Magyar Hírlap, 1969. augusztus (2. évfolyam, 210-240. szám)
1969-08-01 / 210. szám
Magyar Hírlap HAZAI KORKÉP 1969. AUGUSZTUS 1. PÉNTEK 5 KÖZÉLETI DIPLOMÁCIA Kádár János megkezdte szabadságát Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára augusztus 1-én megkezdte évi rendes szabadságát Az Elnöki Tanács elnökének üdvözlő táviratai Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Svájc nemzeti ünnepe alkalmából Ludwig von Moosnak, a Svájci Államszövetség elnökének. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait dr. Emile-Derlin Zinsou köztársasági elnöknek Dahomey nemzeti ünnepe alkalmából. A jó árpolitikát a termelésnél kell kezdeni Nyers Rezső látogatása a Pamutfonóipari Vállalatnál Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára csütörtökön meglátogatta a Pamutfonóipari Vállalatot. Társaságában volt Szépvölgyi Zoltán, a budapesti pártbizottság titkára, Újfalusi Sándor, a XVIII. kerületi pártbizottság első titkára és dr. Ambrus János, a kerületi tanács vb-elnöke is. A vendégeket Végh Józsefné, a vállalat vezérigazgatója és Novák Györgyné, a pártbizottság titkára fogadta. Rövid ismertetőt adtak a vállalat gazdasági és politikai helyzetéről, majd közösen megtekintették az üzemet. Nyers Rezső délután munkásgyűlésen tájékoztatta a vállalat dolgozóit az időszerű kül- és belpolitikai kérdéseikről. Mindenekelőtt személyes benyomásai alapján gratulált a vállalat dolgozóinak fegyelmezett, eredményes munkájához. Az ország gazdasági helyzetéről szólva elmondotta, hogy a termelés növekedésének üteme a gazdasági élet különböző szektoraiban nem egyforma. A mezőgazdaságban az új mechanizmus bevezetése óta valamelyest nőtt, az iparban pedig valamelyest lassult. 1964 óta az idén előreláthatólag már harmadszor javíthatjuk meg a búzatermelési rekordot. S nemeseik a hazai igényeket tudják kielégíteni, de kenyérgabonából most már exportra is gondolhatunk. Az iparban a kereslet módosulása lassította a termelés növekedését. A növekedés legfontosabb feltétele, hogy az iparvállalatok az igényeknek megfelelő árut gyártsanak, s vállaljanak kockázatot is, ha ez szükséges. A Partiutfonóipari Vállalatnál ezt a lehetőséget felismerték, s amikor a belkereskedelem rendelésecsökkent, bár kockázattal, de olyan cikkeket kezdtek gyártani, amelyekre azután később új exportpiacot sikerült szerezni. Ma még nem mondhatjuk el, hogy a fogyasztási cikkek összetétele átalában megfelel a keresletnek, a pozitív folyamat azonban megindult.tézkedéseket tesz a közellátás további javítására. A magyar ipar óriási tartalékokkal rendelkezik ahhoz, hogy a lakosság számára nagyobb választékban, az igényeknek megfelelő cikkeket gyártson. A lakosság ellátása szempontjából igen jelentős a fogyasztási cikkek importja, ami a teljes hazai kiskereskedelmi forgalom 12—13 százaléka. Ez az arány inkább kevés, mint sok. Mind a szocialista, mind a tőkésországokból származó fogyasztásicikk-importot folyamatosabbá kell tenni. Nyers Rezső ezzel kapcsolatban szóvá tette, hogy eddig főleg drágább divatcikkeket importáltunk, de ezentúl nagyobb figyelmet kell fordítani a közepes és alacsonyabb árú cikkek behozatalára, választékának bővítésére. Hatékonyabb munkát A bérekről szólva utalt arra, hogy azok gyorsabban emelkednek, mint a második ötéves terv időszakában, s általános kívánság, hogy a bérek növekedése tovább gyorsuljon. Erre azonban csakis a termelékenység gyorsabb ütemű növekedése esetén kerülhet sor. Mint ismeretes, a termelékenység növekedése az utóbbi időben lényegében stagnál, tehát intézkedések szükségesek a munka hatékonyságának növelésére. Ezután Nyers Rezső elmondotta, hogy az árak általában felfelé mozognak, bár ezzel ellentétes tendencia is tapasztalható. A tisztességtelen áremelések ellen erélyesen fel kell