Magyar Hírlap, 1969. augusztus (2. évfolyam, 210-240. szám)

1969-08-01 / 210. szám

Magyar Hírlap HAZAI KORKÉP 1969. AUGUSZTUS 1. PÉNTEK 5 K­ÖZÉLETI DIPLOMÁCIA Kádár János megkezdte szabadságát Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára augusztus 1-én megkezdte évi rendes szabadságát Az Elnöki Tanács elnökének üdvözlő táviratai Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Svájc nemzeti ünnepe alkalmából Ludwig von Moosnak, a Svájci Államszövetség elnö­kének. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait dr. Emile-Derlin Zinsou köztársasági elnök­nek Dahomey nemzeti ünnepe alkalmá­ból. A jó árpolitikát a termelésnél kell kezdeni Nyers Rezső látogatása a Pamutfonóipari Vállalatnál Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bizottság titkára csütörtökön meglátogatta a Pa­mutfonóipari Vállalatot. Társaságában volt Szépvölgyi Zoltán, a budapesti párt­­bizottság titkára, Újfalusi Sándor, a XVIII. kerületi pártbizottság első titkára és dr. Ambrus János, a kerületi tanács vb-elnöke is. A vendégeket Végh József­­­né, a vállalat vezérigazgatója és Novák Györgyné, a pártbizottság titkára fogadta. Rövid ismertetőt adtak a vállalat gazda­sági és politikai helyzetéről, majd közö­sen megtekin­tették az üzemet. Nyers Rezső délután munkásgyűlésen tájékoztatta a vállalat dolgozóit az idő­szerű kül- és belpolitikai kérdéseikről. Mindenekelőtt személyes benyomásai alapján gratulált a vállalat­ dolgozóinak fegyelmezett, eredményes munkájához. Az ország gazdasági helyzetéről szólva elmondotta, hogy a termelés növekedésé­nek üteme a gazdasági élet különböző szektoraiban nem egyforma. A mező­­gazdaságban az új mechanizmus beveze­tése óta valamelyest nőtt, az iparban pe­dig valamelyest lassult. 1964 óta az idén előreláthatólag már harmadszor javíthat­juk meg a búzatermelési rekordot. S nemeseik a hazai igényeket tudják kielé­gíteni, de kenyérgabonából most már exportra is gondolhatunk. Az iparban a kereslet módosulása las­sította a termelés növekedését. A növe­kedés legfontosabb feltétele, hogy az ipar­­vállalatok az igényeknek megfelelő árut gyártsanak, s vállaljanak kockázatot is, ha ez szükséges. A Partiutfonóipari Vál­lalatnál ezt a lehetőséget felismerték, s amikor a belkereskedelem rendelése­­csökkent, bár kockázattal, de olyan cik­keket kezdtek gyártani, amelyekre azután később új exportpiacot sikerült szerezni. Ma még nem mondhatjuk el, hogy a fo­gyasztási cikkek összetétele átalában meg­felel a keresletnek, a pozitív folyamat azonban megindult.­tézkedéseket tesz a közellátás további ja­vítására. A magyar ipar óriási tartalé­kokkal rendelkezik ahhoz, hogy a lakos­ság számára nagyobb választékban, az igé­nyeknek megfelelő cikkeket gyártson. A lakosság ellátása szempontjából igen je­lentős a fogyasztási cikkek importja, ami a teljes hazai kiskereskedelmi forgalom 12—13 százaléka. Ez az arány inkább ke­vés, mint sok. Mind a szocialista, mind a tőkésországokból származó fogyasztási­­cikk-importot folyamatosabbá kell tenni. Nyers Rezső ezzel kapcsolatban szóvá tette, hogy eddig főleg drágább divatcik­keket importáltunk, de ezentúl nagyobb figyelmet kell fordítani a közepes és ala­csonyabb árú cikkek behozatalára, vá­lasztékának bővítésére. Hatékonyabb munkát A bérekről szólva utalt arra, hogy azok gyorsabban emelkednek, mint a második ötéves terv időszakában, s általános kí­vánság, hogy a bérek növekedése tovább gyorsuljon. Erre azonban csakis a terme­lékenység gyorsabb ütemű növekedése esetén kerülhet sor. Mint ismeretes, a ter­melékenység növekedése az utóbbi időben lényegében stagnál, tehát intézkedések szükségesek a munka hatékonyságának növelésére. Ezután Nyers Rezső elmondot­ta, hogy az árak általában felfelé mozog­nak, bár ezzel ellentétes tendencia is ta­pasztalható. A tisztességtelen áremelések ellen erélyesen fel