány hónappal képviselővé választása után már belügyi államtitkár volt és alig egyéves képviselőség után átvette a belügyminisztérium vezetését. A belügyminiszterség után közoktatásügyi miniszter, igazságügyminiszter lett és képviselőségének hetedik évében miniszterelnök. Néhány évet töltött a kamarának, másik néhány évet a szenátusnak elnöki székében. Válságos helyzeteket döntött el szava. Nagy hatalom is volt, nem csupán nagy tekintély. Teljesen megfeledkeztek arról, hogy a Panama-ügy idején őt is kikezdték a vádak, legalább olyan irányban, hogy pártérdekből sok mindent igyekezett „eltussolni“, mint főpecsétőr. És pályájának második felén már a puritán jellem volt legfőbb ajánlólevele. De akármilyen gyakorlott szónok Lebrun és akármilyen fényes rétor Paul-Boncour külügyminiszter: az ünnepi beszédek körül baj lett volna, ha Bourgeois nem csatlakozik az elméleti békeapostolok sorába, így mint a béke eszméjének hirdetőjét ünnepelték. Lebrun köztársasági elnök békés hangon, de Paul-Boncour annál harciasabban. Erőssé kell tenni az igazságot, másként tehetetlen, idézte Pascal szavát a külügyminiszter és ez az idézet nagyon érdekes. Most, amikor a döntés órája elé került a leszerelési konferencia. A legfőbb békebiztosíték — a pacifista népek defenzív erejének fokozása ... Természetesen Paul Boncour nézete szerint mindenekelőtt a francia népet illeti pacifista gondolkodásáért és érzéséért az a szerep, hogy fegyverrel kezében védje a békét. Bourgeois képviselte Franciaországot 1899-ben, majd 1907-ben a két hágai békekonferencián, amelyek közül az egyik II. Miklós cár és a másik Roosevelt kezdeményezésére ült össze. De ez a két hágai konferencia megállóit a háború illemszabályainak kodifikálásánál, a háború veszélyének megelőzése helyett. Azután Bourgeois képviselte Franciaországot a népszövetség vajúdásánál és kiépülésénél De szerepe alig volt más, mint az, hogy békeapostoli presztízsével fedezte a merev párizsi utasításokat. Mégis a béke körül kifejtett munkáját kellett kiemelni. Másként semmi pozitívumot nem tudtak volna említeni Bourgeois pályájának méltatásánál az ünnepi szónokok. Sem pozitív eredményeket, sem pozitív célokat. Semmi plauzibilis magyarázatát a fényes és gyors politikai érvényesülésnek. Majd a kivételesen hosszú, kivételesen teljes politikai presztízsnek. Mert azt mégsem lehetett a szobor előtt elmondani: a francia politika néha jobban szereti a középszerűséget, mint a tehetség fényét és csillogását Sem azt: a francia pártok gyakran jobban szeretik az olyan vezéreket, akik mindig idejekorán csatlakoznak a holnap győztes ügyhöz, mint azokat a politikusokat, akik makacsul ragaszkodnak a meggyőződés luxusához. Bourgeois azért futott be fényes pályát és azért lett fényes presztízs, mert nem voltak nagy céljai és mert soha nem próbált nagy eredményeket elérni. A kispolgári józanságnak, a kispolgári óvatosságnak szempontjait képviselte egész pályáján. Kisebb irodalmi műveltséggel, kevesebb csiszoltsággal, kevesebb szaktudással, de még következetesebben, még sokkal szürkébben, mint Poincaré. Ez volt nagysága, míg élt. Ezért nagy a neve még most is. Halála után. (1-•) -é/.űs-XL-iM /d'iissEsinHMnaB A nemzetközi újságírókongresszus élesen elítéli a német sajtószövetség jelenlegi magatartását A Magyar Újságírók Egyesülete, mint ismeretes, kedden este a nemzetközi újságírókongresszus tagjainak tiszteletére a Margitszigeten vacsorát adott. A banketten felszólalt Francois de Tessan képviselő, volt miniszter is, a francia kamara külügyi bizottságának alelnöke s többek között a következőket mondotta: — Itt Budapesten a sajtóhatalom, amely előtt meg kell hajolni. Olyan igartársak között vagyunk, akik levizsgáztak előttünk, ment a fajok kereszteződésének kellős közepén megmutatták számunkra a követendő utat. A magyar sajtó a nemzetközi testvériség kötőjele. Budapest egész lakosságának meg akarom mondani, mennyire meghallott bennünket mindaz, amit számunkra nyújtott és köszönetet akarok mondani a magyar újságíróknak a részünkre biztosított meleg fogadtatásért. Nincs jogom, hogy itt politikáról beszéljek, de az a magyar nép, amely büszkén, igazsága tudatában annyira jó szolgálatokat tud tenni a közös ügynek, megérdemli a többi nemzetek őszinte megértését. A lapkiadók ebédje a kongresszusi tagok tiszteletére Szerdán délben a Budapesti Napilapok Testülete a Svábhegyi Szanatóriumban adott ebédet a kongresszus