lépni, de gazdasági realitás, hogy ahol a termelési költség emelkedik, ott az árak is emelkednek. A jó árpolitikát a termelésnél kell kezdeni, az árakat csak gazdaságosabb termeléssel lehet leszorítani. Hasonlóképpen közgazdasági tényezők hatnak a munkaerőáramlásra is. Céltalan volna a munkaerőhullámzást különféle tilalmakkal csökkenteni. A megoldás az, hogy a vállalatok termelékenyebb gépeket helyezzenek üzembe, fokozzák a műszaki fejlesztést. Erejéhez mérten ezt a tevékenységet az állam is segíti. Összegezésül hangsúlyozta: gazdaságpolitikánk célja, hogy hazánkat az egy főre jutó nemzeti jövedelmet tekintve közepesen fejlett országból a fejlett országok sorába emeljük. Biztató jelenségek a külkereskedelemben A továbbiakban arról szólt, hogy az ország termelőeszközeit, a nagy értékű gépeket jobban ki kell használni. Erre annál is inkább nagy gondot kell fordítani, mert a 44 órás munkahét bevezetésével tavaly 114 millió, az idén pedig újabb 140—150 millió órával csökkent az iparban a munkaidőalap. Most már azzal is kell számolni, hogy a kereskedelem óvatos rendeléseinek időszaka szűnőben van, növekszik az árukereslet, a könnyűipar idei rendelési állománya is meghaladja már a tavalyit. _ A nemzetközi kereskedelmi kapcsolatainkról szólva kiemelte, hogy külkereskedelmünk fejlődésében biztató jelenségek tapasztalhatók. Javul az export-import aránya, az exportgazdaságosság hatékonysága, az ország fizetési mérlege. Azzal kapcsolatban, hogy a vállalatok nyeresége tavaly nagyobbrészt az átállás körülményei, a vállalatok számára néhol túlzottan kedvező pénzügyi politikai következtében magasabb volt a tervezettnél, hangsúlyozta: most már a gazdálkodás hatékonyságának nagyobb mérvű növelése szükséges. A párt illetékes vezető szervei szükségesnek tartják, hogy az 1968-as tapasztalatok alapján az állami szervek vizsgálják meg a nyereségrészesedés elosztásának módszereit, beleértve a kategorizálás fenntartásának vagy megszüntetésének kérdését. Mindenesetre azt az elvet kell követni, hogy a részesedés a végzett munkával arányos, a munkásközvélemény számára áttekinthetőbb és egyértelműbb legyen. Gyakorlatilag úgy érhető ez el, ha a részesedés összege az alapbérekhez igazodik, az utóbbiaknak ugyanis ki kell fejezniük a végzett munkát. Ezután részletesen szólt a lakosság ellátásának kérdéseiről. Mint mondotta, a kiskereskedelmi forgalom tavaly és ez év első felében is igen jelentősen növekedett. Ennek ellenére az árukínálat növekedése bizonyos cikkcsoportokban stagnált, illetve romlott. Ezért a kormányzat most In Kádár János fogadta Franz Muhrit Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára fogadta a hazánkban tartózkodó Franz Muhrit, az Osztrák Kommunista Párt elnökét. A baráti, szívélyes légkörű beszélgetésen a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű feladatait, valamint a két pártot kölcsönösen érdeklő kérdéseket tekintették át. A találkozón jelen volt Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Gari Róbert, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának helyettes vezetője. A ll• • 4 4 r •• Í r Minisztertanács ülése (Folytatás az 1. oldalról) Apró Antal ezután a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa végrehajtó bizottságának — Moszkvában július 16—17-én tartott — 42. üléséről számolt be. A végrehajtó bizottság jóváhagyta a szocialista gazdasági integráció komplex programjának kidolgozására létrehozott munkacsoportok részletes munkaterveit. Mint ismeretes, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa XXIII. ülésszakán a tagállamok elhatározták, hogy együttműködésük további elmélyítése, tökéletesítése és a szocialista gazdasági integráció kifejlesztése céljából komplex programot dolgoznak ki azokról a szükséges gazdasági és szervezési