kell lépni, de gazdasági realitás, hogy ahol a termelési költség emelkedik, ott az árak is emelkednek. A jó árpolitikát a termelésnél kell kezdeni, az árakat csak gazdaságosabb termeléssel lehet leszorítani. Hasonlóképpen közgaz­dasági tényezők hatnak a munkaerő­áramlásra is. Céltalan volna a munkaerő­­hullámzást különféle tilalmakkal csökken­teni. A megoldás az, hogy a vállalatok termelékenyebb gépeket helyezzenek üzembe, fokozzák a műszaki fejlesztést. Erejéhez mérten ezt a tevékenységet az állam is segíti. Összegezésül hangsúlyozta: gazdaságpo­litikánk célja, hogy hazánkat az egy főre jutó nemzeti jövedelmet tekintve kö­zepesen fejlett országból a fejlett orszá­gok sorába emeljük. Biztató jelenségek a külkereskedelemben A továbbiakban arról szólt, hogy az or­szág termelőeszközeit, a nagy értékű gé­peket jobban ki kell használni. Erre an­nál is inkább nagy gondot kell fordítani, mert a 44 órás munkahét bevezetésével tavaly 114 millió, az idén pedig újabb 140—150 millió órával csökkent az ipar­ban a munkaidőalap. Most már azzal is kell számolni, hogy a kereskedelem óva­tos rendeléseinek időszaka szűnőben van, növekszik az árukereslet, a könnyűipar idei rendelési állománya is meghaladja már a tavalyit. _ A nemzetközi kereskedelmi kapcsola­­­tainkról szólva kiemelte, hogy külkeres­kedelmünk fejlődésében biztató jelensé­gek tapasztalhatók. Javul az export-im­port aránya, az exportgazdaságosság ha­tékonysága, az ország fizetési mérlege. Azzal kapcsolatban, hogy a vállalatok nyeresége tavaly nagyobbrészt az átállás körülményei, a vállalatok számára néhol túlzottan kedvező pénzügyi politikai kö­vetkeztében magasabb volt a tervezettnél, hangsúlyozta: most már a gazdálkodás hatékonyságának nagyobb mérvű növe­lése szükséges. A párt illetékes vezető szervei szüksé­gesnek tartják, hogy az 1968-as tapasz­talatok alapján az állami szervek vizs­gálják meg a nyereségrészesedés elosz­tásának módszereit, beleértve a kategori­zálás fenntartásának vagy megszünteté­sének kérdését. Mindenesetre azt az elvet kell követni, hogy a részesedés a végzett munkával arányos, a munkásközvélemény számára áttekinthetőbb és egyértelműbb legyen. Gyakorlatilag úgy érhető ez el, ha a részesedés összege az alapbérekhez igazodik, az utóbbiaknak ugyanis ki kell fejezniük a végzett munkát. Ezután részletesen szólt a lakosság ellá­tásának kérdéseiről. Mint mondotta, a kis­kereskedelmi forgalom tavaly és ez év el­ső felében is igen jelentősen növekedett. Ennek ellenére az árukínálat növekedése bizonyos cikkcsoportokban stagnált, illet­ve romlott. Ezért a kormányzat most In­ Kádár János fogadta Franz Muhrit Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára fogadta a hazánkban tartózkodó Franz Muhrit, az Osztrák Kommunista Párt elnökét. A baráti, szívélyes légkörű beszélgetésen a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű feladatait, valamint a két pártot kölcsönösen érdek­lő kérdéseket tekintették át. A találkozón jelen volt Aczél György, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára és Gari Ró­bert, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának helyettes vezetője. A ll• • 4 4 r •• Í r Minisztertanács ülése (Folytatás az 1. oldalról) Apró Antal ezután a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsa végrehajtó bizott­ságának — Moszkvában július 16—17-én tartott — 42. üléséről számolt be. A végrehajtó bizottság jóváhagyta a szocialista gazdasági integráció komplex programjának kidolgozására létrehozott munkacsoportok részletes munkaterveit. Mint ismeretes, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa XXIII. ülésszakán a tagállamok elhatározták, hogy együttmű­ködésük további elmélyítése, tökéletesíté­se és a szocialista gazdasági integráció ki­­fejlesztése céljából komplex programot dolgoznak ki azokról a szükséges gazda­sági és