tagjainak tiszteletére. Praznovszky Iván igazgató francia, angol, német és olasz nyelven beszélt a lapkiadás és az újságírás közötti harmonikus kapcsolatról. — A lapkiadás és az újságírás már régen harmonikusan működnek egymással, ez tette lehetővé a sajtó fejlődését. Az újságírók soraiból kerültek ki a legjobb lapkiadók és a lapkiadók között vannak a legzseniálisabb újságírók. Ezután Vészi József üdvözölte a megjelenteket. — Az újságíró az — mondotta Vészi —, aki kiformálja a véleményeket, de elismer minden érdeket. A politikus csak saját nemzetének véleményét és érzelmeit szolgálja, az újságíró azonban nem hagyja figyelmen kívül a nemzeti szolidaritás mellett az emberi szolidaritást sem. Akármilyen jó hazafi, nem felejti el, hogy ember. Magyarország a nagyvilágon kevéssé, sőt szerencsétlenségünkre gyakran félreismert ország. Önök, akik eljöttek körünkbe, magukkal hozták az újságírót jellemző kiváló tulajdonságokat, a nyílt szemet, a tárgyilagosságra való hajlamot, az igazságosság szomjúhozását. Mi csak azt kérjük önöktől, hogy vegyék elő ezeket az újságírói tulajdonságokat, keressék az igazságot Magyarország ügyében és meg fogják azt találni. A nagy tetszéssel fogadott felszólalás után Doni, a nemzetközi újságírószövetség elnöke mondott beszédet s utána a vendégek autocarokban a budai hegyvidéket tekintették meg. „A német újságíró-szövetséggel való együttműködés ezidőszerint lehetetlen" Az újságírók nemzetközi szövetségének végrehajtó-bizottsága kedden albizottságot küldött ki a Reichsverband der Deutschen Presse-vel szemben fennálló helyzet tanulmányozására. Az albizottság, amelynek tagjai voltak Eskelund (Dánia), Zappler (Ausztria) és Sudre (Franciaország), szerdán délután a végrehajtó bizottságnak előterjesztette jelentését. A bizottság rövid vita után, amelynek során felszólalt a legtöbb delegáció vezetője, egyhangúlag a következő határozati javaslatot fogadta el. „A nemzetközi újságírószövetség végrehajtó-bizottsága megállapítja, hogy a sajtó szabadságát egyes országokban a nemzeti politikával való visszaélés fenyegeti és abban a megfontolásban, hogy a sajtó részére a szabadság a sajtó igazmondásának legnélkülözhetetlenebb feltétele és a nép szuverenitásának legkomolyabb kezessége, a sajtó függetlensége és az újságírók hivatása szabad gyakorlata ellen irányuló minden támadást visszautasít. A bizottság a kérdés komolyságára való tekintettel e támadások közé számítja a kormányok megengedhetetlen befolyásgyakorlását a lapok politikájának irányítsára, az újságíróknak állami hivatalnokok által való erőszakos helyettesítését, az újságíróknak a külföldre való kiűzését, a lapok lefoglalását még akkor is, ha a sajtó elleni támadások a legmagasabb nemzeti érdekek ürügye alatt történnek. A végrehajtóbizottság az újságírók nemzetközi szövetségéhez csatlakozott valamennyi szervezet és általában az összes sajtószervezetek kötelességének tartja, hogy ezek ellen tiltakozzanak és a különböző támadások ellen küzdjenek. Ezeknek az alapelveknek a sajtó jelenlegi helyzetére és a német újságírókra való alkalmazásával a Végrehajtó-bizottság sajnálatának ad kifejezést, hogy a nemzetközi újságíró szövetséghez csatlakozott egyik szervezet, a Reichsverband der deutschen Presse, meg akarja tagadni ezeket az alapelveket. A bizottság megállapítja, hogy a Reichsverband der deutschen Presse 1933 április 30-i közgyűlésén tényleg elhatározta, hogy az izaelitákat és a marxistákat nem veszi fel többé tagokul, hogy a Reichsverband ily módon egy valamennyi hivatásos újságíró részére nyitva álló szervezetet politikai egyesüléssé változtatott át és hogy ez az elhatározása ellentétben áll a nemzetközi újságíró szövetség alapszabályai első szakasza 2. paragrafusának szellemével és szövegével. A bizottság elismerésének ad kifejezést azért a kiváló munkáért, amelyet a Reichsverband a nemzetközi újságíró szövetségnek megalapítása óta tett és a német bajtársaknak, akik munkálataiban résztvettek s akik a bizottságban a német bajtársak ezreit képviselték, köszönetét és rokonszenvét fejezi ki. A bizottság kijelenti, hogy a Reichsverbanddal való együttműködés a fent ismertetett alapelv alapján ez időszerint lehetetlen és annak a reményének ad kifejezést, hogy lehetséges lesz az együttműködést újból felvenni azon a napon, amikor a Reichsverband ismét egyet fog érteni az újságírók nemzetközi szövetsége által fáradhatatlanul védelmezett eszmékkel. Az