intézkedésekről, amelyeket valamennyi tagállam érdekeinek figyelembevételével szakaszosan fognak megvalósítani. A létrehozott hét munkacsoport tervei a szocialista gazdasági integráció legfontosabb kérdéseinek tanulmányozását, a többi között az alapvető gazdaságpolitikai kérdésekről szóló konzultációk tartalmát és formáit, egyes iparágak és termékfajták együttes tervezését, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa országok közös valutájával kapcsolatos kérdéseket, a hitelezési rendszer fejlesztését, a Nemzetközi Beruházási Bank feladatait, a külkereskedelmi szerződéses rendszer, valamint úz árrendszer tökéletesítését írják elő. A kormány a beszámolót jóváhagyólag tudomásul vette, és megállapította, hogy a következő időszakban a legfontosabb teendő a javaslatok kidolgozása. Ezért felhívta az illetékes miniszterek figyelmét, hogy különös gondot fordítsanak a javaslatok elkészítésére és összpontosítsanak megfelelő erőt erre minden érintett szervnél. A Minisztertanács jóváhagyólag tudomásul vette továbbá, hogy július 17-én Moszkvában az érdekelt szocialista országok — Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, NDK, Szovjetunió — aláírták az Interchim nevű nemzetközi vegyipari együttműködési szervezet megalakításáról szóló egyezményt. Szirmai István látogatása Bács-Kiskun megyében Csütörtökön Bács-Kiskun megyébe látogatott Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. Rövid kecskeméti tartózkodás után — dr. Horváth Istvánnal, az MSZMP Bács-Kiskun megyei bizottsága titkárával, és Szvorényi Jánossal, a megyei KISZ-bizottság megbízott első titkárával — a Kiskunhalasi Állami Gazdaságba utazott. Itt felkereste a tárói üzemegység Martos Flóra mezőgazdasági építőtábor fiataljait. Délelőtt, munka közben találkozott a Baranya megyei gyümölcsszedő lányokkal, délután pedig részt vett programjukon, és elbeszélgetett a fiatalokkal. A helyi vezetők a fiatalok derekas helytállásáról informálták Szirmai Istvánt. Eddig 1600 középiskolás tanuló váltotta egymást a táborokban, s többek között 85 vagon barackot szedtek le. A Guineai Köztársaság új magyarországi nagykövete átadta megbízólevelét Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke csütörtökön fogadta Yoro Diara rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, a Guineai Köztársaság új magyarországi nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. A megbízólevél átadásánál jelen volt Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, dr. Házi Vencel külügyminiszter-helyettes, Kottái Vilmos vezérőrnagy, és Forró József, a Külügyminisztérium protokollosztályának helyettes vezetője. Yoro Diara nagykövet megbízólevelének átadásakor örömét fejezte ki, hogy Ahmed Sekuo Touré elnököt képviselheti hazánkban, abban az országban, amelynek — mint mondta — oly dicső kiúbja van. — Valóban, a hős magyar nép sohasem fogadta el az idegen uralmat. Történelmének mérföldköveit — a X. századtól kezdve — a külföldi hódítók, a feudalizmus, a belső reakció, és a hitleri fasizmus felett aratott kiemelkedő győzelmek sora jelzi. — Miként az önök népe, Guinea forradalmi népe is termékeny talaja volt és marad az afrikai munkásosztály felszabadító harcainak, fáklyavivője volt és marad az emberi méltóságért, a leigázás és a kizsákmányolás ellen vívott harcnak. Magyarország és Guinea népeinek ez a sorsközössége szüntelenül megújuló barátságunk örök záloga marad. — Az országaink közötti baráti együttműködés minden nap újabb győzelmet könyvelhet el szociális, gazdasági, kulturális és politikai téren egyaránt. Losonczi Pál, a nagykövet beszédére válaszolva hangsúlyozta: — A magyar nép és kormánya nagy tisztelettel adózik annak az áldozatkész harcnak, amelyet a guineai nép — a Guineai Demokrata Párt és Ahmed Sekou Touré elnök vezetésével — függetlensége kivívásáért folytatott. E harc eredményeképpen immár több mint 10 éve megszületett a független Guineai Köztársaság, és a giuneai nép, saját kezébe véve sorsának intézését, eltökélten küzd függetlensége megvédéséért, országa felvirágzásáért. A guineai nép múltbeli és a jelenben folytatott harca joggal kelti fel a világ haladó erőinek őszinte elismerését. — Szolidárisak vagyunk a nemzeti függetlenségüket újonnan elnyert országok törekvéseivel, hogy megszilárdítsák önálló gazdaságukat, emeljék népük életszínvonalát, és teljes szívünkből sok sikert kívánunk nekik a neokolonialista mesterkedések visszaverésében. — Őszinte megelégedéssel állapíthatom meg, hogy a Magyar Népköztársaság és a Guineai Köztársaság közötti baráti együttműködés az élet minden területén gyümölcsözően fejlődik. Kormányunk minden igyekezetével azon van, hogy tovább erősítse és mélyítse ezeket a baráti kapcsolatokat, amelyeknek fejlesztése megfelel mindkét nép érdekének, s egyben hozzájárulás a világbéke megszilárdításához. A megbízólevél átadása után az Elnöki Tanács elnöke szívélyes beszélgetést folytatott a nagykövettel, aki ezek után a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét. A Munka Törvénykönyve és a reform összhangja A Minisztertanács ezt követően megtárgyalta a munkaügyi miniszter és a Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökségének előterjesztését az új Munka Törvénykönyve végrehajtásának tapasztalatairól. Megállapította, hogy a törvény alapvető célkitűzései helyesnek bizonyultak. A munkajogi szabályok az új gazdaságirányítási rendszerrel összhangban állnak és elősegítik érvényesülését. Ugyanakkor a helyes célkitűzéseket még nem mindenütt érvényesítik, a vállalatok nem használják ki kellően a Munka Törvénykönyve adta lehetőségeket. A Minisztertanács a beszámolót elfogadta és felhívta a munkaügyi minisztert, hogy továbbra is ellenőrizze a kollektív szerződések betartását és törvénysértés esetén tegye meg a szükséges intézkedéseket. A kormány felkérte a Szakszervezetek Országos Tanácsát, hogy kísérje figyelemmel és segítse elő a kollektív szerződések maradéktalan végrehajtását. A munkaügyi miniszter más minisztériumokkal, valamint a szakszervezetekkel, társadalmi szervekkel együttműködve fokozottan gondoskodjék a munkajogi kérdések széles körű ismertetéséről. Az első magyar mezőgazdasági kiállítás Moszkvában A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter jelentést tett a Moszkvában augusztus 20. és szeptember 2-a között rendezendő első magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállítás előkészületeiről. A kiállítás célja, hogy bemutassa a két ország élelmiszergazdasága közötti műszaki-tudományos és gazdasági együttműködés újabb eredményeit, a továbbfejlesztés lehetőségeit és szemléltesse a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar növekvő exportképességét. A Minisztertanács a jelentést tudomásul vette. A kormány meghallgatta a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter beszámolóját a nyári betakarítási munkálatokról. A beszámoló megállapította, hogy a termés betakarítása jó ütemben folyik, a felvásárlás zavartalan. A Minisztertanács a tájékoztatást tudomásul vette, majd egyéb ügyeket tárgyalt. Tanyai helyzetjelentés Békésből A tanyai lakosság életkörülményeit és kulturális helyzetét vizsgálta meg a Békés megyei Tanács és a Hazafias Népfront megyei elnöksége. A legutóbbi (1960) népszámlálás idején Békés megye lakosságának 23,9 százaléka — több mint 110 ezer ember — élt külterületen, a tanyavilágban. Jelenleg 90—95 ezer ember lakik a megye tanyáin, főként idősebb korúak. A fiatalabb korosztály már szívesebben választja a városi életformát is. Ezt bizonyítja, hogy 1968-ban a megye területén 412 tanyai települést számoltak fel.