szervezési intézkedésekről, ame­lyeket valamennyi tagállam érdekeinek figyelembevételével szakaszosan fognak megvalósítani. A létrehozott hét munkacsoport tervei a szocialista gazdasági integráció legfonto­sabb kérdéseinek tanulmányozását, a töb­bi között az alapvető gazdaságpolitikai kérdésekről szóló konzultációk tartalmát és formáit, egyes iparágak és termékfaj­ták együttes tervezését, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa országok kö­zös valutájával kapcsolatos kérdéseket, a hitelezési rendszer fejlesztését, a Nemzet­közi Beruházási Bank feladatait, a kül­kereskedelmi szerződéses rendszer, vala­mint úz árrendszer tökéletesítését írják elő. A kormány a beszámolót jóváhagyólag tudomásul vette, és megállapította, hogy a következő időszakban a legfontosabb teendő a javaslatok kidolgozása. Ezért felhívta az illetékes miniszterek figyel­mét, hogy különös gondot fordítsanak a javaslatok elkészítésére és összpontosítsa­nak megfelelő erőt erre minden érintett szervnél. A Minisztertanács jóváhagyólag tudo­másul vette továbbá, hogy július 17-én Moszkvában az érdekelt szocialista orszá­gok — Bulgária, Csehszlovákia, Lengyel­­ország, Magyarország, NDK, Szovjetunió — aláírták az Interchim nevű nemzetközi vegyipari együttműködési szervezet meg­alakításáról szóló egyezményt. Szirmai István látogatása Bács-Kiskun megyében Csütörtökön Bács-Kiskun megyébe lá­togatott Szirmai István, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja. Rövid kecske­méti tartózkodás után — dr. Horváth Ist­vánnal, az MSZMP Bács-Kiskun megyei bizottsága titkárával, és Szvorényi Já­nossal, a megyei KISZ-bizottság megbí­zott első titkárával — a Kiskunhalasi Ál­lami Gazdaságba utazott. Itt felkereste a tárói üzemegység Martos Flóra mezőgaz­dasági építőtábor fiataljait. Délelőtt, mun­ka közben találkozott a Baranya megyei gyümölcsszedő lányokkal, délután pedig részt vett programjukon, és elbeszélgetett a fiatalokkal. A helyi vezetők a fiatalok derekas helytállásáról informálták Szir­mai Istvánt. Eddig 1600 középiskolás ta­nuló váltotta egymást a táborokban, s többek között 85 vagon barackot szedtek le. A Guineai Köztársaság új magyarországi nagykövete átadta megbízólevelét Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke csütörtökön fogadta Yoro Diara rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, a Guineai Köztársaság új magyarországi nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. A megbízólevél átadásánál jelen volt Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, dr. Házi Vencel külügyminiszter-helyet­tes, Kottái Vilmos vezérőrnagy, és Forró József, a Külügyminisztérium protokoll­­osztályának helyettes vezetője. Yoro Diara nagykövet megbízólevelé­nek átadásakor örömét fejezte ki, hogy Ahmed Sekuo Touré elnököt képviselheti hazánkban, abban az országban, amely­nek — mint mondta — oly dicső kiúb­ja van.­­ — Valóban, a hős magyar nép soha­sem fogadta el az idegen uralmat. Törté­nelmének mérföldköveit — a X. század­tól kezdve — a külföldi hódítók, a feuda­lizmus, a belső reakció, és a hitleri fasiz­mus felett aratott kiemelkedő győzelmek sora jelzi. — Miként az önök népe, Guinea forra­dalmi népe is termékeny talaja volt és ma­rad az afrikai munkásosztály felszabadí­tó harcainak, fáklyavivője volt és marad az emberi méltóságért, a leigázás és a ki­zsákmányolás ellen vívott harcnak. Ma­gyarország és Guinea népeinek ez a sors­közössége szüntelenül megújuló barátsá­gunk örök záloga marad. — Az országaink közötti baráti együtt­működés minden nap újabb győzelmet könyvelhet el szociális, gazdasági, kultu­rális és politikai téren egyaránt. Losonczi Pál, a nagykövet beszédére válaszolva hangsúlyozta: — A magyar nép és kormánya nagy tisztelettel adózik annak a­z áldozatkész harcnak, amelyet a guineai nép — a Gui­neai Demokrata Párt és Ahmed