újságírók nemzetközi szövetségének végrehajtó bizottsága a hozzá csatlakozott szervezeteket felszólítja, hogy az országaikból származásuk vagy érzületük miatt elűzött újságírókat részesítsék támogatásukban és tegyenek lépéseket, hogy ismét viszszaszerezzék azoknak a honfitársaiknak szabadságát, akiket Németországban ezekből az okokból fogvatartanak. Estély a miniszterelnöknél Gömbös Gyula miniszterelnök és felesége szerdán este 10 órakor estélyt adtak a miniszterelnöki palota összes termeiben. Az estélyre hivatalosak voltak a kormány tagjai, a budapesti diplomáciai kar, a felsőház és a képviselőház tagjai, belső titkos tanácsosok, a legfőbb egyházi méltóságok, a legfőbb polgári és katonai hatóságok vezetői, a legmagasabb bíróságok vezetői, a tábornoki kar, a honvéndség tisztikarának képviselői, a főispánok, a pénzügyi és közgazda Csütörtök iffumJ'á SSSAISSI I Szanatóriumnanl 3 — 7 — 10 napot pausálára sági élet vezető tényezői, az irodalom, a művészet és a színművészet képviselői, az újságírók nemzetközi szövetsége Budapesten most tartott kongresszusának összes résztvevői, a bel- és külföldi sajtó képviselői, úgyszintén a budapesti társadalom és közélet sok kitűnősége. Meskó Zoltánt otthagyta a pártja Súlyos válság a magyar horogkeresztesek táborában Már a múltban is több alkalommal beszámoltunk azokról az ellentétekről, amelyek a Meskó-féle nemzeti szocialista földműves- és munkáspártban felmerültek. Ezek az állandó nézeteltérések és súrlódások most odáig vezettek, hogy a párt kettészakadt. A vezetőségi tagok egy csoportja, közöttük Pósta Sándor, dr Gáspár János, a Nemzet Szava című horogkeresztes lap felelős szerkesztője, Sári József, Sándor Lajos, Tari András és Freiy Pál szerdán kiléptek a pártból, miután annak jövőjét Meskó Zoltán vezetése mellett nem látták biztosítva. Ugyanakkor a budapesti és környékbeli szervezetek hasonló célból össz-vezetőségi ülést tartottak, amelyen csatlakoztak a pártból kilépő vezetőségi tagok határozatához. Hír szerint a kilépettek szerda este ülést tartottak és elnökké Posta Sándort választották. Csütörtökön kezdődik a Magyar Könyvnap Június első három napján rendezik az idén a könyvnapot. Már szerdán este látni lehetett a város képén, hogy folyik a nagy készülődés a magyar könyv ünnepére. A város legforgalmasabb pontjain, elsősorban a Nagykörúton és a Belvárosban szerdán este felállították a magyar írók, valamint a könyvkiadóvállalatok és könyvkereskedések sátrait, amelyek közül a legtöbben magyar írók fogják árusítani és dedikálni saját műveiket. A lelkesedés nagy, a főváros lakossága szereti és teljes erejével támogatja a magyar könyvet, így valószínű, hogy a csütörtöki, pénteki és szombati könyvnap a nehéz gazdasági viszonyok ellenére is szép eredményeket fog elérni. Újítása az 1933. évi könyvnapnak, hogy nemcsak Magyarországon élő magyar írók, hanem az erdélyiek is sátrat állítanak a fővárosban. Csütörtökön reggel megnyílik ugyanis a Szervita téren az Erdélyi Helikon sátra. Az esztendőnként megismétlődő Magyar Könyvnap célja mindig a magyar írók műveinek népszerűsítse volt. Az utóbbi években a könyvnap rendezői arra is gondoltak, hogy közvetlenebb eszközökkel siessenek segítségére a rossz viszonyok közt súlyos gondokkal küzdő magyar írónak. Az idén a magyar könyvkiadók és könyvkereskedők közös áldozattal könyvjutalmat adnak a könyvnapi vásárlóknak. A kiadók ezer kötet nagyértékű könyvet ajánlottak föl ingyen erre a célra, a könyvkereskedők pedig ingyen adják a jutalomra jogosító „vásárlási igazolványokat“. Az egész akció eredménye az írók Gazdasági Egyesülete útján a rászoruló magyar írók segélyezésére szolgál. Az ezer értékes könyvjutalom listája minden könyvkereskedés kirakatában ki van függesztve. Aki a könyvnapon egy magyar író könyvét megvásárolja, nemcsak a könyvjutalom megnyerésére szerzett eshetőséget, de hozzájárul filléreivel a magyar írók megsegítéséhez is. —sSsSU* A főváros nagy képzőművészeti érmeinek odaítélése A főváros nagy képzőművészeti aranyérmének és az újonnan alapított Lotz-emlékéremnek odaítélése szerdán délben megtörtént. Az e célra alakított zsűri Liber Endre alpolgármester elnöklésével úgy határozott, hogy a főváros nagy képzőművészeti aranyérmét egyhangúan Sidló Ferenc szobrászművész „Danaidák kútja“ c. művének ítéli oda, míg a Lotz-emlékérmet Márton Ferenc festőművésznek ítélték a szegedi fogadalmi templom apsisában készített mozaikjáért.