Magyar Hírlap Hétvége Melléklete, 1983
1983-07-30
Seftelők és gorillák Köztudott, hogy a pénz nem mindig ér ugyanannyit. Míg a bankban 44 forintba került egy dollár — igaz, hogy csak korlátozott mennyiségben, utazáshoz kapható —, a Körúton némileg magasabb árfolyamon, de „korlátlanul” hozzá lehet jutni. No és mennyibe kerül? Ezt próbáltam megtudni. Kivágott nyári ruhában az Abbázia előtt sétáltam le, s föl. Nem kellett sokáig várnom, pillanatokon belül megszólítottak. Két fekete fiú csatlakozott hozzám, mondván, sétáljunk egy kicsit. A második mondat már a dollár körül forgott. Hatvan forintért kínálták eladásra, annyit, amennyit csak akarok. Miközben az Emke felé baktattunk, kiderült az egyik Tuniszból a másik Líbiából jött hozzánk tanulni és így egészítik ki a zsebpénzüket, ötvenhat forintra sikerült lealkudni. A márkát huszonkettőért adnák. S meggyőzően hangoztatták, hogy nekik ebből mindössze 100 forint a hasznuk, mivel a többit leadják. Végül is nem jött össze az üzlet. — Ma már az arabok helyét ezen a sajátságos pénzpiacon mindinkább átveszik a románok — hangsúlyozza dr. Bódis József százados, az Országos Rendőr-főkapitányság bűnügyi csoportfőnökségnek munkatársa. — A devizabűntettek között a legelterjedtebb a fizetőeszközzel való viszszaélés. Azt gondoltuk, hogy az árfolyam egységesítésével megszűnik a valutázás, de be kell vallanom, hogy tévedtünk. Igaz, árfolyamaink beálltak a nemzetközi szintre, ami azt jelenti, hogy ma már a külföldieknek mindegy, hogy Bécsben, vagy Pesten váltják-e át valutájukat, ugyanannyi forintot kapnak érte. No persze, a bankban. És a többség ott is váltja be. Azok azonban, akik többször jártak Magyarországon, rájöttek, némileg jobban is eladhatják valutájukat. Egyrészt a szűkös devizaellátás miatt vannak, akik pusztán egy kis kiegészítéshez akarnak jutni utazásukhoz, mások üzletelésre használják fel az így szerzett valutát. De nem csak honfitársaink a felvásárlói. A lengyel turisták, bár ma már egyre kisebb mennyiségben, de még mindig nem elhanyagolható mértékben viszik ki a dollárt Magyarországról. A valutaüzérkedést többnyire nem egyes emberek, hanem szervezett bandák végzik. Az araboknál a vezető, vagy ahogy maguk között nevezik, a bankár, többnyire külföldről jön, s itt tanuló diákokkal dolgoztat, ő csak finanszírozza az üzletet. Az elmúlt esztendőkben jelentős szerepet játszottak ebben az üzletben a jugoszlávok is, de szerepük szintén visszaesett. Újabban tapasztalataink szerint mind több román állampolgár foglalkozik ezzel, ők többnyire a Franciaországba, NSZK-ba kiáramlott kalandorok, akik a genfi konvenció értelmében hontalan okmányokkal rendelkeznek, ők vették át többnyire a vezető szerepet. — Milyen módszerrel dolgoznak ezek a csoportok? — Elsősorban a nyugatról idelátogató turistacsoportokat környékezik meg, és azoktól vesznek valutát. Aki még nem járt Magyarországon és nem ismeri a kialakult fekete árfolyamot, többnyire enged az erőszakos rábeszélésnek, csakhogy szabaduljon a tolakodóktól és banki árfolyamon eladja a dollárt, a márkát. A valutázás azonban gyakran más bűncselekménnyel is összefüggésben van. Sokan foglalkoznak kábítószerekkel és autókkal kapcsolatos üzletekkel. Az itt megszerzett valutáért Nyugat-Európában BMW-ket, Opeleket, Mercedeseket vásárolnak, s a közel-keleti országokba szállítják. Ez a maszek autóimport is jól jövedelmez ... — No, persze valutaeladással is foglalkoznak. Méghozzá elég csúnya módszerekkel, sokan „átvágják” partnereiket, s a valuta közé újságpapírt tesznek, vagy a különböző hajtogatásos módszerrel próbálnak túljárni a kuncsaftok eszén. Az eladók közt, a külföldiek mellett, szép számmal találunk az idegenforgalommal közvetlenül találkozó dolgozókat, pincéreket, szállodai alkalmazottakat, csakúgy mint prostituáltakat. — Hogyan sikerül lefülelni a valutázókat? — Igen nehéz helyzetben vagyunk, mivel eredményesen csak tetten éréssel lehet nyakon csípni őket. Bár már sokukat ismerjük arcról, ez nem éppen egyszerű feladat, mivel igen óvatosan dolgoznak. Többnyire egy figyelő ember, a „gorilla” és egy pénzváltó működik együtt, állandóan figyelve a terepet. Ha rendőr közeleg, kereket oldanak. Ezért az ismert váltóhelyeken gyakran tartunk razziákat és rendszeresen ellenőrizzük azokat a helyeket, ahol sok külföldi fordul meg. B. Mezei Éva Dél-Afrika: Krugerland, Szovjetunió: Csernyavec, Kanada: Erzsébet — aranyérme hirdetések a nemzetközi piacon