Sekou Touré elnök vezetésével — függetlensége kivívásáért folytatott. E harc eredménye­képpen immár több mint 10 éve megszü­letett a független Guineai Köztársaság, és a giuneai nép, saját kezébe véve sorsá­nak intézését, eltökélten küzd független­sége megvédéséért, országa felvirágzá­sáért. A guineai nép múltbeli és a jelen­ben folytatott harca joggal kelti fel a vi­lág haladó erőinek őszinte elismerését. — Szolidárisak vagyunk a nemzeti füg­getlenségüket újonnan elnyert országok törekvéseivel, hogy megszilárdítsák önál­ló gazdaságukat, emeljék népük életszín­vonalát, és teljes szívünkből sok sikert kívánunk nekik a neokolonialista mester­kedések visszaverésében. — Őszinte megelégedéssel állapíthatom meg, hogy a Magyar Népköztársaság és a Guineai Köztársaság közötti baráti együttműködés az élet minden területén gyümölcsözően fejlődik. Kormányunk minden igyekezetével azon van, hogy to­vább erősítse és mélyítse ezeket a baráti kapcsolatokat, amelyeknek fejlesztése megfelel mindkét nép érdekének, s egy­ben hozzájárulás a világbéke megszilár­dításához. A megbízólevél átadása után az Elnöki Tanács elnöke szívélyes beszélgetést foly­tatott a nagykövettel, aki ezek után a Hő­sök terén megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét. A Munka Törvénykönyve és a reform összhangja A Minisztertanács ezt követően megtár­gyalta a munkaügyi miniszter és a Szak­­szervezetek Országos Tanácsa elnökségé­nek előterjesztését az új Munka Törvény­­könyve végrehajtásának tapasztalatairól. Megállapította, hogy a törvény alapvető célkitűzései helyesnek bizonyultak. A munkajogi szabályok az új gazdaságirá­nyítási rendszerrel összhangban állnak és elősegítik érvényesülését. Ugyanakkor a helyes célkitűzéseket még nem mindenütt érvényesítik, a vállalatok nem használ­ják ki kellően a Munka Törvénykönyve adta lehetőségeket. A Minisztertanács a beszámolót elfogadta és felhívta a mun­kaügyi minisztert, hogy továbbra is el­lenőrizze a kollektív szerződések betartá­sát és törvénysértés esetén tegye meg a szükséges intézkedéseket. A kormány felkérte a Szakszervezetek Országos Tanácsát, hogy kísérje figyelem­mel és segítse elő a kollektív szerződések maradéktalan végrehajtását. A munka­ügyi miniszter más minisztériumokkal, valamint a szakszervezetekkel, társadal­mi szervekkel együttműködve fokozottan gondoskodjék a munkajogi kérdések szé­les körű ismertetéséről. Az első magyar mezőgazdasági kiállítás Moszkvában A mezőgazdasági és élelmezésügyi mi­niszter jelentést tett a Moszkvában augusztus 20. és szeptember 2-a között rendezendő első magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállítás előkészületei­ről. A kiállítás célja, hogy bemutassa a két ország élelmiszergazdasága közötti műszaki-tudományos és gazdasági együtt­működés újabb eredményeit, a tovább­fejlesztés lehetőségeit és szemléltesse a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar növekvő exportképességét. A Miniszterta­nács a jelentést tudomásul vette. A kormány meghallgatta a mezőgazda­­sági és élelmezésügyi miniszter beszámo­lóját a nyári betakarítási munkálatokról. A beszámoló megállapította, hogy a ter­més betakarítása jó ütemben folyik, a felvásárlás zavartalan. A Minisztertanács a tájékoztatást tudo­másul vette, majd egyéb ügyeket tárgyalt. Tanyai helyzetjelentés Békésből A tanyai lakosság életkörülményeit és kulturális helyzetét vizsgálta meg a Bé­kés megyei Tanács és a Hazafias Nép­front megyei elnöksége. A legutóbbi (1960) népszámlálás idején Békés m­egye lakosságának 23,9 százalé­ka — több mint 110 ezer ember — élt külterületen, a tanya­világban. Jelenleg 90—95 ezer ember lakik a megye tanyáin, főként idősebb korúak. A fiatalabb kor­osztály már szívesebben választja a vá­rosi életformát is. Ezt bizonyítja, hogy 1968-ban a megye területén 412 tanyai települést számoltak fel.

Next